Nagyban üzletelnek

Interjú Mihályi Gáborral, a Telekom nagykereskedelmi igazgatójával

Főoldal/ABLAK, ÜZLET/Nagyban üzletelnek

„Ha nem jött volna a járvány, valószínűleg ismét az elvártak felett teljesítene idei eredményével a Telekom nagykereskedelmi területe” – mondja az igazgató, Mihályi Gábor. Bár az utóbbi időben évről évre többszörösére emelkedik a külföldi turisták roaming adatforgalma, ez a bevétel a határzár miatt idén jelentősen megcsappan. A nehézségek ellenére az üzletág így is hozhatja az éves terveket.

Azt értjük, mivel foglalkozik egy élelmiszer nagykereskedő – de távközlési szolgáltatások esetében hogyan kell ezt elképzelnünk?

– A logika ugyanaz: üzleti ügyfeleknek nyújtunk különböző hálózati, elsősorban adatkommunikációs szolgáltatásokat. Ennek a tevékenységnek egy része törvény által előírt kötelességünk, míg egy másik csoport klasszikus versenypiaci kereskedelem. Ha például a mobil szolgáltatásokat nézzük, akkor a roaming egy tipikus nagykereskedelmi tevékenység, hiszen a Magyarországra látogató külföldi turistáknak a magyar szolgáltató biztosít kapcsolatot, de a számlát nem tőlünk, hanem a saját, otthoni szolgáltatójuktól kapják. Ugyanígy a mi ügyfeleink külföldi tartózkodása során az ottani, helyi távközlési cég biztosítja a szolgáltatást, aminek az ellenértékét nekünk kell fedeznünk.

Mitől függ, hogy külföldön melyik távközlési vállalat kezeli a telekomos ügyfeleket?

– Csoportszinten dől el. A Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom felállít egy preferenciasorrendet annak alapján, hogy melyik szolgáltatóval mennyire előnyös együttműködést sikerült kialakítani. A magyar ügyfél telefonja pedig külföldi utazás esetén automatikusan megkeresi a preferált hálózatot. A nagykereskedelmi terület feladata, hogy megkösse és lebonyolítsa ezeket az üzleteket a külföldi partnervállalatokkal.

Mihályi Gábor

Mihályi Gábor

Úgy sejtjük, a járvány alatti határzár idején ez nem hozhatott sokat a konyhára…

– A mutató a Magyarországra érkező turisták számával arányos. Érdekes módon a járvány megjelenése önmagában még nem befolyásolta a számokat; az év első hónapjaiban még várakozásokon felüli volt a forgalom, annak ellenére, hogy a hírek már ekkor is a vírus terjedéséről szóltak. A visszaesés egyértelműen a határzárak bevezetéséhez kötődik – viszont akkor rögtön drasztikus volt a változás.

Tapasztaltak már hasonlót, például a 2008-as válság során?

– Biztos korábban is voltak olyan események, amelyek erőteljesen megrázták ezt a piacot, de egyértelmű párhuzamokat nem érdemes vonni, mivel ezen a területen mind a használt technológia, mind a jogszabályi környezet nagyot változott az utóbbi időben. Egyébként látni kell, hogy a határzárnál radikálisabb hatást nehezen lehetne kifejteni erre a területre, hiszen így ténylegesen eltűnt a szolgáltatást igénybe vevő ügyfélkör.

Ennek ellenére nagy baj több szempontból sincs: Egyrészt a roaming nagykereskedelem nem havi, hanem éves elszámolásban történik, így a járvány miatt kieső hónapok hatása „szétkenődik” az év folyamán. Másrészt a nemzetközi piacon a DT csoport tagjai közösen jelennek meg, így elég erős az érdekérvényesítő képességünk. A harmadik tényező, ami sokat nyom a latba az, hogy már kifelé tartunk a járványból, és ennek megfelelően fokozatosan lazítanak a korlátozásokon; roaming szempontból pedig elsősorban a nyár számít csúcsidőszaknak.

Látni lehet a fesztiválszezon hatását?

– Olyannyira, hogy még azt is pontosan meg tudjuk mondani, milyen összetételű egy konkrét fesztivál közönsége. Például a Balaton Soundot inkább a Benelux államokból, a Szigetet pedig inkább az angolszász térségből látogatják, a nyári Forma 1-es futam viszont főleg a németajkú turistákat vonzza. Egyértelműen látható tehát egy szezonális ingadozás, de ha ezt kiszűrjük, akkor azt lehet mondani, hogy túlnyomórészt európai, és többségében német nyelvű turisták használják nálunk a szolgáltatást. Egyébként érdekes módon a roaming-ban nem a hanghívások, hanem az adatkommunikáció igazán jelentős. Mióta az EU korlátok közé szorította a kiskereskedelmi árazást, évről évre nagyságrendekkel nő a roaming adatforgalom. Ez teszi ki a teljes visitor roaming bevételünk legnagyobb részét.

Mi adja a maradékot?

– A sorban következő a belföldi és nemzetközi adathálózati szolgáltatásunk. Kevesen tudják, de mi vagyunk a dél-kelet-európai régió legnagyobb nagykereskedelmi szereplője; itthon az egész országra kiterjedő, központilag menedzselt gerinchálózattal rendelkezünk, míg a Balkánon, Romániában és Bulgáriában összesen 2380 kilométer hosszú infrastruktúránk van. A hálózatunk számos fontos európai partner rendszeréhez csatlakozik, így határokon átnyúló, nagysebességű hálózati kapacitást tudunk biztosítani az ügyfeleinknek.

Kik veszik igénybe ezt a szolgáltatást?

– Például nemzetközi vállalatok, üzletláncok, akik saját, dedikált hálózatot szeretnének használni a telephelyeik között. De értékesítünk viszonteladóknak is, akik nem rendelkeznek egy adott területen saját infrastruktúrával, viszont szeretnének kiskereskedelmi ügyfeleknek szolgáltatni.

Utóbbiak gyakorlatilag a Telekom versenytársai. Üzletileg kifizetődő együttműködni velük?

– Természetesen az, hiszen így sokkal nagyobb hatékonysággal tudjuk kihasználni a megépített hálózatunkat, ráadásul olyan szolgáltatások után is bevételünk képződik, amit valójában a versenytársunk értékesít. Ennek a modellnek egy speciális változata az úgynevezett szabályozott piaci tevékenységünk, vagyis az az eset, mikor törvény kötelez minket arra, hogy kapacitást biztosítsunk más szereplőknek is. Ilyen helyzetre is számos példa van jelenleg Magyarországon. Ha az ország egy adott területén csak nekünk van megfelelő hálózati infrastruktúránk, tehát gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerülünk, akkor a hatóság előírhatja, hogy a saját kapacitásainkat bérbe adjuk a versenytársainknak is. Ez az oka például annak, hogy bizonyos területeken a Vodafone a mi szélessávú hálózatunkat veszi igénybe a szolgáltatásaihoz. Az árakat ilyenkor – a költségeket figyelembe véve – szintén a hatóság állapítja meg, a konkurencia pedig ezekre a nagykereskedelmi árakra alapozva alakítja ki a kiskereskedelmi csomagjait. Attól tehát nem kell tartani, hogy – a kötelezettség alapú modell keretein belül – egyik napról a másikra jelentős meglepetések érjenek bennünket a kisker piacon.

Pár kivételesen nehéz hónap után lassan közeledünk az első félév végéhez. Hogy látja, lehet még tartani a 2020-ra lefektetett terveket?

– Az a szerencsénk, hogy a turizmus kiesését leszámítva, idáig nincs okunk panaszra. Bár a bevételek legnagyobb részét a roamingtól reméltük, ha a nyáron kicsit jobbra fordulna a helyzet, utána reális esélyeink lennének arra, hogy a más területekről befolyó többlet kiegyenlítse a COVID miatti kiesést. Ha nem lett volna a járvány, azt mondanám: soha rosszabb évünk ne legyen!

által|2020-06-12T11:04:32+02:002020.06.12|ABLAK, ÜZLET|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek