#virághelyett – avagy hogyan tudunk vezetői ambíciót adni a nőknek? Az Egyenlítő alapítvány és a Magyar Telekom közös nőnapi rendezvénnyel ünnepelt március 8-án.
Emberi munkafeltételeket és jobb bért követelt magának az a 40.000 New York-i textilipari munkásnő, akik 1857-ben tüntetőleg az utcára vonultak. 1917 óta ünnepli a világ a nemzetközi nőnapot, aminek célja az első megmozdulások óta eltelt csaknem 170 évben alig változott. Többek között a női vezetőkről, az üvegplafonról, az apák szerepéről is szó esett az Egyenlítő alapítvány nőnapi rendezvényén.
„Március 8-a, a női egyenjogúság napja, ami ma már sokaknak csak egy csokor virágot jelent.” Ezzel a gondolattal nyitotta meg a házigazda, Bombera Krisztina az Egyenlítő Alapítvány és a Magyar Telekom közös nőnapi rendezvényét. Az eseményen azonban az egyedi történeteken és kerekasztal-beszélgetéseken keresztül megtudhattuk, hogy igenis vannak kezdeményezések, nők és férfiak, akik nemcsak március 8-án, de az év minden napján, a virágvásárláson túl azért tesznek, hogy közelebb jussunk a vágyott célhoz.
„A sokszínűség stratégiai előny”
Heal Edina, a Google Magyarország egykori vezetője, az Egyenlítő alapítvány alapítója nyitotta a napot. Edina a szervezet missziója kapcsán azt mondta, többek között azon dolgoznak, hogy minél több női vezető legyen az országban. Hiszen nők és férfiak együtt jobb döntéseket tudnak hozni, mint csak nők vagy csak férfiak. A sokszínűségben rejlő erő gondolata többször is felmerült a nap folyamán, az egyik leginspirálóbb történetet Kanada magyarországi nagykövete, Caroline Charette osztotta meg a közönséggel. Kanadában a női emancipáció sok évtizedes múltra tekint vissza, „…ahonnan én származom, ott erős nők élnek. Készek arra, hogy megfogalmazzák szükségleteiket és a jogaikat.”
Caroline úgy érezte, nem kell a jogaiért küzdenie, hiszen nőként is bármit megtehetett. De a Montréalban, 1989-ben történt első, kifejezetten nőket célzó tömeggyilkosság felnyitotta a szemét. „Ekkor jöttem rá, milyen naiv voltam azzal kapcsolatban, hogy Kanada elérte a teljes esélyegyenlőséget. A diszkrimináció létezik, csupán amíg nem közvetlenül minket érint, nem foglalkozunk vele.” A kanadai kormányban 2015 óta egyenlő arányban képviselik magukat a nők és a férfiak, az ország azóta is élen jár az esélyegyenlőségi, feminista törekvésekben. Caroline egy másik kanadai politikusnő gondolataival zárta a beszédét: „Amíg mindannyiunknak nem sikerült, addig egyikünknek sem sikerült.”
Csendes apaforradalom
Az eseményen természetesen nemcsak nők, de férfiak is megosztották az esélyegyenlőséggel kapcsolatos gondolataikat. Léder László, pszichológus, az Apaakadémia alapítója évek óta azon dolgozik, hogy az apák újra elfoglalhassák megérdemelt szerepüket a családban. A „csendes apaforradalom” kifejezés is Lászlótól származik. A pszichológus szerint ideje felismernünk azt a társadalmi torzítást, miszerint a család dolgait a nőknek kell intézniük, míg a férfiak pénztermelő gépezetként hajtják a mindennapok mókuskerekét. Felmérések is alátámasztják, hogy ez nem csak a nők érdeke: a férfiak 70%-a szeretne több időt együtt tölteni a családjával. Ehhez azonban változások kellenek. Elsősorban minták, reklámok, könyvek, tévéműsorok, amelyekből kiderül, hogy az apa is képes ellátni a gyerekeket és elvégezni a házimunkát. Az apák szerepe és a családok támogatásának fontossága egy másik panelbeszélgetésen is központi kérdésként merült fel.
A Cégek, akik élen járnak témakörön belül Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy „a vezetővé válás nem egyszemélyes műfaj. Együtt kell dolgozzon rajta a család, egymást támogatva és segítve. A Telekom több programmal is segíti a családokat, például 10 nap szabadságot adunk azoknak a férfiaknak, akiknek kisgyerekük születik. De természetesen a nőket is segítjük. A GYES után lehetőségük van arra, hogy a megváltozott családi élethez jobban passzoló pozícióra váltsanak.” Tokai Magdolna, a Working Moms alapító-vezetője is a szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők reintegrációjának fontosságáról beszélt. A cégek számára fontos célkitűzés változtatni a családos nőkkel szembeni előítéleteken, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy azok az édesanyák, akik lehetőséget kapnak arra, hogy rugalmas munkarendben dolgozzanak, hatékonyabbak és rendkívül lojálisak az adott céghez.
Üzeneted érkezett: POKET x Telekom
Egy különleges kötetbemutatónak is helyt adott az esemény. A POKET új, nőnapi könyvecskéjében 31 nő osztotta meg egy-egy fontos gondolatát, tapasztalatát, sikerét vagy kudarcát. A könyv március 8-tól országszerte elérhető a POKET automatákban és a Telekom Magyarország belső Brand Shop automatáiban. A bemutatón Vecsei H. Miklós színész, Kende-Hofherr Krisztina vállalkozó, Axente Vanessa modell, Bombera Krisztina műsorvezető, Pataki Ági filmproducer mellett a Telekomot Szabó Melinda kereskedelmi vezérigazgató-helyettes képviselte.
Az együttműködés kapcsán Melinda kifejtette: „A Telekom számára fontos, hogy tettrekész, tehetséges fiatalok mellett álljon, segítve kibontakozásukat, digitális hozzáférést, eszközt és inspirációt biztosítva számukra. Ebben a szellemiségben működik az ötleteik megvalósítását segítő Telekom Kraft és most, az Üzeneted érkezett kötettel szeretnénk őket bátorítani a jó példák és önmaguk megismerésére, saját útjuk megtalálására.”
Interjú Németh Flórával, a Magyar Telekom kommunikációs szakértőjével, az Üzeneted érkezett című POKET ötletgazdájával.
Honnan jött a gondolat, hogy a POKET-tel karöltve létrehozzatok egy inspiráló, női történeteket felvonultató kiadványt?
Az ötlet egy személyes megélés alapján született. A környezetemben sok tehetséges pályakezdővel találkozom, akik igénylik, hogy a tanulhassanak a példaképeiktől. A másik oldalon pedig rengeteg olyan vezetőt ismerek, akik szeretnének visszaadni valamit abból a sok tapasztalatból, amit az évek során gyűjtöttek. Ez a gondolati ív, hívta életre az ötletet, ami szépen összecseng a Magyar Telekom márkavállalásával, miszerint a fiatalokat tehetségük kibontakoztatásában digitális hozzáférés és eszközök mellett mentorálással, inspirációval is segítjük.
Kiknek szól ez a kiadvány és a benne szereplő 31 történet?
Azt gondolom, hogy a tartalom életkortól és nemtől függetlenül bárki számára hasznos lehet, azonban mi kifejezetten a fiatal nőket szerettük volna megszólítani. Nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy kapaszkodókat kapjanak a jövőt illetően. Azt gondoltuk, értéket adhat, ha sokak számára elérhető lesz mindaz a tapasztalat, melyek megosztásra kerültek a könyvben.
Kik szólalnak meg a kötetben?
31 olyan nőt kértünk fel, akik a maguk területén hatással vannak, alkotnak. Az üzleti, kulturális színtér, a közélet és a sport kiválóságait szólaltattuk meg, többek között Winkler Nóra, Tomán Szabina, Bombera Krisztina, Pataki Ágnes, Kende-Hofherr Krisztina és Kemény Zsófi írásával is találkozhatnak az olvasók. De fontos számunkra az is, hogy a Magyar Telekom mindhárom női felsővezetője megosztott egy-egy személyes gondolatot.
Van-e kedvenc történeted a kötetből?
Nehéz egyet kiemelni, de talán Pistyur Veronika írását emelném ki, melyből egy gondolatot idézek: „Látszólag több erőfeszítés többet tenni annál, mint amit kell. Valójában ez maga a visszatöltés, jó dolgok pedig ekkor történnek.”
Mi lenne a te útravaló gondolatod?
Ez nagyban összecseng Winkler Nóra szavaival, nála jobban nem tudom összefoglalni: „Nincs jobb beauty-trükk, mint szeretni, amit csinálunk, megkeresni, rátalálni és kitartóan, kitartóan gyakorolni.” Sokszor felmerül a kérdés, hogy a munka terén vajon elég-e az, ha jó a teljesítményünk. A válasz, bármennyire is meglepő, sokszor az, hogy nem elég. Az útravalóm talán az lenne, hogy ha megtaláltuk, amit szenvedéllyel tudunk csinálni, képviseljük magunkat, álljunk bele nagyobb önbizalommal az elénk kerülő helyzetbe, prezentáljuk bátrabban az ötleteinket és éljünk a lehetőségekkel.
