A fenntarthatóság kérdéskörét sokan, sokáig tarthatták üres marketingszövegnek, de ma már lehetetlen nem látni, milyen nagy szükség van arra, hogy mindenki kivegye a részét a témából. A Telekom ráadásul az eddigi, ötéves koncepciói helyett nemrég még merészebb tervekkel állt elő.
Környezetvédelem, sokszínűség, átláthatóság, akadálymentesítés – a fenntarthatóság témaköre folyamatosan bővül, és szerencsére egyre több vállalat látja át azt, hogy a jól hangzó szlogenek helyett valódi lépésekkel igazi eredményeket lehet elérni, és – nagy szavakat használva – az ilyen lépésektől lesz igazán szebb a világ. Manapság egy fenntarthatósággal felelősen foglalkozó szervezet már tisztán látja, hogy ezt a kérdést saját üzleti súlyának megfelelően kezelve valóban sokat tehet azért, hogy egy élhető környezetben működhessen.
Ez utóbbi megállapításra kifejezetten jól rímel a Telekom legfrissebb fenntarthatósági jelentése, amelyben ráadásul már látható, hogy a témával eddig is kiemelkedően és felelősen foglalkozó vállalat még egy szintet lépett: eddigi ötéves tervei után immár tíz évre tervez előre és a fenntarthatóság szerteágazó részterületeinek minél több ágán igyekszik komoly változásokat előidézni. Épp ezért kifaggattuk Szomolányi Katalint, a Telekom fenntarthatósági tevékenységeinek koordinációjáért felelős Planet Fanatics’ Network vezetőjét a részletekről.
Kimondottan érdekes az a koncepció, amely szerint a Telekom idei fenntarthatósági jelentése nem annyira az elmúlt év eredményeire, hanem a jövőre koncentrál, ráadásul a 2020-ban lezárt előző ötéves periódus után nem öt, hanem rögtön tíz évre tervez. Honnan eredeztethető ez az időzítésben minden szempontból bátor vállalás?
Igen, a tavalyi évről szóló jelentés egyik fő eleme az új fenntarthatósági stratégia. Ennek egyik oka, hogy ezt a stratégiát is 2021-ben határoztuk meg, majd pedig fogadták el, a másik pedig, hogy a jelentésnek nem csak a számszerű eredményeket kell bemutatnia, hanem azt is, hogy hova tart a vállalat, mik a céljai. Így lesz átlátható az, hogy a célhoz képest milyen a teljesítmény. A célok nélküli teljesítmény pedig inkább rutin vagy esetleges.
A Telekom új fenntarthatósági stratégiája valóban 2030-ig szól, de minden célnál meghatároztunk 5 éves célt is. A tíz éves cél a globális válságok okán elterjedt nagyobb léptékű vállalások miatt került előtérbe, viszont pont azért, hogy lássuk, hova akarunk eljutni 2030-ra, azt is látnunk kell, hogy ehhez hol kell tartanunk 2025-ig.
A tíz évre szóló terv már csak azért is bátor döntés, mivel pont az elmúlt években láthatjuk, hogy akár egy egy-két éves tervet is teljesen felrúghatnak olyan, váratlan körülmények, mint két éve a világjárvány, vagy idén a háború és ennek következményeként az energiakrízis. Nem vakmerő pont az ilyen tapasztalatok ismeretében ilyen hosszú időre tervezni? Bele vannak építve a koncepcióba az említetthez hasonló súlyú “deus ex machina” események?
Az a baj, hogy ilyen váratlan körülmények tulajdonképpen bármikor bekövetkezhetnek, és talán egyre sűrűbbek is lesznek. Azonban elért a világ egy olyan pontra, hogy ezek a problémák sem mentesíthetnek minket a felelősségvállalás alól. Zárójelben jegyzem meg, hogy például a világjárvány bekövetkezése lehet, hogy nem ekkora mértékben és nem egy pontosan meghatározott kórokozóra kihegyezve, de a klímaváltozás kapcsán már többször felmerült a tudósok részéről. Ugyanez igaz az erőforrásokra, amik végesek. Egyszerűen csak arról van szó, hogy általánosságban nem akartuk elhinni, hogy ezek már a mi életünkben elérkeznek, vagy hogy egyáltalán tényleg bekövetkeznek – pedig de, ez most és velünk történik. Ha pedig egy vállalat hosszútávon tervez a piacon maradni és fenntarthatóan akar működni, akkor nem foglalkozhat kizárólag az éppen aktuális tüzek oltásával, de a problémák gyökerét is kezelnie kell hosszútávon, ami természetesen most egy nehezített pálya. Megkockáztatom, hogy ez a pálya a közeljövőben sem lesz egyszerűbb, még ha egy energiakrízis éppen afelé terel is mindenkit a költséghatékonyság okán, hogy csökkentési lehetőségeket és egyéb alternatív erőforrásokat keressen.
De értem a kérdésedet, és amellett, hogy valóban, amennyire lehet, ezek a tapasztalatok és kockázatok is be vannak építve a stratégiába, évente ellenőrizni is kell nem csak a státuszt és teljesülést, de a teljesíthetőséget is. Ezekre is átláthatóságot biztosít majd a fenntarthatósági jelentés. Egy vállalatnak üzletmenet folytonosságot kell biztosítania, és például a klímaváltozás kapcsán várható kockázatokra is fel kell készülnie. Ma már ezek a problémák annyira egyértelműek, hogy a befektetők el is várják, hogy egy vállalat mutassa be, hogy mit tesz a klímakockázatok csökkentéséért: a Telekom esetében a TCFD elvárásait kezdtük el követni, és erről is írunk a jelentésben.
Maga a Telekom már 2015-ben elérte a karbonsemleges működést, melyben energiaigényét teljes mértékben megújuló forrásból fedezi. A mostani terv szerint azonban 2030-ig nem csak saját károsanyag-kibocsátását csökkenti 84 százalékkal, de az egyéb közvetett kibocsátást is 30 százalékkal redukálnák, ami többek között az üzleti partnerek, beszállítók működését érinti. Hogyan lehet rájuk “hatni” a cél elérése érdekében?
Valóban, a karbonsemlegességhez a Magyar Telekom csoportszinten tavaly kereken 200 GWh megújuló́, vízerőművek által termelt elektromos energiát vásárolt származási garanciával. Emellett a nulla kibocsátáshoz szükség volt 18 517 CER (Certified Emission Reduction) kibocsátási egység törlésének megvásárlásához is, de tegyük hozzá, hogy ha a CER-ek nem lennének, akkor is 2021-ben a Magyar Telekom Csoport összesített (Scope 1,2) ÜHG-kibocsátása 2015-höz képest 38%-kal csökkent.
Ennyi röviden a történet “házon belüli” része, ami mellett ott van, amit te is kérdezel, a beszállítókhoz, ügyfelekhez is kapcsolódó egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3). Ez az, ami egyedül nem megy. A klímaválság globális probléma. És a megoldás sem történhet egyedül. Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel, hogy felelőssége van abban, hogy a problémát csökkentsük, így egyre többen vannak, akik tesznek lépéseket, és akadnak ilyenek a Telekom beszállítói között is.
Bár a tavalyi évben a 2017-es bázisévhez képest egy közel 12 százalékos csökkenést sikerült elérni, ahhoz, hogy 2030-ig meglegyen a 30%, ezt fokozni kell. Erre példa, hogy a beszerzések során a kiválasztáskor szempont lesz az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó kibocsátás is, és nyilván előnyt élvez az, amelyik klímabarátabb.
A fenntarthatóság fontos része a digitális lefedettség modernizálása, hogy az megfeleljen az aktuális igényeknek: a Telekom vállalása “Magyarország 100 százalékos digitalizálása”. Ez pontosan milyen lépéseket takar?
Ahhoz, hogy 2030-ra ez a cél elérhető legyen, ahhoz addigra 100 százalékosan gigabit-képessé kell tennie a Telekomnak minden háztartást és el kell érni az 5G-ben az országos lefedettséget.
E mögött komoly vezetékes és mobil hálózatfejlesztési tervezések és munkák állnak, aminek a lépéseit a jelentésben sem tárgyaljuk, hiszen üzleti titoknak számít, ám a teljesülésekről évről évre beszámolunk. A műszaki megoldások során pedig nem hanyagolhatóak el az előzőekben említett klímavédelmi törekvések sem, így például az energiafogyasztás és az üvegházhatású gáz kibocsátási célok esetén számoltunk a 3G hálózatunk lekapcsolásával, ami a közelmúltban meg is történt.
A 100 százalék két további területen is célként jelenik meg: 2030-ra a Telekom teljesen befogadó munkahellyé válna, valamint szintén minden szinten akadálymentessé válna az ügyfelek számára. Ezeket milyen eszközökkel tervezik elérni?
Ezeknek a céloknak az elérését már 2025-re beterveztük, de természetesen 2030-ig (és azután is) fenn kell tartsuk. Ez is szorosan kapcsolódik a fő célkitűzéshez, hogy a Magyar Telekom fenntartsa vezető̋ szerepét vállalatként és infokommunikációs szolgáltatóként, amihez egyre többet tesz, és egyre többeket tesz képessé́ a társadalomból arra, hogy a digitalizáció́ lehetőségeit a saját életük előmozdítására használják. Ezért 2030-ig szeretnénk 100 százalékban inkluzív munkatársi élményt, szolgáltatóként pedig 100 százalékban akadálymentes ügyfélélményt elérni.
Mint teljesen befogadó munkahely, el kell érni, hogy hátterétől és képességeitől függetlenül mindenki számára akadálymentes munkakörnyezetet és befogadást biztosítson a vállalat. Ehhez kapcsolódóan az akadálymentes munkavállalói élményt a toborzástól a teljes munkatársi életcikluson keresztül kell biztosítani a digitális és a fizikai munkavégzés tereiben egyaránt. Itt folynak a munkálatok az akadálymentesen hozzáférhető digitális munkavégzést segítő eszközök beépítésén látás- és hallássérült munkatársak számára, illetve akadálymentes hozzáférést és beilleszkedést támogató folyamat létrehozásán, az akadálymentes munkaerőfelvételen, de ide tartozik a szülői esélyegyenlőség, a roma integráció és az LMBTQI befogadó munkahely témaköre is. A jelentésben az is olvasható, hogy tavaly óta a Magyar Telekom további 10 nappal egészíti ki az apáknak járó́ pótszabadságot, így összesen 15 nap áll rendelkezésükre. A szülőtársak a család igényeinek megfelelően a +10 nap szabadnapot a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül rugalmasan használhatják fel, emellett a hibrid vagy időszakosan akár 100 százalékos távmunkavégzés is változatlanul biztosított.
A munkatársak mellett pedig az ügyfelekre is vonatkozik az akadálymentesítés, csak nem a munkakörnyezetben, hanem a szolgáltatások igénybevételekor az online és a fizikai térben, azaz legyen akadálymentes minden interface, ahol az ügyfél kapcsolatba lép velünk, és legyenek az akadálymentességet segítő szolgáltatások, amivel ezen ügyfelek életét segítheti a Telekom.
Hogyan kell elképzelni a Telekom esetében a fenntarthatóságért felelős csapat munkáját? Hiszen egy ilyen hatalmas és sokrétű szervezetnél a fenti “100 százalékok” csak úgy megvalósíthatóak, ha minden részleg minden szintjén, az összes döntés, sőt azok előkészítése során is folyamatosan “ott kell lennie” a vállalásokat képviselő kollégáknak és szakértőknek? Hogyan lehet ezt megoldani, és mit lehet tudni a fenntarthatóságért felelős csapatról?
A stratégia megvalósulásáért a Sustainability Squad tagjai felelnek, ami azt jelenti, hogy minden felsővezető, azaz irányítási terület érintettségétől függően minimum egy, de van, ahol két vezetőt delegált. Ők már a stratégia tervezésénél is több workshopon keresztül be voltak vonva, most pedig már az ő felelősségük az irányítási területükön belül a célok elérése, amit KR-ekre (Key Result) osztottunk az agilis működésnek megfelelően. A magas prioritású témáknál workstreameket hoztunk létre, és annak keretein belül folyik a munka. A Sustainability Squad pedig minimum negyedévente összeül és átbeszéli, hogy mi hol tart, mik a nehézségek, mik az eredmények.
Ennek a munkának pedig a fenntarthatósági szakmaiságát biztosítjuk mi, a Planet Fanatics’ Network, akár a workstreamek munkájáról legyen szó, akár a Sustainability Squad szakmai támogatásáról, vagy épp a Fenntarthatósági Jelentés koordinációjáról.
