Egyre többen használnak felhő alapú alkalmazásokat a céges belső megoldásoktól a webshopokat üzemeltető motorokig: a mind bonyolultabbá váló környezetet sok téren automatizáló Kubernetes platform számukra jelenthet előrelépést. A témának május 3-án szakmai meetupot szentel a Telekom, mi pedig annak jártunk utána, kinek és miért is érdemes ellátogatni oda.
Zseniálisan nyitja új informatikai meetup-sorozatát a Telekom: a meghívó szerint itt “nincs bullshit, mert minket sem az érdekel” – ezzel már megfogtak. A kötetlen, laza hangvételű, inspiráló előadásokat, eszmecseréket ígérő rendezvénysorozat első állomásán viszont egy olyan témáról lesz szó, amelynek hallatán sokan csak pislognak: mégis mi az a Kubernetes? A furcsán hangzó szó görög eredetije kormányzót jelent, és jól jellemzi a nyílt forráskódú platform fő célját: de hogy pontosan mire is jó a K8s néven is rövidített megoldás, azt a meetup egyik szervezőjétől, Szelestey Pétertől tudtuk meg, aki a Telekomnál Cloudification Product Owner pozícióban aktívan használja is a platformot.
“A Kubernetes olyan sokrétűen alkalmazható, hogy a meetupunkra is nagyon széles érdeklődői kört várunk, nagyvállalati cégvezetőktől IT-szakembereken át frissen induló startupot építőkig.” – kezdte Szelestey Péter. “Persze leginkább azokat érdekelhet az esemény, akik munkájuk során már találkoztak valamilyen IT-rendszerrel, vagy a cégük erre épül. Ez mondjuk nem szűkíti le nagyon a kört, hiszen manapság már szinte minden cég használ valamilyen informatikai megoldást, de egyre többen építenek valamilyen komolyabb megoldásra, például egy webshopon keresztül értékesítenek, vagy egy komolyabb online felületen végeznek szolgáltatásokat. Nekik pedig kiemelten fontos, hogy a rendszerük rendelkezésre állás terén a lehető legjobb legyen, az új funkciók minél könnyebben, hibamentesen települjenek – ennek a kulcsa a Kubernetes.”
Könnyen kezelhető konténerek
A szakember szerint ma már nem működhet komolyabb, cloud alapú rendszer úgy, hogy az egyes alkalmazásokat manuálisan élesítjük, javítgatjuk – ehhez egész egyszerűen túl komplex már a világ. Egy modern infrastruktúrában az alkalmazásokat úgynevezett konténerekben kezelhetjük: ez a módszer távolról nézve egyfajta virtualizációs technológiának is tekinthető, azonban annál lényegesen könnyűsúlyúbb, kevésbé mereven izolált, aminek számos gyakorlati előnye van, többek között az erőforrások lényegesen hatékonyabb kihasználására, vagy platformok és környezetek közötti hordozhatóság, ami napjaink egyre inkább felhő alapú környezetei esetén egy meghatározó tényezővé válik.
A modern értelemben vett, nyílt konténerizációs megoldásokat a Docker technológia 2013-as megjelenése hozta el. A Docker alapjaiban nem jelent lényegesen mást, mint a korábban megjelent konténertechnológiát, azonban a konténer-technológia időközben olyan kiegészítésekkel bővült, amelyek a működését függetlenebbé és teljesebbé tették, ezáltal a konténerek használata széles körben elterjedt és gyakorlatilag ipari szabvánnyá vált. A Docker köré létrejött egy olyan ökorendszer, például a Kubernetes alapú konténer orkesztrációs megoldás, amelyekkel a Docker használata immár nem csak a fejlesztői közösség, hanem a vállalati igényeket is képes volt kiszolgálni.
Az egyszerű, Docker alapú konténerek ugyan választ adtak számos technológiai kérdésre, így például a hatékonyságra és hordozhatóságra, ám egyéb fontos szempontokat egy egyszerű konténer még nem kezel. Ilyen lehet többek között a magas rendelkezésre állás, az orkesztráció, a felhasználókezelés, a terheléselosztás, a kifinomult hálózatkezelés vagy az integráció – ezekhez pedig egy olyan eszköz szükséges, ami a konténereket, mint technológiát vállalati platformmá alakítja: ezt a platformot teremtette meg technológiai szinten a Kubernetes, amelynek létrejötte eredetileg a Google nevéhez köthető, de az óriáscég a kezelését 2014-ben a Cloud Native Computing Alapítványnak adta át, és nyílt forráskódú formában fejlődik azóta is.
Kinek? Mire? Hogyan?
“A fentiekből látható, hogy a meetup szinte mindenki számára érdekes lehet, akik már használnak cloud alapú technológiákat, vagy most szeretnének ilyen alapokon szolgáltatásokat indítani. Számukra mutatunk példákat arra, hogy miben segít nekik a Kubernetes alkalmazása – de akár olyan eseteket is megemlítünk, amire nem jó ez a platform. Arról is szó esik majd, hogy egy új projekt vagy cég esetén milyen felhőszolgáltatást érdemesebb használni, egy már előre kiépített publikusat, vagy egy alapjaitól általunk fejlesztett privátot, ahol magunk építünk olyan alkalmazásokat, mint például egy webáruház, vagy mondjuk, mint a Telekom weboldalán is működő sokféle mikroalkalmazás.”
A felhő alapú alkalmazások “felfutásában” az elmúlt évek járványhelyzete is szerepet játszott, hiszen az otthoni irodákkal, feldarabolt erőforrásokkal túlélő szervezeteknél a cloud komoly lehetőséget adott a korábbi, irodai felületek távoli elérésére, a virtualizált alkalmazások használatára. A vírus lassú visszahúzódásával sokan meglátták a lehetőséget a pandémia alatti munkavégzési modell megtartására, kiterjesztésére vagy hibrid alkalmazására, ehhez pedig szintén fontos egy jól kezelhető, távolról is menedzselhető alkalmazás-környezet, amely ráadásul akár arra is képes, hogy önjavító módon reagáljon egy új verzió valamilyen hibája esetén.
“Ha például valaki egy új verziót küld be egy adott alkalmazásból, ezt a Kubernetes-alapú rendszer figyeli: tulajdonképpen egyfajta láncreakció indul el, amely végrehajtja a módosításokban szereplő feladatokat. A Kubernetes képes ellenőrizni a YAML vagy JSON leíró nyelven írt új kódot, és automatizáltan frissíteni a változtatni a kívánt mikroalkalmazásokat – ráadásul a megfelelő előkonfigurálás esetén azt is meg tudja tenni, hogy ha egy friss változatban hibák jelentkeznek, önmagától rollback módba kapcsol és visszaállítja a legutolsó hibamentes állapotot. “
Szelestey Péter szerint azért is fontos a Kubernetes szélesebb körű megismertetése, mert a használatához nincs feltétlenül szükség teljesen saját felhőkörnyezetre, hiszen sokféle olyan publikus cloud szolgáltató létezik, amely könnyen konfigurálható és tervezhető környezetet kínál a Microsofttól a Google-ön át az Amazonig. “A legnagyobb publikus felhőszolgáltatók, vagy hyperscalerek is egyre többen vannak, és melléjük is folyamatosan sorakoznak fel új versenyzők, ezért a nagyvállalatoktól a startupokig tényleg nagyon könnyű megtalálni azokat a szolgáltatókat, ahol saját felhő alapú megoldásaikat elindíthatják. Épp ezért gondoljuk azt, hogy pont most van az a pillanat, amikor érdemes a Kubernetes technológia kapcsán felmerülő kérdéseket megválaszolni.”
A Telekom “Kubernetes élesben” című meetupjára személyesen és online is lehet csatlakozni: előbbi helyszíne a Liftoff (Budapest 1066, Weiner Leó u. 4). A május 3-án, kedden 18:00-tól kezdődő rendezvény online és offline változatára is ingyenesen lehet benézni egy gyors regisztrációt követően. A részleteket a meetup aloldalán lehet elolvasni és itt lehet regisztrálni is.
