Ahol digitalizáció van, ott nincs sunnyogás – hangzott el a MOST Fórum tételmondataként csütörtökön este, a rendezvény negyedik kerekasztal-beszélgetésén. De vajon mi jelenti egy sportoló számára a legnagyobb ellenséget? És lehet egyáltalán játékvezető egy videóbíró? Valamint az örök kérdés: elszakítja, vagy összehozza a digitalizáció a sport szerelmeseit?
A Magyar Telekom Csoport év elején indított innovációs rendezvénysorozatán, a MOST Fórum negyedik eseményén a magyar sportélet szereplőivel tekintették át, hogyan változott a szabadidő- és élsport a technológia fejlődésével. A kerekasztal-beszélgetésen Lukoviczki Réka, a Suhanj! Alapítvány önkéntese, Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Szabados Gábor sportközgazdász, Dörnyei Balázs, az FTC női labdarúgó csapatának vezetőedzője és dr. Irmai István, a Testnevelési Egyetem docense vett részt. A beszélgetést Petrovics-Mérei Andrea moderálta.
„Az agy majd’ másfél millió döntést hoz meg egy meccs során, aztán el lehet dönteni, melyek felelősek a győztes gólokért. Ugyanakkor ha 4000 évig élne egy edző és 300 évente lenne egy meccs, akkor lehetne egy csapat összes adatát végigelemezni” – hívta fel a figyelmet az első megdöbbentő adatokra Dörnyei Balázs, aki az FTC női labdarúgócsapatánál régóta alkalmaz olyan teljesítmény-monitorozó és elemző szoftvereket, mint a Player Tag vagy az InStat. A ruhába elhelyezhető jeladó – az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt – segít a döntési folyamatokban, legyen szó a játékstílus kialakításáról, vagy akár a csapat összeállításáról. Az okoseszközök ugyanis már arra is választ tudnak adni, melyik játékos, milyen erőnléti állapotban van, így mennyire terhelhető a tréningeken, vagy a meccseken. Az FTC női játékosai között például – ennek is köszönhetően – az elmúlt két évben nem volt boka- és térdsérülés.
A technológia nemcsak az eredmények és a sportolók, hanem az egymással eddig felületesen érintkező szakmák között is erősebb kapcsot hoz létre: „A közgazdászok számára a digitális számadatok sokkal jobban értelmezhetők a korábbi szakszavaknál” – hangsúlyozta Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a digitalizációnak köszönhetően egy új, univerzális nyelv alakult ki a sport világában, így például az edzők és a klubvezetők között.
Lukoviczki Réka – akit sokan „Robotlány”-ként ismernek – saját történetét megosztva a közönséggel kiemelte, a technológia gyökeresen és pozitívan változtatta meg az életét. Egy kishíján tragédiával végződő autóbaleset következtében egyik lábát combtól lefelé amputálni kellett. A technológiának köszönhetően azonban ma már arról álmodozik és dolgozik nap mint nap, hogy a 2020-as tokiói paralimpián futóként képviselhesse Magyarországot. A modern technológiának és a Bluetooth-szal irányítható mechatronikus lábának köszönhetően aktív életet élhet és új álmokat fogalmazhat meg magának. A sport élménye pedig mindenért kárpótolja őt. Réka lelkesedését igyekszik sorstársainak is továbbadni, és megosztani a SUHANJ! Alapítvány valamennyi tagjával. Az egyesület egy „safe place”, az elfogadás és a közös fejlődés helye az épek és fogyatékkal élők számára. A „SUHANJ! Alapítványban együtt osztozunk a sérült társaimmal azon a gondolatmeneten, hogy tudjuk értékelni a helyzetünket, és hogy felismerjük, van lehetőségünk például közösségi futóversenyekre járni, ezáltal pedig érezhetjük, hogy mi is fontos tagjai vagyunk a társadalomnak.”
Persze nem mindenki kizárólag az élményért fut. dr. Irmai István, a Testnevelési Egyetem Rekreáció Tanszékének vezetője meglepetten tapasztalta, hogy az évente rendezett Mozgás Éjszakáján már rég nem csupán egy kellemes esti kocogás miatt gyűlnek össze az emberek, hanem a legkülönfélébb okoseszközök segítségével mérik össze teljesítményüket egy-egy versenyszámban. ”Akár a rajt pillanatában, akár célba érve mindenkinek az az első dolga, hogy elindítja az okoseszközét, mérlegel, összehasonlít, kielemez, mintha már régen nem a sportolás élménye lenne a legfontosabb. Fontos azonban, hogy ne váljunk eközben magányossá és vegyük figyelembe, hogy ezeket az eszközöket is csak akkor tudjuk igazán kihasználni, ha egy szakértő elmondja, mire is vagyunk képesek a segítségükkel” – vélekedett dr. Irmai István.
A tudatos felkészülés és a technológiák aktív használata ma már nem csupán a sportolók sajátja, a döntéshozók esetében is fontos szerepet tölt be. A Premier League kivételével minden eurómilliókkal operáló esemény – a játékvezetők mellett – egy digitális társat, videóbírót is alkalmaz az emberi hibalehetőségek kiküszöbölése érdekében. Sőt, maguk a sportolók, így a kerekasztal-beszélgetés több előadója is a saját bőrén tapasztalhatta meg a technológia fejlődését. Nem volt ez alól kivétel Kovács Ágnes, a kilencvenes években sikereket elérő olimpiai bajnok mellúszó sem, aki a tapasztalatait diplomájának megszerzésénél is kamatoztatja. „A kőkemény munkát nem lehet megkerülni” – emlékezett vissza arra az időre, amikor a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) pontot tett a fürdőruhák kialakítását érintő viták végére. A kilencvenes években ugyanis, éppen a technika robbanásszerű fejlődésével elkezdtek az úszódresszek terén is kísérletezni. Ez azonban olyan mértékűvé vált, hogy egy-egy versenyt már nem is feltétlenül csak a tudás, hanem egy-egy olyan csodadressz döntötte el, amely a legáramvonalasabb vízfekvést tette lehetővé a versenyzőnek. Végül az úszószövetség mondott nemet erre és már csak olyan úszódresszben lehet versenyezni, amelyet korábban engedélyezett a FINA. Most írja doktori disszertációját, amelyben a sportfogyasztási szokásokat is elemzi a digitalizáció térhódításának függvényében. A 2016-os riói olimpia volt az, amelyet már nemcsak a klasszikus médiafelületeken, tv-n, rádión keresztül és újsághíreket olvasva lehetett követni, hanem a közösségi médiában, youtube-on, és így tableten, mobiltelefonon is. Nem véletlen, hogy ez volt az az olimpia, amelyet a legtöbben követtek a világban: elsősorban a valóidejűségnek, másodsorban a közösségi médiának köszönhetően – az eseményt a Föld népességének több, mint fele követte.
Csakhogy a közösségi média nemcsak a lájkoknak, hanem a negatív kommenteknek is a terepe, és legfőképp az edző felelőssége, hogy megvédi-e ezektől a csapatát. „A hivatalos honlapok után a közösségi média felületeinek köszönhetően sokkal szorosabb kapcsolat alakul ki a szurkolók és a csapatok között, mint egy normál fogyasztó és egy cég között, hiszen a szurkolói lét, mint identitás, megerősítést nyer ezeken a platformokon” – magyarázta Szabados Gábor.
Rengeteg technológia áll rendelkezésünkre, azonban korántsem mindegy, hogyan és mire használjuk őket. A legfontosabb, hogy bármelyik innováció mellett tegyük is le voksunkat, mindig az egészségesebb élet és a tudatosságra nevelés vezérelje döntésünket. Legyen szó hétköznapi kocogókról, élsportolókról vagy sérülten mozogni vágyókról, a digitalizációnak hála teljesítményünket és korábbi önmagunkat megtöbbszörözve, folyamatosan képesek vagyunk meghaladni.
