Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon állítottuk össze azokat a kérdéseket, amelyek alapján megkerestük a Magyar Telekom fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozó Planet Fanatics’ ügyvezetőjét. Szomolányi Katalin villámgyorsan meggyőzött minket arról, hogy a magenta valójában a zöld egyik árnyalata, s hogy a gazdasági szereplők fenntarthatósági szemlélete hosszú távú, stabil működést eredményez – nem csak a vállalatok, de az egész társadalom számára.
Amikor egy pár fős kisvállalkozásnak kell megterveznie a környezetkímélő, fenntartható működését, viszonylag gyorsan, józan ész mentén végig lehet venni azokat a pontokat, amelyek a beszállítóktól a munkafolyamatokon át a termékekig lefedik a szükséges teendőket. De hogy működik mindez egy sok ezer főt foglalkoztató, szolgáltatások és termékek széles palettájával foglalkoztató távközlési szolgáltatónál?
– Egyrészt fontos, hogy a fenntarthatóság tágabb fogalom a környezetvédelemnél, konkrét működési kérdésekben is fontos minden cég számára, függetlenül attól, hogy egy cementgyárról, egy bankról vagy egy távközlési vállalatról van szó. A névben benne van a lényeg: hogyan tartható fenn egy vállalkozás működése hosszú távon?
Egyébként érdekesen indult ez a “mozgalom”, ugyanis sokan nem gondolnák, de az anglikán egyház vetette fel annak idején, amikor a pénzét befektetni tervezte, hogy egy vállalatnak nem csak a sikerességét, profitját kell nézni: a gazdasági kockázatok mellett társadalmi és környezeti kockázatokkal is számolni kell. Valahol pénztárcába vágó téma ez is, hiszen ha például történik egy nagy környezeti katasztrófa, akkor eltűnnek a vásárlók, ahogy akkor is, ha valami miatt társadalmi szinten bojkottálják a vállalatot az emberek. Innen indult a felelős befektetés elmélete, amit nyugdíjalapoktól a különféle fenntarthatóságért felelős alapokig szem előtt tartanak.
A Magyar Telekom egy értéktőzsdén jelenlévő vállalat, amelynek hosszú távú fenntarthatóságot kell garantálnia a tulajdonosok felé. Ennek feltétele a jól kialakított, folyamatosan követett és fejlesztett stratégia, melynek megléte vonzóvá teszi a társaságot a tudatosan gondolkodó befektetők előtt. Egy fenntartható vállalat felelősen tekint a jövőbe, s az ügyfeleinek is megadja azt a lehetőséget, hogy környezeti és társadalmi értelemben is előremutató fogyasztói döntéseket hozzanak. Ez a szemlélet nem öncél, hanem a kiszámítható jövő és a stabil működés záloga – mind a vállalat, mind a társadalom szempontjából.
Azért ez erősen ellentmond annak a közkeletű vélekedésnek, hogy ez az egész környezetvédelmesdi, zöldesdi és fenntarthatósdi csak arra jó, hogy jobb színben tüntesse fel a vásárlók előtt a nagy, gonosz vállalatokat…
– Tény, hogy egy vállalat elsődlegesen azért működik, hogy valamilyen terméket állítson elő vagy szolgáltatást nyújtson és ebből profitra tegyen szert. Ezért van a nevében a vállal szó. Az a gyakorlat valóban létezik, hogy egy társaság pusztán a látszat kedvéért mutatja magát fenntarthatónak – ezt a jelenséget emlegetik “zöldre festés”-ként. Ha nem akarunk ennek bedőlni, érdemes megnézni, hogy az adott szervezetnél az egész fenntarthatósági kérdéskör csak valami újkeletű marketingfogás, vagy már jó ideje foglalkoznak vele – ez esetben ugyanis láthatóvá válik, hogy tényleg komolyan gondolják-e és valós célokért alkalmazzák-e a felelős módszereket.
A Magyar Telekomnak több mint 15 éve van fenntarthatósági stratégiája, és a társaság a valóságban is ennek mentén működik. Azt is érdemes megnézni, milyen eredményeket sikerült elérni, hiszen bármilyen cég mondhatja, hogy neki bizony szívügye a klímavédelem, de könnyen más képet mutathat, ha visszanézzük, hogyan változott például a CO2-kibocsátása, nyomon követhető-e valós fejlődés ezen a téren. Pont ezért fontos, hogy egy vállalatnak legyen külső fél által hitelesített fenntarthatósági jelentése.
Világszerte egyre több egyezmény, irányelv és különféle szakszervezetek által kiadott zsinórmérték jelenik meg a fenntarthatósággal kapcsolatban, ezekhez kapcsolódik valamilyen szinten a Telekom?
– Valóban, egyre több ilyen létezik, és a Telekom igyekszik ezekhez folyamatosan csatlakozni. Ilyen például a Globális Jelentéskészítési Irányelv (GRI, Global Reporting Initiative) szabványa, melyet a Telekom is követ a fenntarthatósági jelentéseinek elkészítésekor. Az ilyen irányelvek azért is jók, mert tervezhető keretet adnak a változtatásokhoz: a klímavédelemben például ahelyett, hogy egyenként találnák ki a cégek, milyen célok érdekében milyen átalakításokat eszközölnek, a különböző globális egyezmények – mint például a Science Based Target initiative – módszereivel tudományosan megalapozott és hiteles programokat indíthatnak.
A Telekom például ilyen tudományos alapokra építkezve kezeli a klímacéljait (elsőként és talán még mindig egyedüliként az országban), de az ENSZ Globális Megállapodásától kezdve az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Egyesületének (ETNO) fenntarthatósági chartájáig nagyon sok kapcsolódási pontot említhetnék még. Emellett ott az ISO, benne a környezetirányítás, minőségügy, energiamenedzsment és még sorolhatnánk, tehát folyamatosan dönteni kell olyan módszerek mellett, amelyek az adott szervezet számára kiemelten fontosak és a működési köréhez passzolnak.
És ha már a Környezetvédelmi Világnap felmerült, akkor említsük meg, hogy épp ezen a napon csatlakozott a Telekom a Science Based Target initiative Business Ambition for 1.5°C kampányához, melyben mostanra 237 vezető vállalat vesz részt annak érdekében, hogy erősítsék mások elköteleződését is a klímavédelemben.
Nézzük akkor a fenntarthatóság egy másik rétegét! Adottak tehát a célkitűzések és irányelvek, de mi a helyzet a dolgozókkal? Hogyan történik az ő felkészítésük, az új prioritások megértetése, és hogyan járulhatnak hozzá ők maguk a célok eléréséhez?
– Egyrészt a Telekom esetében érdemes tudni, hogy nem újkeletű folyamatról van szó: ahogy már említettem, a fenntarthatóságot 2005 óta kezeli stratégiai szinten a cég – míg a környezetvédelmi kérdésekkel még régebben, 1998-ban kezdett el kiemelten foglalkozni. Épp ezért már kialakult az a jól bevált gyakorlat, amivel a kapcsolódó témákat kommunikálni lehet a dolgozók felé, s ennek köszönhetően ők is könnyen tudnak alkalmazkodni és csatlakozni a kezdeményezésekhez. A Telekom jelenlegi fenntarthatósági stratégiája 2016-tól 2020 végéig szól, az ebben foglaltakat tehát a cég szintén jó ideje közvetíti a kollégák felé – akik láthatóan nagy lelkesedéssel állnak az ügy mellé.
Hogy csak egy példát említsek, a fenntarthatósági törekvések egyik fontos pillére a klímastratégia, amelyben a megújuló energiaforrások használata is megtalálható: ebben konkrét kibocsátási célokat is vállalt a Telekom. A sokféle, ezt segítő kezdeményezés egyike, hogy a dolgozók “örökbe fogadhatják” a Kékvirág utcában található oktatási központ tetején lévő napelemeket, de ide kapcsolódik az is, hogy 2019-ben a műanyag hulladékok elleni küzdelem jegyében elindult a Plastic Free Telekom program, melynek keretében a Telekom kitiltotta kisvárosnyi méretű székházából a PET-palackokat. A közel 5000 emberre méretezett épületben a konyhai csapokat úgy alakították ki, hogy ebből szűrt és hűtött víz nyerhető ki – erre mindenki gyorsan rászokott, már csak azért is, mert nagyon finom az itteni víz. Nem is kellett sokat biztatni a dolgozókat arra, hogy ne palackos vizet vigyenek a tárgyalókba, hanem kancsókat használjanak – sokan már az asztalukhoz is így viszik az innivalót, alig győzzük kancsóval! Második körben persze a székházban lévő szolgáltatóknak is el kellett magyarázni, hogy ne szállítsanak műanyag palackokos üdítőket az épületbe, de ők is példamutatóan álltak hozzá a kérdéshez: fokozatosan, lépésről lépésre vonják ki a PET-palackos termékeket.
Még egy rétege van azoknak, akiket át kell szoktatni: a partnerek, például a készülékgyártók. Ugyan többen már elkezdtek átállni például arra, hogy környezetbarát, nagyrészt újrahasznosítható csomagolást használnak, de van egy távközlési szolgáltatónak ráhatása arra, hogy a rajtuk keresztül forgalmazott termékek megfeleljenek egy bizonyos fenntarthatósági normának?
– Természetesen ez is régóta tartó folyamat, és nem csak a készülékekkel kapcsolatban. A Magyar Telekom szállítóilánc-menedzsmentjében van egy fenntarthatósági szakasz, melynek során az összes nagy beszállítót átvilágítják. A folyamat végén a feltételeket teljesíteni tudó partnerek három évre szóló belső igazolást kapnak a megfelelésről. Pont a már említett műanyagmentesítés része volt az is, hogy a tőlük érkező termékek csomagolásában ne legyen polisztirol és más műanyagok. Szerencsére egyre többen állnak át a papír alapú csomagolásra, tehát ez a folyamat is elindult. Persze olyan globális szereplőkhöz képest, mint mondjuk az Apple vagy a Samsung, a Telekom csupán parányi lobbierőt jelent, de megtesszük, ami tőlünk telik.
Mit érez és lát mindezekből a folyamatokból az ügyfél? Segít például az elektronikus számlázásra való átállás?
– Jó példa az elektronikus számlázás, ennek részaránya nagyon erősen növekszik. Csak 2019-ben több mint 11 millió elektronikus számlát állított ki a Telekom csoport.
Hogy fogadja ezt az ügyfélkör? Lehet érezni, hogy például a papírhoz szokottak idegenkednek az új módszertől, mondván: “értem én, hogy zöld, de egy e-mail nem is igazi számla”?
– Szerencsére a társadalom általános digitalizációja abban is segít, hogy egyre kevesebbeknek okozzon ez problémát. Ráadásul érdekes, de a járványhelyzet is elősegíti a környezetvédelmi törekvéseket, hiszen az emberek kénytelenek voltak kipróbálni egy csomó digitális módszert a mindennapi életükben, és sokan rájöttek, hogy ez hosszú távon is előnyösebb, kényelmesebb – és mellesleg fenntarthatóbb is.
Emellett van konkrét zöld termék is az ügyfelek számára. A Telekom tavaly vezette be kísérleti jelleggel Extranet Zöld 1 GB adatbővítő opció néven: ha valaki a 100 forintos felár mellett a zöld megoldást választja, számára a vállalat garantálja, hogy az általa felhasznált adatforgalomhoz szükséges energiamennyiséggel megegyező energiát előállít saját napelemes rendszereivel. A kísérlet nagyon jól sikerült, érezhető az érdeklődés, ezért idén már a 2 GB bővítésnél is elérhető ez a lehetőség.
Fontos még, hogy a Magyar Telekom saját magát is ugyanúgy átvilágítja termékek és szolgáltatások terén, mint a beszállítóit, és a fenntartható körből származó bevétel már az összbevétel harmadát teszi ki – ezt persze nem feltétlenül érzi meg az ügyfél, de azért nem árt tudni.
Ha már szó esett a koronavírusról: volt olyan pozitív fenntarthatósági következménye a karanténhelyzetnek és a kijárási korlátozásoknak, amelyet a járvány után is hasznosítani lehet?
– Egyértelműen. Annak ellenére jelentett nagy váltást ez a pár hónap, hogy a Telekomnál a távmunka már korábban is sok területen jelen volt és jól működött. A vállalat 2019-ben például már 170 ezer távmunka-napot regisztrált, ami a bejárás szempontjából 6 millió kilométer megtakarítását jelentette. A járvány alatt az 5000 fős székházépület majdnem teljesen kiürült, és még a társaság számára is meglepő eredményeket hozott a kényszerű átállás. Bár Magyarországon a Telekom eddig is elől járt távmunka terén, most az is kiderült, hogy fenntarthatósági szempontból az eddigi hatékonyság még hatványaira emelhető – persze erről konkrétumokat majd csak a teljes év végén, az idei évre vonatkozó fenntarthatósági jelentés lezárásával lehet mondani.
Az viszont már most is egyértelműen érezhető, hogy az elmúlt hónapokban kialakult munkavégzési rutin nem lesz teljesen a múlté akkor sem, ha a Telekom dolgozói visszatérnek az irodai környezetbe. Bár a járványhelyzet utáni időszakot „back to normal”-ként emlegetik, ez nem jelenti azt, hogy minden egy az egyben visszaáll a márciust megelőző munkarendre; nagyon sok jó gyakorlatot, előnyös változást át lehet majd ültetni a folyamatos működésbe is.
A fenntarthatóság már nem opció: megjelent a Magyar Telekom 2019-es Fenntarthatósági Jelentése
Műanyagmentes törekvés, karbonsemleges működés, zöld szolgáltatások bevezetése, esélyegyenlőségi és sokszínűségi lépések körvonalazódnak a Magyar Telekom Csoport 2016-2020 közötti időszakra szóló fenntarthatósági stratégiája 2019-re vonatkozó friss jelentésében. Az alábbiakban a téma kapcsán kiadott jelentést közöljük.
A digitalizáció számos ponton segít jobbá tenni a világot, ugyanakkor a technológia fejlesztése és üzemeltetése energiaigényes folyamat. Épp ezért számít figyelemreméltó eredménynek, hogy a társaság működése tavaly már ötödik éve karbonsemleges volt: növelte energiahatékonyságát, modernizálta hálózatát és adatközpontjait, valamint növelte a hibrid és az elektromos autók arányát a céges gépkocsiflottában.
A vállalat belső működésében is mindent megtesz azért, hogy csökkentse a környezetre káros anyagok kibocsátását. Már a koronavírust megelőző időszakban is bevett gyakorlat volt a távmunka, mely kölcsönös előnyökkel jár mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról nézve. Emellett tavaly egy újabb lépést tett a vállalat, kimondták, hogy fokozatosan kivonják az egyszer használatos műanyagokat mindennapi működésükből, épületeikből. A Plastic Free Telekom program célja, hogy 2020 végéig 80%-kal csökkentse a PET mennyiségét, nullára csökkentse az egyszer használatos műanyagok arányát, és kiváltsa a jelenleg beszállítói által a működésbe csatornázott polisztirolt.
A Telekom a fenntarthatóság társadalmi vetületei mellett is elkötelezett, így aktívan szerepet vállal különböző társadalmi csoportok digitális edukációjában, melynek révén hozzájárul ahhoz, hogy minél többen élhessenek a digitális megoldások által megnyitott lehetőségekkel. A Magyar Telekom vezetői és munkatársai folyamatosan dolgoznak azon, hogy nyitott, befogadó és biztonságos munkahelyet teremtsenek mindenki számára.
A fenntartható digitális megoldások révén a technológia társadalmi és üzleti célok, valamint a környezet védelmének szolgálatába is állítható – a Magyar Telekom Csoport ezt felismerve folyamatosan dolgozik innovatív újítások bevezetésén. A technológiai sikerek között szerepel, hogy tavaly júliusban a társaság Magyarországon elsőként mutatott be valós körülmények között működő 5G hálózatot, valamint országszerte 15 városban közel 30 okosváros megoldást üzemeltet. Tavaly a vállalat árbevételének összesen 35%-a származott fenntarthatóság felé mutató termékből és szolgáltatásból.
A Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági törekvéseit több nemzetközi felelős befektetői szervezet is elismerte. A vállalat 2019-ben is megtartotta pozícióját az FTSE4Good indexcsalád tagjaként, mely értékelés a társaságot a szektor legjobban teljesítő felső 1%-ba sorolta. Emellett kiemelkedő az ISS ESG felelős befektetői értékelés is, amely a szektor három legjobban teljesítő vállalata közé sorolta a Csoportot „B” Prime minősítéssel. Ezek az értékelések különösen fontosak, hiszen a Magyar Telekom szabad részvényeinek 45%-a felelős befektetők kezében van. A további eredményekről a Fenntarthatósági Jelentésben olvashat részletesen.
