A képmegosztó szolgáltatás ma már sokkal többet tud, mint 9 évvel ezelőtti indulásakor, de nem csak ezért kell rá odafigyelni. Az Instagram nem pusztán funkcionalitásában lett összetettebb, de már sok minden egyébre is használják, mint egyéni önkifejezésre és pillanatnyi impressziók közlésére.
Amikor nemrég arról beszéltünk, hogy elindult egyfajta elvándorlás a Facebookról más közösségi felületek felé, az elsők közt említettük az Instagramot. A 2010-ben indult szolgáltatás persze azóta már szintén a Facebook irányítása alatt áll, de attól markánsan elválasztva működik. Az „Insta” a fiatalabb generáció kedvelt felülete, hiszen a – túlbonyolítottnak tartott és „túl sok szöveget” használó – Facebookhoz képest itt végtelenül egyszerű eszközökkel, képekkel és rövid videókkal lehet kommunikálni.
Ez azért érdekes, mert ha szeretnénk előre jelezni, milyen lesz a középtávú jövő közösségi médiája, akkor inkább ezen a vonalon érdemes keresgélnünk. A fiatalok válasza arra, hogy miért ezen a felületen vannak jelen, sokszor az, hogy „a Facebookon ott vannak a szüleink is”. Egyfajta szabadságot ad tehát, hogy itt úgy közölhetnek magukról bármit, hogy azt valóban saját korosztályuk látja leginkább – főleg akkor, ha fiókjukat privátra állítják és ezáltal csak visszaigazolt ismerőseik felé lesznek láthatóak.
A legújabb kor nyelve a kép és a videó
Azt már 10-15 éve is jósolták különféle szakértők, hogy a közeljövő internetes nyelve a vizuális információ lesz. Ennek egyrészt logikus oka van: egy kép, vagy egy alámondott videó elkészítése sokak számára kevésbé „macerás”, mint egy jól megfogalmazott szöveg megírása, ráadásul a színes, esetenként mozgó képek jobban meg is ragadják a közönséget. Másrészt a most már szinte mindenhol jelen lévő szélessávú internet és az adatmennyiséghez képest olcsó előfizetések sem szabnak gátat annak, hogy bárki számolatlanul ontsa magából a vizuális tartalmakat.
Persze azt is látni kell, hogy az Instagramra épülő közösségi modell másra való, mint amit a Facebookon – vagy akár az „ókori klasszikusokon”, mint a szép emlékű iWIW – megszokhattunk. Instagramon nem tudunk eseményeket szervezni, közösségi játékokat játszani, születésnapokat megnézni, apróhirdetéseket elhelyezni. Egyesek szerint jön, sőt félig már itt is van a túlzottan centralizált megoldások helyett a különálló, moduláris közösségi szolgáltatások kora. Ha valaki tényleg csak impressziókat osztana meg arról, mi történik vele, mit lát vagy hogy néz ki éppen, elég az Instagram. Ha utazást tervez, navigál vagy szállást foglal, Waze-t és Airbnb-t használ – és minderről ott is oszt meg értékelést. Hogy a legújabb idők adatbiztonsági paranoiája, vagy egyszerűen csak a nagy nyitottság utáni óvatos visszahúzódás okozza, azt még nem tudni, de egyre többen gondolják úgy, hogy a több kis social platform előnyösebb, mintha egy nagy monstrumon venne körül minden.
Egy jellemző Instagram felhasználó…
…európai vagy ázsiai nő, 18-29 éves, és gyakran posztol szelfiket, mert ezekre majdnem másfélszer annyi lájk érkezik. Majdnem minden második képe mellé olyan leírást fűz, amiben emojikat is használ. Kedvenc címkéi a #love, az #instagood, a #me, a #cute és persze a #follow. Gyakran fotóz ételt, leginkább pizzát és sushit.*
*A leírás alapja az Omnicore felmérése 2018. szeptemberéből. Eszerint az Instagram felhasználók 68 százaléka nő, az instások 80 százaléka az Egyesült Államokon kívül él. A legnagyobb felhasználói kategória a 18-29 éveseké (59 százalék), míg a 30-49 éves korcsoport aránya már csak 33 százalékos. A felsoroltak a leggyakoribb instagramos hashtagek, és azt is tudni, hogy az arcokat tartalmazó posztokat átlagosan 38 százalékkal többen kedvelik. Az ételfotók két legnépszerűbb típusa a pizza és a sushi, és a képek szövegeinek, valamint a kommenteknek pontosan 50 százalékában van valamilyen emoji.
A kevesebb több?
A fentiek alapján azt is hihetnénk, hogy az Instagram egy kissé kevésbé komolyan vehető felület, hiszen a Facebookhoz képest jóval kevesebb funkciót kínál. Pedig ez egyáltalán nincs így. Egyrészt a felhasználók száma folyamatosan növekszik, és a 2,6 milliárd környékén álló – és mostanában már jó esetben is stagnáló – Facebook mellett is jól mutat a több mint egymilliárdos felhasználói bázisa. Ezt a számot 2018 nyarán lépte át a szolgáltatás, melyen egyébként 2018 szeptemberében már majdnem 2 millió magyar regisztrált. Az Instagramra fókuszáló kommunikációs tanácsadó cég, a Pikrea adatai szerint a felület itthon leginkább a 18-24 év közöttiek körében népszerű (660 ezer felhasználóval), de a 25-34 éves korosztályból is 540 ezren, a 35-44 közöttiek közül pedig 340 ezren használják. A 25 fölöttiek száma pedig gyorsabban nő, mint a legnépesebb csoporté, tehát látható, hogy az egykori „kölyök-játszóteret” már jóval szélesebb körben kedvelik.
Jól látják mindezt a professzionális és üzleti felhasználók is. Ráadásul nem csak reklámfelületként kezdték komolyan venni az Instagramot, hanem a legsikeresebb márkák már sokmilliós követői bázis mellett igazi „instacelebekké” nőtték ki magukat. Ezzel együtt szép csendben a szolgáltatás is bővül, például egy márka által posztolt képeken egyszerűen megjelölhetőek a termékek akár árcímkével ellátva, amelyekre koppintva a néző átugorhat a webshop kapcsolódó termékoldalára. Ha pedig legalább kilenc olyan posztja van egy felhasználónak, amelyen elhelyez termékjelöléseket, a profiloldalon automatikusan létrejön egy „bolt” felület a hagyományos kontaktinfók mellett.
Szintén egyre többen vannak Instagramon az influenszerek: az eddig leginkább YouTube-on aktív véleményvezérek, divatikonok és önjelölt tanácsadók 78 százaléka az Instagramot választja valamilyen márka-együttműködésre, és 55 százalékuk a Sztorikat használja szponzorált kampányokhoz. Márkákon kívül már az influenszerek, zenészek, művészek, médiaszemélyiségek is üzleti profilokat hozhatnak létre, ilyenből 8 milliónál is több van (forrás: Omnicore).
Egy pillanat kérdése
Érdekes az is, hogy az idővonal-szerűen megosztott tartalmak mellé érkező Story mód Instagramon nagy népszerűségnek örvend, míg ugyanennek Facebookra átemelt változatát csak ímmel-ámmal használják. Az ide elhelyezett képek, videók és montázsok csak rövid ideig, alapesetben 24 órán át láthatóak, és hacsak nem emeljük ki őket, akkor ezután teljesen el is tűnnek. A hagyományos közösségimédia-használók elsőre nem is igazán értették ezt a funkciót, hiszen miért posztoljak bármit is, ami holnap már okafogyott és nem elérhető? Az élet azonban rácáfolt erre, és most már markánsan elválik, mi kerül normál módon megosztott képként és videóként az idővonalra és mi kerül a Story ideiglenes felületére.
Ezt pedig szintén ügyesen elkezdték használni a márkák, üzleti felhasználók, akik villámakcióktól fiatalos trend-posztokig sok mindent osztanak meg sztorik formájában. Ezen a felületen ráadásul egy csomó interaktív kiegészítőt is lehet használni, például szavazást, rövid kérdések feltevését, címkéket, hangulatjelzést – és ezzel sokkal közvetlenebbé lehet válni a követők felé, mintha egy kéretlennek érződő reklámcsíkkal, felugró bannerrel vagy videókat félbeszakító reklámmal bosszantanák őket.
Összességében jól látszik, hogy az Instagramnak van létjogosultsága, sőt egyre népszerűbb, ami persze korántsem jelenti azt, hogy a Facebook által képviselt „minden egyben” közösségi szemléletnek ezzel befellegzett volna. Egyszerűen csak bővül a paletta, és a tartalomgyártóktól a márkákon át az egyéni felhasználókig mindenki számára lehetőség van egy másfajta, kissé szűkebb, de másik oldalról jóval szabadabb felületen is kommunikálni.
