Lehet ismeretlen egy telefonszám, de ha hihető a szöveg, ügyes a hívó fél, vagy komolynak tűnik a téma, könnyen csapdába eshetünk. A csalók legtöbbször a pénzünkre vagy az adatainkra pályáznak, de néhány keresztkérdéssel, gyors ellenőrzéssel lebuktathatjuk őket.
Az, hogy emberek valamilyen haszon reményében, hazugságokat felhasználva próbálják becsapni a másikat, egyáltalán nem újkeletű dolog és bőven a technológiai kor előtt kezdődött. Adták már ki magukat a próbálkozók királyoknak és varázslóknak, építettek mások csodavárására vagy szimpátiájára, hogy aztán a kicsalt pénzzel eltűnjenek a ködben, mielőtt eléri őket a becsapottak haragja.
Ugyanez a modern korban is tovább él, csak más módszerekkel. Talán már viszonylag kevesen dőlnek be a “nigériai hercegnek”, aki a levelében azt ígéri, ha most kisegítjük egy kis pénzzel, utána megosztja velünk mesés vagyonát, de az internetes anonimitást, a digitális távolságot újabb és újabb formában használják ki a trükközők. Írtunk már többek között az átverős ál-számlákról, amelyek megtévesztően úgy néznek ki, mint az igaziak, de az eltereléses csalásoknak is szenteltünk cikket. Most viszont egy még egyszerűbb trükkel foglalkozunk: azokkal a közvetlen SMS-ekkel és telefonhívásokkal, amelyek szintén a megtévesztésünket szolgálják.
Helló, hogy vagy, átvertelek!
Időről időre újra erőre kapnak azok a csalási formák, amikor egyszer csak SMS érkezik egy ismeretlen telefonszámról, esetleg akár fel is hív minket egy “ügyintéző”, hogy valamilyen gyors megoldást kérjen tőlünk egy valósnak tűnő problémára. Aki pedig kevéssé óvatos, az adataival fizethet, vagy akár konkrétan a pénzével is. Az alábbiakban olyan jeleket gyűjtöttünk össze, amiből gyorsan kideríthető, hogy csalóval van dolgunk: ezeket minél gyorsabban érdemes ellenőrizni, hogy lebuktassuk a próbálkozót, és megvédjük magunkat az átverős próbálkozásoktól.
Csaló SMS-ek ellenőrzése
Ha egy SMS érkezik, mindig legyen bennünk egészséges gyanú. Igen, még akkor is, ha ismerős nevét látjuk küldőként. Tudjuk, ez valamelyest paranoid helyzet, de érdemes rászánni néhány percet az ellenőrzésre. Nézzük a legfontosabb vizsgálati pontokat!
- Ha ismeretlen számról érkezik az üzenet, nézzük át a tartalmát és már az elején észrevehetünk gyanús pontokat. Ilyen lehet például a rossz fogalmazás, a helyesírási hibák és magyartalan szerkezetek. Ezen esetekben arról van szó, hogy nemzetközi üzenetek hevenyészett, sokszor gépi fordítását használják fel ellenünk: ne feledjük, a saját, hazai bankunk, mobilszolgáltatónk vagy akár egy posta, futárcég alapvetően nem alkalmaz olyanokat, akik az alapvető magyar nyelvet sem ismerik. Ha tehát zagyva a szöveg, szinte biztosan hamis az üzenet is.
- Azonnali vörös zászló lehet az is, ha nemcsak ismeretlen, de konkrétan rejtett számról érkezik az üzenet. Egy hivatalos vállalat sosem keres ügyfeleket így, ezért ilyenkor is ignorálhatjuk az SMS-t.
- Mostanában újra elterjedtek a csomagok, küldemények érkezéséről értesítő, magukat postának, futárcégnek kiadó üzenetek. A legelső gyanús jel az, ha úgy kapunk ilyesmit, hogy közben egyáltalán nem rendeltünk semmit és nem várunk semmilyen küldeményt. Persze ettől még kaphatunk ismerősünktől ajándékot, a szolgáltatónktól valamilyen váratlan ajándékot, akár nyereményt is, de egyrészt általában ezeket is megelőzi valamilyen hivatalos üzenet a küldőtől, hogy egyáltalán tudassa velünk a csomag érkezését. Olyat senki nem csinál, hogy mindenféle előzetes jelzés nélkül egyszer csak átad valamilyen csomagot egy futárcégnek, hogy ugyan, hozza már el nekünk. Az ilyen SMS-ekben általában szerepel valamilyen visszahívható telefonszám (amely aztán emelt díjasnak bizonyul), esetleg webes hivatkozás (ami persze rövidített formátumú, nehogy rájöjjünk, hogy köze sincs a futárcég vagy a posta valós elérhetőségeihez). Ilyenkor ne ezekre kattintsunk, hanem keressük meg az adott szállítót egy ismert telefonszámon illetve webes ügyfélszolgálaton, ahol villámgyorsan megmondják nekünk, valóban vár-e ránk valamilyen titokzatos küldemény.
- Most jön a paranoid része a dolognak, de sajnos elkerülhetetlen. Manapság ugyanis előfordulhat, hogy egy jól ismert számról kapunk hirtelen üzenetet, akár olyantól, amelyet korábban elmentettünk a telefonon. Üzen az ismerős tévészerelő, a szüleink szomszédja, egy másik részlegben dolgozó kolléga vagy a gyerek osztályfőnöke – és néha mégsem ő az. Különféle trükkös módszerekkel ugyanis a csalók átirányíthatják saját üzeneteiket mások számaira és az ő nevükben küldözgethetik őket, elaltatva még az alapvető gyanút is. Az efféle esetekben segítsen a józan logika és a szimpla pszichológia: ha egy addig magyarul tökéletesen beszélő ismerősünk hirtelen furcsán fogalmaz, az ismeretségi szintünkre nem jellemző kéréssel jelentkezik, vagy szokatlan témát hoz fel, már gyanakodhatunk. Egy jól szituált távoli rokon nem fog hirtelen “fantasztikus üzleti lehetőséggel” bombázni, ahogy egy sokadik ismerős sem tőlünk kér majd egy gyors, kisegítő átutalást. Az ilyen esetekben keressük meg az illetőt valamilyen más csatornán és kérdezzünk rá, valóban ő küldte-e az SMS-t, ha pedig fény derül az átverésre, figyelmeztessük a dologra. Ő ilyenkor gyorsan bejelentheti a szolgáltatójánál, hogy trükköznek a telefonszámával, és mind magát, mind a potenciális áldozatait megvédheti a további próbálkozásoktól.
Átverős telefonhívások
Az élő szó sokszor bizalmat sugároz: a személytelen online világban sokan próbálkoznak így a megtévesztésünkkel épp azért, mert egy valóban hozzánk szóló hangnak könnyebben hiszünk, ráadásul a hívó fél ügyesen irányíthatja a beszélgetést úgy, hogy végül higgyünk neki. Szerencsére az efféle próbálkozásokat is lebuktathatjuk néhány egyszerű módszerrel.
- A legtöbbször a csalók valamilyen vállalat, szervezet vagy szolgáltató nevében hívnak. Ilyenkor kérdezzünk rá néhány alapvető adatra: hol is van a cégük székhelye, mikor kötöttünk náluk szerződést, mi a szerződés- vagy ügyfélszámunk, milyen csomaggal rendelkezünk. Ha csalóról van szó, ezeket gyakran nem fogja tudni, hiszen csak vaktában próbálkozik, ekkor máris megszakíthatjuk a hívást.
- Egy hivatalos hívás során soha nem kérdeznek élőszóban olyan szenzitív adatokat, mint a címünk, számlaszámunk, vagy jelszavaink. Még a bankunk is csak egy telebank kódot kérhet, de azt sem úgy, hogy ők indítják a hívást, ezt kizárólag akkor adjuk meg, ha mi hívtuk őket valamilyen ügyben.
- Elterjedt csalás az is, ha valaki csupán megcsörget, de mire felvennénk, már szét is kapcsol. Ilyenkor könnyen megtörténhet, hogy a hívott fél rutinból feltárcsázza az adott számot, hiszen hátha fontos ügyben keresték – és pont erre várnak a csalók, akik az adott számon valamilyen emelt díjas vonalat üzemeltetnek. Ekkor aztán elindul a pénzünk leszívása, akár már úgy is, hogy hamis tárcsázó hanggal, várakoztató zenével kötik le a figyelmünket. Szóval hirtelen elnémuló hívásokat inkább ne hívjunk vissza egyáltalán: ha valakinek igazán fontos az, hogy elérjen, majd szépen újra próbálkozik.
- Amennyiben valamilyen banki, szolgáltatói adategyeztetés, esetleg egy meglévő szolgáltatásunkhoz kapcsolódó ajánlat, akció a hívás tárgya, a hívónak egyrészt egyértelműen igazolnia kell magát, ráadásul itt sem kérhet minket arra, hogy azonnal döntsünk valamilyen új funkció elfogadásáról. Ha picit is gyanús a kérés, inkább jelezzük, hogy mi hívjuk vissza őket – és természetesen ne ezt a számot hívjuk, hanem az adott vállalat ügyfélszolgálatát. Ha valós volt a téma, ők is tudni fognak róla, ha pedig nem, akkor máris elfelejthetjük, sőt inkább tiltólistára rakhatjuk a trükkös telefonszámot.
Használjunk okos segédeket!
Amellett, hogy mi magunk is résen vagyunk, sosem árt, ha felvértezzük magunkat a trükközők ellen. Androidra és iPhone-ra is akadnak olyan appok, amelyek egy folyamatosan bővített és frissített adatbázisból kikeresik, nem szerepel-e a hívó vagy az SMS küldője valamilyen csalókat összegyűjtő listán. Hiába tűnik ártatlannak egy telefonszám, ha már másoknál bizonyíthatóan lebukott, akkor ezek az appok az első pár csörgés alatt beazonosítják és ellátják valamilyen megjegyzéssel, miszerint figyeljünk, mert valószínűleg átverős számról, korábban megjelölt forrásról van szó.
Ilyen app többek között a Truecaller, amely nemcsak a két legelterjedtebb mobilos rendszerre érhető el, de a weboldalán közvetlenül is beírhatunk egy telefonszámot, hogy gyorsan megtudjuk, szerepel-e valamilyen figyelmeztető listán. Emellett egyébként a Google és az Apple is kínál ilyen szolgáltatásokat a rendszerek részeként. Ehhez a telefon app beállításai között keressük meg a vonatkozó pontot, ami verziótól függően valamilyen “Call and Spam Screen”, esetleg “Caller ID Protection” néven, illetve ennek magyar megfelelőin szerepel, és pöccintsük bekapcsolt állapotra. Ekkor már a két óriáscég adatbázisai alapján kapunk majd értesítést arról, ha egy hívó vagy egy üzenetküldő esélyesen egy már korábban felderített átverős számról próbálkozik.
