Mióta Palermo városában egy 10 éves kislány meghalt a „black out” elnevezésű, TikTokon futó kihívás teljesítése közben, az új tinikedvenc platformtól hangos a média. A szülők érthető módon egyre bizonytalanabbak: el nem tilthatják a gyerekeket, ugyanakkor féltik őket.

A felület, aminek elődje egy 2012-ben Pekingben alapított közösségi oldal, 2018-ban robbant nagyot, miután egyesült a musical.ly nevű táncos, énekes videókat felvonultató platformmal. Bár rövid történelme során nem kerülték el a botrányok, mára az egyik legnépszerűbb mobilos közösségimédia-applikáció lett. Magyarországon jelenleg 1,6 millió felhasználója van, a többségük, egészen pontosan a 78 százalékuk a 11 és 18 év közötti korosztályba tartozik. Gyors keresés után a Google csupa olyan cikket dob elénk a TikTokról, ami valamilyen módon a szülőket edukálja a platformról, és ez nem véletlen.

Kihívások voltak és lesznek is

„Éppen a napokban beszélgettünk a gyerekekkel a TikTokról – mondja Balatoni József, azaz Jocó bácsi, történelemtanár és író, aki gyakran szólal fel a gyerekeket érintő ügyek kapcsán. „Az egyik kislány elmesélte, hogy bár az anyukája arra kéri, ne tiktokozzon, eközben ő maga is egész nap a videókat pörgeti az applikációban. Nagyon érdekes dolgokat vesznek észre a gyerekek, csak úgy mint az élet többi területén, itt is nagyon fontos az, hogy milyen mintát látnak.” A szülők és úgy általában a gyerekek körül mozgolódó felnőttek felelőssége óriási, egy dologgal azonban nem tudnak mit kezdeni: a korosztályra jellemző versenyszellemmel és a beilleszkedés iránti vággyal.

Bizonyára mindannyian emlékszünk a saját kamaszkorunkra, amikor különféle marhaságokkal próbáltuk bizonygatni a csoporthoz való tartozásunkat. Nálunk, az általános iskolában a fiúk versenyeztek, hogy ki képes addig szorítani a saját nyakát, míg elájul. Egy szó, mint száz, mi is csináltunk veszélyes hülyeségeket. De miért jelentenek nagyobb problémát ma, a TikTokon terjedő challenge-ek, mint mondjuk a 90-es évek népszerű bolero poros kihívása? „A TikTokon nincs semmiféle kontroll, a szülők, tanárok és felnőttek nincsenek jelen, a gyerek azt csinál, amit akar. És nyilván ebben rejlik az egyik veszélye is. A másik gond az, hogy az online térben minden nagyon gyorsan, valamint jóval szélesebb körben terjed” – mondja Jocó.

Mit tegyen a szülő?

A kivások sorában az egyik legújabb a fülhallgató teszt, eszerint az a kislány a legmenőbb, aki többször körbe tudja tekerni a dereka körül a fülhallgatót. Felnőttként egyértelmű, hogy egy-egy ilyen „játék” könnyen kárt tehet a fiatalok mentális egészségében, de nehéz felkészíteni valami olyanra a gyerekeinket, amiről mi, szülők, felnőttek mindig csak utólag értesülünk.

„Nagyon fontos lenne, hogy amint a gyerek elkezdi használni ezeket az applikációkat, a szülő leüljön vele átbeszélni, hogy mire számíthat. Ehhez persze az kell, hogy a szülő is képben legyen. Arról nem is beszélve, ha ő is felhasználó, akkor mutasson jó példát. Mert például, ha Gizi anyukája melltartóban táncol a TikTokon vörös megvilágításban (ez egyébként szintén egy népszerű kihívás, a #silhouettechallenge), akkor bármelyik kislány is azt gondolhatja, hogy ez menő, és teljesen rendben van. Szóval az első lépés az, hogy a szülők kompetenssé váljanak.

És talán ez a legnagyobb kihívás is egyben, ugyanis digitális bevándorlóként még épp, hogy csak felfedezzük a netet, közben nekünk kellene megtanítanunk a következő generációt a helyes internethasználatra. Van ebben valami abszurd.” A nulladik lépés tehát, hogy a szülők megismerjék a platformot és tisztában legyenek a netikettel – például online is normális hangnemben kommunikálunk, betartjuk a normákat és megértjük, hogy minden, ami a netre egyszer felkerül, sosem tűnik el többé. A TikTok egyébként bevezetett egy új feature-t is, amin keresztül a szülők hozzáférést kérhetnek a csemetéjük profiljához, és beállíthatják az alkalmazásban például azt, hogy milyen jellegű tartalmakat ne láthasson. Ehhez persze elengedhetetlen a bizalom a gyerek és a szülő között.

Nem 12 évesen kell elkezdeni beszélgetni a fiatalokkal!

„10-12 évig a szülők elhajtják a gyereket azzal, hogy még túl kicsi, és ezért nem számít, amit mond és amit gondol, majd hirtelen, ahogy serdülni kezd, beszélgetni akarnak vele. Könnyű belátni, hogy ez így nem működhet. De, ha már egészen kicsi kortól odafigyelünk rá, elfogadjuk a véleményét, akkor tiniként sem fogjuk elveszíteni a bizalmát.” Az a gyerek, aki jó partnerségi viszonyt ápol a szüleivel, sokkal hamarabb megosztja azokat a dolgokat, amiket az interneten, akár a TikTokon tapasztal. És ez lenne a kulcs. Hiszen, ha a kamaszok megfelelő felvilágosítást kapnak a különféle játékok, tesztek és kihívások veszélyeiről vagy lehetőségeiről, akkor képesek a helyén kezelni őket.

„Szerencsére az iskolákban is jó irányba mozdultak el a tanárok azzal, hogy belátták, beláttuk, az élet nagy dolgait nem egy osztályfőnöki óra keretein belül, pénteken délután kell megbeszélni. A felvilágosítás sem lehet egy alkalom, ez egy folyamat. Ugyanez a helyzet az internethasználattal, ha egy tanóra közben merül fel kérdés a gyerekekben, akkor egy nyitott pedagógus képes beszélgetést folytatni a témában, még akkor is, ha az nem köthető szorosan az általa tanított tárgyhoz.”