A leghíresebb virtuális pénznem technológiai jellegéből fakadóan nem lehet belőle végtelen mennyiség, és egyszer eljön a nap, hogy kibányásszák belőle az utolsót. De vajon mi lesz vele utána – főleg, hogy a napokban az eddig szárnyaló árfolyama is megbillent?
Bár a bitcoin, és úgy egyáltalán a kriptovaluták már évek óta köztudatban, valamint virtuális pénztárcákban vannak, még mindig egy csomó kérdés övezi az egész jelenséget. Vajon a bankfüggetlen, tech-alapon ellenőrzött tranzakciókra épülő pénz tényleg hatalmas üzlet, vagy csak egy hasonló túlfújt lufi, mint amilyen a 2000-es évek környékén a “dotcom-lufi” volt? Persze annak egykori kidurranása után sem az az állapot következett be, hogy mindenki elfordult volna az akkori internetes vállalkozásoktól, inkább letisztult a piac, megszűntek a túlzó elvárások.
Az elmúlt napokban valami ilyesmi indulhatott meg a bitcoinnal kapcsolatban is, hiszen tavaly októberben 68 000 amerikai dolláros árfolyamon jegyezték, majd először január első napjára 50 000 környékére apadt, az elmúlt két hétben pedig 30 000 dollár környékére zuhant. A cikk írásának napján érvényes 36 564 dolláros árfolyam azt jelzi, hogy ugyan óvatosan újra megnőtt a bizalom, de ez még mindig csak az októberi érték fele, tehát “itt még bármi előfordulhat”. Pontosan mi is okozza a legismertebb kriptopénz körüli bizonytalanságokat, és mit jelenthet ez a jövőre nézve?
21 millió után kézifék
A bitcoin értékének egyik legfontosabb alapja, hogy technológiai megvalósítása miatt korlátozott számban áll rendelkezésre, valahogy úgy, mint a “klasszikus” pénzügyi világban az arany. Ezt a kriptopénzt megalkotásától kezdve úgy tervezték, hogy mindössze 21 milliót lehet belőle előállítani, azaz a közismert szlengben bányászni. Ez tehát önmagában jót tehet a bitcoin értékének abban az értelemben, hogy a már meglévő “készlet” adásvétele a korlátozottság miatt felértékelődik, de szakértők szerint épp a kialakulóban lévő “ellátási hiány” lehet a bitcoin végzete is.
Jelenleg ugyebár sokan azért használják előszeretettel a bitcoint, mert a teljesen elektronikus úton visszaigazolható tranzakciókhoz egyáltalán nem szükségesek a klasszikus értelemben vett bankok, a tranzakciók akár közvetlenül a felek között is megtörténhetnek. Viszont pontosan ezért a szakértők körében is elterjedt az a mondás, hogy “egy bitcoin egyenlő egy bitcoinnal”, ami azt jelenti, hogy a hagyományos pénzügyi piac apró kivételektől eltekintve még mindig nem fogadja el általános fizetőeszközként, vagyis túlzottan volatilis jellege miatt egyszerűen nem ideális értékmegőrzésre.
Ez idáig még nem is lenne gond, a hagyományos pénzek esetében is megszokott, hogy vannak időtállóbbnak gondolt valuták és olyanok, amelyeket inkább a gyors tranzakciókra használnak. Tehát az elgondolás szerint tartsuk az értékeinket továbbra is dollárban, jenben, vagy akár ingatlanban, értékpapírban, de fizessünk bitcoinnal. Viszont itt jön a képbe, hogy a bitcoin egyik jellemzője épp az, hogy a tranzakciók során új bitcoin jön létre, ami szintén egy kiváló üzleti lehetőséget jelent. Ez azonban hirtelen megszűnik a technológia által szabott határ, tehát a 21 milliomodik bitcoin “megszületése” után. Kalandorok, szakértők és guruk próbálták már kikutatni a digitális pénz kódjában, hogy van-e bármilyen utalás arra, hogyan viselkedik majd ezután a kriptopénz, de egyelőre semmit nem találtak.
Lehetséges jövőképek
A jelenleg legtöbbek által támogatott teória szerint az utolsó új bitcoin kipattanása után már nem lesz annyira kifizetődő bitcoinban utalgatni egymásnak, ugyanis a jelenlegi olcsó tranzakciós költségek sokszorosukra növekednek. Jelenleg egy tranzakcióra nagyjából 2 dolláros költség csapódik, ami komolyabb összegeknél elenyésző, de képbe kerülnek a hoppon maradó bányászok. Ők ma még jellemzően az új blokkok előállításából kapnak “jutalékot”, ami manapság globálisan nagyjából 48 millió dollárt jelent naponta. Ha azonban ez a pénzforrás, tehát “a bánya” kiapad, a bányászoknak a tranzakciós díjakat 223 dollár fölé kéne srófolniuk, hogy megtarthassák jelenlegi profitjukat – ezt pedig már nem eszik meg azok, akik pont az olcsóság miatt használták ezt a kriptopénzt.
Jó, azt azért tegyük hozzá, hogy jelenleg 19 millió környékén jár a kibányászott bitcoinok száma, tehát ha a jelenlegi tempóban halad a “kitermelés”, akkor 2140-ben jöhet el a nap, amikor az utolsó virtuális érmét is kifordítják a digitális földből. Addig viszont sok minden történhet. Egyrészt a technológiai eszközök és a hálózatok fejlődése nyomán simán az eddigi sokszorosára gyorsulhat a bányászat, így ez a tervezett időpont is egyre közelebb kerül. Másrészt a piac viselkedhet úgy, mint mondjuk a fosszilis üzemanyagok esetében: ahogy egyre közeledik a készletek kiapadása, annál drágább lesz minden, ami ezzel kapcsolatos. Eközben pedig, mivel mégiscsak egy pénznemről van szó, az árfolyamát sok minden befolyásolhatja, simán elképzelhető az is, hogy egy öngerjesztő pánik miatt már jóval azelőtt elveszíti értékét (és ezáltal a bányászási hajlandóságát is), hogy elérkezne az utolsó érme napja.
Ha pedig a konkrét bányászás végét nézzük: onnantól tényleg nagyon rizikóssá válik a helyzet, hiszen egyrészt a bányászok már nem keresnek pénzt az új bitcoinok előállításából, és csak a tranzakciók hoznának nekik bevételt, viszont a sokszorosára dráguló tranzakciós költségek miatt már nem érné meg nekik fenntartani a bitcoint validáló gépeiket. Innentől pedig egy idő után egyszerűen elfogyna az a számítási kapacitás, ami fenntarthatná a bitcoinok főkönyvének számító közösségi rendszert, és az egész kriptovaluta egy az egyben beszakadna és működésképtelenné válna.
Tegyük hozzá: a fenti okfejtés csupán egy a lehetséges szcenáriók közül. Simán lehet, hogy a bitcoin titokzatos atyjának (akit a világ Satoshi Nakamoto néven ismert meg, egyesek szerint nem is egy konkrét személy, hanem titokzatos csoport, de mára sokan biztosra veszik, hogy az álnév egy ausztrál programozót, Craig Wrightot takarja) van B-terve a folytatásra, és a pénzpiac kiszámíthatatlansága, esetleg más kriptopénzek fogadtatása, sikere vagy bukása is befolyásolhatja a bitcoin közeljövőjét. Mindenesetre a jelenlegi számítások szerint még van laza 118 évünk arra, hogy mindenre végleges választ kapjunk, addig még sokan dagadtra kereshetik magukat, vagy épp vagyonokat veszíthetnek a legismertebb kriptopénzen. Csak úgy, mint a hagyományosokon. És akkor még nem is beszéltünk a többi kriptopénz lehetséges jövőjéről, és arról, hogy már egyes országok is gondolkoznak saját pénzük digitalizálásán…
