Érdekes megnézni, hogyan változtatja meg az internethasználati szokásainkat egy világméretű, az élet minden területére kiható esemény. A pandémia hatásai már láthatóak, és jó pár következmény levonható az eredményekből.
Az internet első éveiben mindenki abban reménykedett, hogy végre egy olyan eszköz kerül az emberiség kezébe, amely mindenben magasabb szintre emeli az életminőséget, valamint olyanokhoz is eljuttat tudást, információt és egy sor fontos lehetőséget, akik eddig kimaradtak a modern világ áldásaiból. Azóta persze látjuk, hogy mint minden egyéb technológiai fejlesztés, ez is kétélű fegyver: az üzleti folyamatoktól az online vásárlásig egy csomó területet valóban megkönnyít, míg a fontos információk mellett ugyanúgy képes álhíreket és nettó marhaságokat terjeszteni.
Az viszont tény, és mi is sokszor leírtuk már, hogy internet és kapcsolódó megoldások nélkül valószínűleg minden szinten sokkal nehezebb, sőt egyes esetekben akár lehetetlen lett volna átvészelni egy ennyire átfogó és ilyen hosszan tartó világjárványt, gondoljunk csak a távmunka és a távoktatás kiemelkedő szerepére, a mentális egészségünket pedig az online kapcsolattartási és szórakoztatási lehetőségek ápolták.
Azt egyébként is sokan és sokféleképpen vizsgálják, hogy a teljes internet használata milyen szinten oszlik meg különféle témák, érdeklődési körök között, és a pandémia arra is lehetőséget teremtett, hogy megvizsgáljuk, egy ilyen extrém helyzetben mennyire alakul át a társadalom internetes érdeklődésének megoszlása, valamint a járványhelyzet lassú lecsengésével mi áll vissza az eredeti helyzetbe, és van-e olyan terület, amely tartósan megváltozik.
Járvány előtt: megszokott területek és beállt verseny
A Comscore elemzőcég úgy építette fel a kapcsolódó statisztikáit, hogy először megnézte, az emberek milyen területen töltöttek időt 2019-ben, tehát még a járvány megjelenése, illetve világméretűvé válása előtt. Természetesen itt a magánszemélyek általános internethasználatáról van szó, az irodában használt online szoftvereket, de az otthoni irodában alkalmazott céges megoldásokat sem vették itt figyelembe, többek között azért, mert ez a legtöbb helyen zárt, nem mérhető adat.
Az érdeklődési területek százalékos leosztását követően a Comscore megnézte ugyanezen adatokat 2020-ra, tehát a járvány első évére vonatkoztatva is: ez leginkább arról ad jó képet, hogy a pandémia első évében, az “első sokkot” követően milyen átrendeződés történt. Ezután pedig új oszlopot kapott 2022, amikor egyrészt az emberek egy része már “megszokta” az új normalitást, és azért szerencsére több területen a vakcináknak és a szelídebb variánsoknak köszönhetően csitult a pánik: ebben az évben tehát már valamelyest látható, milyen területeken indult el valamiféle visszarendeződés. Lássuk tehát a táblázatot, amely az online töltött idő százaléka alapján rangsorol, aztán kiemeljük a legfontosabb részleteket.
A járvány előtti utolsó “normális” évben az általános célú internethasználat királya a közösségi média volt, az emberek online idejüknek 26 százalékát töltötték Facebookon, Instagramon, Twitteren és egyéb hasonló helyeken. A második helyen a szórakoztatás állt 18 százalékkal, amely 2019-ben már főként a filmek, sorozatok és zenék online streamingjét jelentette. Még szintén a jelentős nagyságrendben, 15 százalékon állt a szolgáltatások használata, ahová beleérthető mindenféle a webes szállásfoglalástól az Uber-rendelésig. 10 százalékkal a negyedik helyen a játék állt, amely főleg az olyan címek miatt nőtt ekkorára, amelyekben interneten összekapcsolódva sokan játszhatnak együtt a Call of Duty-féle lövöldéktől a League of Legends stratégiájától a World of Warcraft kalandozásaiig.
Érdekes módon a vásárlás elég messze lemaradva 5,2 százalékon állt, és innen már egyszámjegyű szeleteken osztoztak olyan, sokak által fontosabbnak hihető területek, mint a hírek fogyasztása, a keresés vagy a sport. Viszont hosszú távon egyik eredmény sem volt meglepő, az akkori elemzők egyértelműen úgy vélték, hogy amíg valami forradalmian új terület vagy technológia meg nem jelenik, a szabadidős online torta szeleteinek mérete nem fog számottevően változni, a piac szépen “beállt”. És akkor jött a járvány, ami jól felülírt mindent.
Járvány közben: nyert a közösség és szórakoztatás
A második oszlopban, a 2020-as arányoknál zölddel jelölték azokat a területeket, amelyek aránya pozitívan alakult. Jól látható, hogy kevesebb ilyen van, mint a csökkenő érdeklődést jelző piros hátterek, de a legtöbb esetben nagyjából józan ésszel is magyarázhatjuk az eredményeket. Az amúgy is vezető közösségi média 2 százalékot javított, ami nem csoda: a személyes találkozások alternatívájaként több időt töltött el ilyen felületeken mindenki, amit az is segített, hogy a közösségi lét és a szórakoztatás határai már elmosódnak, tehát ha valaki a Facebook-hírfolyamban néz meg egy rövid videót, vagy innen létesít online videóhívást, az is ezt a területet erősíti.
A szórakozás egy százalékos növekedése szintén érthető: a létbizonytalanság, az aggódás, a bezártság és sok egyéb faktor ellensúlyozására sokkal szívesebben választottak sokan egy filmet, sorozatot, de az irodai zsongás helyett a home office-ban is többször nyúltunk a Spotify, Apple Music, Deezer és egyéb zene-streamek lejátszógombja után.
A kisebb “növekmények” között a családdal foglalkozó témák növekedése is könnyen magyarázható, és értelemszerűen nőtt az egészséggel kapcsolatos online tevékenységek aránya is. A tanulás 0,3 százaléka 0,5-re nőtt: ez viszont kevesebb, mint amire sokan gondoltak volna, hiszen elsőre úgy tűnt, a járvány alatt kilőtt a távoktatás. A számok szerint viszont világszerte nézve mégis elenyésző volt az internetes tanulást bevezetni akarók (vagy képesek) köre. Már csak egy óvatosan növekvő terület maradt, a Government alapvetően a hivatalos ügyintézést takarja, amely kényszerűségből lett kissé nagyobb arányú, hiszen egy sor hivatali folyamatot nem lehetett személyesen megoldani.
A csökkenők egy része is könnyen magyarázható: online szolgáltatásokat kevesebben kerestek, mert ezek egy része is “offline” tevékenységekhez kötődött, Ubert például biztosan jóval kevesebben rendeltek a bezárkózás hónapjai alatt. Érdekes viszont a játékok arányának óvatos csökkenése – ennek talán az lehetett az oka, hogy az otthoni internetezés fókusza átállt a home office kezelésére, és többen kérték meg a család fiatalabb tagjait, hogy a WoW raidek és Apex Legends-csaták miatt lefoglalt sávszélességeket hagyják meg apu és anyu munkájára. Az online vásárlás arányának csökkenése esélyesen nem azért következett be, mert az emberek nem akartak neten pénzt költeni – inkább egyrészt azért, mert sokan inkább spórolósabbra vették a járvány hónapjait, másrészt pedig a logisztikai gondok, készlethiányok miatt nem is volt akkora csábítás a folyamatos vásárlás.
A keresés területének főleg a navigációs része okozta az arány csökkenését – kevesebben voltak az utcákon és utakon, kevesebb igény is volt tehát arra, hogy a web mondja meg, merre kell menni. Az életstílus, a sport és az utazás témakörei magától értetődően lettek kissé kevésbé fontosak, ahogy autókra és utazásokra is kevesebben kerestek az interneten. Idáig tehát viszonylag (a játék megzuhanását kivéve) érthető és magyarázható az éves eloszlás, de nézzük a tavalyi esztendőt!
2021: a szórakozás mindenek felett
Furcsa adatokat hozott a tavalyi év, amikor ugyebár az emberek egy része már kilábalt a pandémia által okozott első pofonokból, ráadásul az intézkedéseknek és a vírus szelídebb mutációinak köszönhetően lassan enyhülni kezdett a helyzet (legalábbis az internetezés szempontjából fontos országokban, mert sajnos pont a technológiailag elmaradott területeken még mindig sokkal komolyabb a pandémia állása).
A közösségi média mindenesetre, ugyan első helyen maradt, de visszaállt a járvány előtti 26 százalékra. A jelek szerint, nagyon leegyszerűsítve a kevesebb karantén, kevesebb Facebookot hozott. Viszont pont ezért lehet meglepő, hogy a szórakozás nem csak csökkenésbe nem kezdett, de az aránya tovább növekedett, tavaly már az interneten töltött idő 22 százalékát adta, és még nagyobbat is ugrott, mint az előző évben. Itt talán az lehet a megfejtés, hogy bár sok enyhülő tendencia jellemezte a pandémiát, de a mozik többsége még mindig nem nyitott ki, koncertek és tömegrendezvények továbbra is vagy kimaradtak, vagy csak nagyon szigorú körülmények között próbálkoztak ilyesmivel – eközben viszont a filmstúdiók, tévécsatornák, de még az online koncerteket adó zenekarok is egyre több alternatívát kínáltak a szabadidő otthoni eltöltéséhez.
Ha a középmezőnyben is, de folytatta a növekedését a hírfogyasztás is, erre egész egyszerűen “rászoktak” az emberek 2020-ban és bőven volt olyan esemény, amelyet követhettek tavaly is. Viszont csökkenésből fordult pluszba a pénzügyi szolgáltatások területe is, ahogy talán többen lábaltak ki a pánikszerű spórolásból. Nagyjából ezek a második évre zölden maradó területek, a többinél vagy stagnál, vagy óvatosan csökken az arány – az igazán mérvadó következtetéseket talán csak akkor lehet majd levonni, ha a koronavírus végre tényleg helyi szintű, könnyen legyőzhető problémává fakul. Persze napjaink legújabb politikai és gazdasági eseményei bőven adhatnak újabb csavarokat annak, mit és milyen arányban csinálunk az interneten – erre majd térjünk vissza később, a remélhetőleg egyszer csak elérkező jobb időkben.
