Néhány éve a legígéretesebb piacok között emlegették a digitális egészségügy területét, és ezen belül is azt a szegmenst, amelyben telefonok, mobil kütyük és appok segítenek a kicsattanó vitalitás elérésében. Azóta viszont árnyaltabb a kép.
Az elemzők nagyon elcsodálkoztak, amikor a Google nemrégiben úgy döntött, felszámolja az egészségügyi részlegét. Nem is csak apró átszervezésről van szó: a keresőóriás által a részleg élére alig pár évvel ezelőtt igazolt iparági veterán, David Feinberg már le is igazolt egy másik vállalathoz, az eredeti Health csapat tagjait pedig szétszórják a cég különböző részlegénél, többek között a mesterséges intelligenciával és fitnesz-megoldásokkal foglalkozó csapatokhoz kerülnek. Mi lehet az oka, hogy ez az amúgy igen nagy reményekkel, és nem utolsó sorban óriási, egyre bővülő bevételekkel rendelkező piac hirtelen elvesztette a vállalaton belüli fontosságát?
Sok pénz, sok hézag, sok hibalehetőség
Igazából nem arról van szó, hogy ne érdekelné a világ egyik legnagyobb techvállalatát egy olyan piaci szegmens, amely jelenlegi értékét 2028-ra képes volt megtriplázni (közel 150 milliárd dollárra), csak a jelek szerint ez az mHealth, azaz a mobil egészségügy még az eredmények mellett is elég rizikós dolog. Az egészségügyi fejlesztések területe ugyanis egy pár évvel ezelőttig a bankszektorhoz hasonlóan egy igen szigorúan szabályozott, kissé belterjes üzletág volt. A lassú, régi és nehézkes szabályok és az óriási felelősség kombinációja pedig sosem vonzotta az innovációt, ám a 2000-es évek közepére mi, a felhasználók untuk meg, hogy lassú az orvosi rendszer, vagy, hogy napokat kell várni egy utalásra, mindent papír alapon tárolunk, miközben kisebb-nagyobb startupok olyan megoldásokat mutattak be, amik valós időben elemezték a szívritmusunkat, vagy akik épp megreformálták az országok közötti deviza utalást.
Végül aztán a szabályozóknak mindkét piacon engedniük kellett, ami egészen elképesztő robbanáshoz vezetett, hiszen a 2008-ban még gyerekcipőben járó fintech iparág röpke hét év alatt 2200%-os (nem, nem elírás) növekedést ért el, ami óriási tülekedést okozott a piacon és ma már szinte minden órára jut egy újabb virtuális bankkártya-szolgáltató, vagy egy kriptovaluta. Az egészségügy pedig szépen követte a pénzügyi világot és nyakra-főre jöttek és jönnek az újabb appok és hardverek. A felhasználók pedig örültek, mert valóban egy csomó érdekes, új fejlesztést próbálhattak ki, szóval úgy tűnt, egy szép jövővel kecsegtető e-egészségügyi világ érkezik el, és velünk is marad.
Az egészség “látszat-ára”
A fittségünket, egészségünket, mozgásunkat és egy csomó egyéb élettani értéket monitorozó hardverek, az orvosokkal történő élő telekonferencia lehetősége, az étrendünket figyelő alkalmazások, az extrém személyre szabott ebéd előfizetések és az összes többi kapcsolódó hardveres és szoftveres megoldás sok pénzt hoz a konyhára, így a legnagyobbak az Apple-Google-Microsoft triótól a feltörekvő techcégekig egyaránt hamar beálltak a sorba, ám hamar kiderült, hogy hiába a dollármilliárdok és a rutinos fejlesztői, marketing és jogi csapat, a világ – beleértve az egészségügyi, kormányzati- és világszervezeteket – azért még enyhén jobban zokon veszik, ha pár millió user egészségügyi adataival játszadoznak a multik, még annál is jobban, amikor “csak” könnyen feltörhető szövegformátumban tárolják a felhasználók jelszavait.
Egyszóval az mHealth elé beguruló egyik legnagyobb akadály az adatkezelés kérdésköre. Azt már tudjuk, hogy az adat érték, hiszen ezzel fizetünk minden egyes ingyenes cikkért vagy újabb cicás videóért, az azonban egészen más tészta, ha az életünket, egészségünket közvetlenül befolyásoló tényezők kerülnek rossz kezekbe. Vannak kutatások, ahol arra jutottak, hogy a legnépszerűbb (átlagosan legalább 700 ezres letöltéssel rendelkező) appok 77%-a olyan API megoldásokat használ, amelyek kifejezetten sérülékenyek, és ez nem igazán jó hír nekünk felhasználóknak. De ha el is tekintünk a fejlesztési bakiktól, akkor is komoly probléma a felhasználói információk megfelelő tárolása, hiszen az egészségügyi adataink jóval többet árulnak el rólunk, mint mondjuk a feltört TikTok fiókunk.
Nagy falat ez még a tech-cápáknak is
Nem csak a Google az, aki visszább lépett az egészségügyi projektekből, hiszen szinte ugyanazon a héten, az Apple is bejelentette, hogy “visszább vesz” ambiciózus, a klinikákat, orvosokat a páciensekkel összekötő Health Habit projektjéből, ami akár néhány tucat elbocsátáshoz, vagy legalábbis komoly átstrukturáláshoz vezethet. Dr. Neal Patel, a Prisma Health digitális igazgatója frappánsan foglalta össze a „nagy mHealth lassítás” hetét: “A több trillió dolláros egészségügyi ágazat kemény dió” – mondta. “Túl sok összetett változót kell egyszerre megoldani, és az egészségügyi technológiai tér már így is túlzsúfolt. Egyelőre mindegyik big-tech fejlesztés a nagy kusza összevisszaságnak csak egy aprócska részét próbálja megoldani.” A szakértő mellett Glenn Tullmann, az mHealth piac egyik fontos üzleti szereplője is kritizálta ezen megoldásokat: “A big-tech azért küzd az egészségügyben, mert a betegek problémái inkább az általános tapasztalattal kapcsolatosak, mint önmagával a technológiával”.
Nyilván sem az Apple, sem a Google nem fog teljesen kilépni egy ennyire értékes és ennyire rohamtempóban növekvő piacról, de azzal, hogy az egészségügyi szakembereket (legalábbis a keresőóriás mindenképp) olyan részlegekbe helyezi át, mint a Fitbit, vagy a mesterséges intelligenciával foglalkozó területekre irányítja, az bizonyítja, hogy jól láthatóan kisebbet akarnak harapni a tortából, kisebb buktatókkal és lehetőleg botrányok nélkül.
Az innováció hasznos és fontos dolog, enélkül egész biztosan hamar elfogyna a levegőnk, vagy megtizedelné az emberiséget egy újabb vírus, de mint ahogy a fintech piacon, vagy épp a mesterséges intelligencia fejlesztések esetében, az egészségügyi szektorban is égető szükség lenne egy átfogó globális- és regionális szabályozásra. Addig pedig drukkolunk, hogy megússzuk komolyabb botrányok nélkül – az ilyesmi ugyanis még jobban visszafogná az egyre újabb és okosabb fejlesztések felbukkanását.
