Az idei olimpia minden tekintetben rendhagyónak számít a játékok történetében. A koronavírus miatt elhalasztották egy évvel, szintén a vírus miatt úgy döntöttek, hogy még a helyi szurkolók sem vehetnek részt a mérkőzéseken – de közben olyan technológiai parádét rittyentenek köré, ami gondoskodik arról, hogy emlékezetes legyen annak is, aki otthonról követné.
Az újkori olimpiák első körben ugyanazt a szellemiséget vitték tovább, mint amit az ókori Athén bevezetett: a lényeg a sporton, az egyéni és csapatos teljesítményeken volt. Aztán hamar kiderült, hogy ez a négy évente visszatérő esemény egy egész világ érdeklődésére tart számot, ráadásul a technika és a telekommunikáció fejlődésével a távol lévők is egyre közelebb akarták érezni magukat a történtekhez helyben és időben. Mára egy olimpia legalább annyira a tömegek szórakoztatását szolgálja, mint a versengést – és ehhez egyre több olyan új tech-megoldást használnak, amely talán sokak számára itt mutatkozik be elsőként. Lássuk, mire lehet számítani idén!
Önvezető autók
Tíz éve még sóhajtoztunk és kamaszos ábrándként tekintettünk arra, hogy az önvezető autókkal tesztpályán kívül valaha is összefussunk – ám mára a technológia eljutott oda, hogy szemünk sem rebben, ha szóba kerülnek ezek a járgányok – ennek állásáról külön cikkben is értekeztünk. Az olimpia idejére forgalomba állított autonóm buszok előre meghatározott útvonalon szállítják majd a játékosokat és a résztvevőket az olimpiai falu és a versenyek helyszíne között. A hírek szerint a japán kormány egy 100 járműves flottával készül az eseményre, és nem csak azért, hogy a kütyükkel villogjon: az autók megjelenése egyben az első lépés a felkészülésben a jövő városi közlekedéséhez. A buszok megállnak a megállókban, és lefékeznek, ha valaki lelép az úttestre előttük.
Arcfelismerő rendszerek
Az arcfelismeréssel kapcsolatos megoldások az elmúlt években kaptak hideget-meleget, hiszen az egyértelmű előnyök mellett azért akadnak jócskán jogi aggályok is a felhasználásával kapcsolatban. Az olimpián azonban a szervezés gyorsaságát és biztonságát szolgája: a technológia segítségével nem csak gyorsabb lesz a beléptetés a különböző létesítményekbe, de biztonságosabb is: az arcfelismerő rendszer, melyet egyébként az Intel processzorai pörgetnek, segít megelőzni, hogy illetéktelen személy lépjen a játékok területére, vagy visszaéljenek valakinek a személyazonosságával. Bár a külföldi szurkolók idén a koronavírus miatt már biztosan nem drukkolhatnak a helyszínen, a szervezők még így is közel 300 ezer emberrel számoltak a helyi nézők érkezésével. A legutóbbi hírek szerint viszont már teljesen zárt kapuk mögött zajlik majd minden esemény az új vírusvariánsok terjedésének veszélye miatt – a sok résztvevő, háttérember, riporter, technikai és kiszolgáló személyzet okán viszont továbbra is nagy szükség van a gyors és biztonságos személyazonosításra.
A kamerák segítségével a biztonságiak követni tudják minden jelenlévő mozgását, ez egyébként különösen akkor jöhet jól, ha valakiről kiderül, hogy covid-fertőzött, és azonnal beindulhat a kontaktkutatás, mert vissza tudják nézni, hogy merre járt és kivel találkozott.
Jönnek a robotok!
Ha Japán, akkor robotok! Az ország nem hazudtolja meg magát, az idei olimpia alatt egy kisebb robotsereg lesi majd a résztvevők kívánságait. A hírek szerint 8-10 különböző típussal lehet találkozni. Lesznek, akik kísérgetik az érkezőket, mások cipelik a csomagokat, de olyan is lesz, aki minden infót tudni fog a játékokról, sőt, néhányuk majd a sporteseményeken is feltűnik, náluk lesznek például a diszkoszok és gerelyek, amelyeket így nem rohangászó segédek, hanem ezek a speciálisan felkészített gépek hurcolnak majd a helyszínre, valamint adnak át a versenyzőknek.
UHD közvetítés
Azzal, hogy a koronavírus lényegében kettétörte az élőben szurkolás élményét, a tech-cégeknek oda kellett lépnie a gázpedálra, hogy a hoppon maradt drukkereket kárpótolják valahogy. Például úgy, hogy nem pixeles jelhalmazt csöpögtetnek az otthoni tévékbe, hanem ropogós, nagy felbontású közvetítést adnak. Ez az olimpia lesz az első, amit alapból UHD (vagyis 4K) felbontásban sugároznak, ráadásul HDR-ben. Az UHD tartalmak felbontása 3840 x 2160 pixel lesz, ami a négyszerese a sima HD adásnak. A HDR technológia növeli a dinamikatartományt – lényegében a kontrasztot a fekete és fehér pixelek között, ezáltal több színárnyalat jelenik meg. A záróceremóniát ráadásul Japánban már 8K-ban közvetítik. Itthon még persze inkább álom a 8K, de egy külön cikkben nemrég összefoglaltuk, milyen tévét érdemes választani az idei sportközvetítésekhez.
Tolmács a mobilban
Douglas Adams annak idején zseniális megoldást talált ki a nyelvi akadályok leküzdésére. A Galaxis Útikalauz stopposoknak című regényben egy Bábel-hal nevű lényt kell a felhasználók fülébe csúsztatni, amely a gazdájának agyhullámain él, és mellesleg tökéletesen, agyhullámok szintjén fordítja le a beérkező hangokat. Mindez persze csak sci-fi, de az azóta érkező fordító megoldások még mindig sok tekintetben döcögnek, főleg a többértelmű kifejezések vagy a nehezen követhető kontextusok miatt.
A játékok idején egy csúcstechnológiás fordítóprogram gondoskodik arról, hogy ne legyen nyelvi akadály a világ minden tájáról Japánba sereglő sportolók, szervezők és médiamunkások között. A valós időben fordító app letölthető lesz a mobilokra, jelentősen megkönnyítve a kommunikációt a bábeli zűrzavarban. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy ez a játékok után elérhető lesz-e bárki számára, igény ugyanis a sok, bukdácsolós Google Translate baleset után mindenképpen volna rá.
3D látvány
Szintén az Intel jóvoltából a True View technológia is rendelkezésre áll majd a nézőknek. A True View lényege, hogy olyan szögből is láthatóvá válnak az események, melyekre korábban eddig nem volt példa. A nézők kiválaszthatják, milyen szögből szeretnék nézni a játékot, ráadásul még a kamera képe is mozgatható. Ez a technológia úgy működik, hogy a különböző helyekre kihelyezett, nagyfelbontású kamerák az egész teret belátják, majd a képet a helyszínen található szerverekre küldik.
A kamerákból származó adatokat szinkronizálják egy felhőben működő rendszerbe, ahol villámgyorsan elemzik és feldolgozzák, majd ezek alapján a produkciós részleg elő tudja állítani azt a tartalmat, ami a legjobban megfelel nekik a játék egy-egy kiemelkedő pillanatáról, vagy akár események sorozatáról, így extra tartalmat biztosítva a kommentátoroknak, akik részleteiben elemezgethetik ezeket a felvételeket.
Hogy ez mit jelent számokban? Eseményenként 200 terabájtnyi feldolgozandó adatot! A kamerák mindent mérnek, például magasságot, szélességet és mélységet, hogy a lehető legpontosabb 3D képet tudják létrehozni a szoftverek. A techológiának köszönehtően a néző választhatja ki, honnan akarja nézni a mérkőzést, vagy ha úgy tartja kedve, végig egy játékosra fókuszálhat, és követheti őt a pályán.
Tokióban elsőként a kosárlabda mérkőzéseken vetik majd be ezt a megoldást, mert itt lehet a legjobban kihasználni annak előnyeit: a játékosok nagyokat ugranak, viszonylag pörgősek az akciók, és sok a csapatmunka. A True View ráadásul kisebb karbonlábnyomot hagy, hiszen nem kell egy teljes operatőrcsapat a közvetítéshez. A technológiát egyébként több focicsapat is használja már, de az biztos, hogy a legtöbb néző az olimpián szembesül majd a lehetőséggel.
Adatok tonnaszámra
A nézők jó ideje egyre több adatot szeretnek látni: ki honnan érkezett, milyen magas, hány éves, milyen versenyeket nyert már, és így tovább. De manapság az otthoni esélylatolgatásokhoz még ezeknél is több információ szükséges akár arról is, hogy az aktuális versenyben milyen formát mutat egy adott játékos, ehhez pedig idén kiváló segítséget nyújt majd a 3D Athlete Tracking (3DAT). Ez eredetileg egy edzésekhez kifejlesztett technológia, mely mesterséges intelligencia segítségével azonosítani tudja a sportoló testének 20 különböző pontját. A versenyszám visszanézésekor részletesen látható, hogy mely testrészek, ízületek kaptak terhelést, hogyan gyorsul vagy épp torpan meg a játékos.
Az idei olimpián a futóversenyeken fogják bevetni ezt a technológiát, melyről az Intel egyik fejese annyit árult el, hogy 8-9 sportolót fognak követni, mindegyiket 10-12 másodpercen keresztül, 60 képkocka / másodperces felvételi sebességgel. Így meg tudják mutatni, mekkora volt a legnagyobb sebessége a futónak, mennyi idő alatt érte el, meddig tudta azt tartani, és mikor kezdett lassítani, de egyébként képes arra is, hogy a kalapácsvetők forgási energiáját, a távolugrók ugrási magasságát is megmérje.
Lehet, hogy a valós nézői interakciók szempontjából tehát a világjárvány elbánt az idei olimpiával, de a digitalizáció komolyan igyekszik behozni a lemaradást, hogy az otthonról szurkolóknak olyan élményeket nyújthasson, amilyet még nem tapasztaltak. Aztán pedig reméljük, hogy a következő játékokon már újra kéz-a-kézben jár majd a személyes megjelenés és a technológia is.
