A fenntarthatóság kérdéskörét sokan, sokáig tarthatták üres marketingszövegnek, de ma már lehetetlen nem látni, milyen nagy szükség van arra, hogy mindenki kivegye a részét a témából. A Telekom ráadásul az eddigi, ötéves koncepciói helyett nemrég még merészebb tervekkel állt elő.
Környezetvédelem, sokszínűség, átláthatóság, akadálymentesítés – a fenntarthatóság témaköre folyamatosan bővül, és szerencsére egyre több vállalat látja át azt, hogy a jól hangzó szlogenek helyett valódi lépésekkel igazi eredményeket lehet elérni, és – nagy szavakat használva – az ilyen lépésektől lesz igazán szebb a világ. Manapság egy fenntarthatósággal felelősen foglalkozó szervezet már tisztán látja, hogy ezt a kérdést saját üzleti súlyának megfelelően kezelve valóban sokat tehet azért, hogy egy élhető környezetben működhessen.
Ez utóbbi megállapításra kifejezetten jól rímel a Telekom legfrissebb fenntarthatósági jelentése, amelyben ráadásul már látható, hogy a témával eddig is kiemelkedően és felelősen foglalkozó vállalat még egy szintet lépett: eddigi ötéves tervei után immár tíz évre tervez előre és a fenntarthatóság szerteágazó részterületeinek minél több ágán igyekszik komoly változásokat előidézni. Épp ezért kifaggattuk Szomolányi Katalint, a Telekom fenntarthatósági tevékenységeinek koordinációjáért felelős Planet Fanatics’ Network vezetőjét a részletekről.
Kimondottan érdekes az a koncepció, amely szerint a Telekom idei fenntarthatósági jelentése nem annyira az elmúlt év eredményeire, hanem a jövőre koncentrál, ráadásul a 2020-ban lezárt előző ötéves periódus után nem öt, hanem rögtön tíz évre tervez. Honnan eredeztethető ez az időzítésben minden szempontból bátor vállalás?
![Szomolányi Katalin](https://pont-most.hu/wp-content/uploads/2020/06/telekom-fenntarthatosag-szomolanyi-katalin.png)
Igen, a tavalyi évről szóló jelentés egyik fő eleme az új fenntarthatósági stratégia. Ennek egyik oka, hogy ezt a stratégiát is 2021-ben határoztuk meg, majd pedig fogadták el, a másik pedig, hogy a jelentésnek nem csak a számszerű eredményeket kell bemutatnia, hanem azt is, hogy hova tart a vállalat, mik a céljai. Így lesz átlátható az, hogy a célhoz képest milyen a teljesítmény. A célok nélküli teljesítmény pedig inkább rutin vagy esetleges.
A Telekom új fenntarthatósági stratégiája valóban 2030-ig szól, de minden célnál meghatároztunk 5 éves célt is. A tíz éves cél a globális válságok okán elterjedt nagyobb léptékű vállalások miatt került előtérbe, viszont pont azért, hogy lássuk, hova akarunk eljutni 2030-ra, azt is látnunk kell, hogy ehhez hol kell tartanunk 2025-ig.
A tíz évre szóló terv már csak azért is bátor döntés, mivel pont az elmúlt években láthatjuk, hogy akár egy egy-két éves tervet is teljesen felrúghatnak olyan, váratlan körülmények, mint két éve a világjárvány, vagy idén a háború és ennek következményeként az energiakrízis. Nem vakmerő pont az ilyen tapasztalatok ismeretében ilyen hosszú időre tervezni? Bele vannak építve a koncepcióba az említetthez hasonló súlyú “deus ex machina” események?
Az a baj, hogy ilyen váratlan körülmények tulajdonképpen bármikor bekövetkezhetnek, és talán egyre sűrűbbek is lesznek. Azonban elért a világ egy olyan pontra, hogy ezek a problémák sem mentesíthetnek minket a felelősségvállalás alól. Zárójelben jegyzem meg, hogy például a világjárvány bekövetkezése lehet, hogy nem ekkora mértékben és nem egy pontosan meghatározott kórokozóra kihegyezve, de a klímaváltozás kapcsán már többször felmerült a tudósok részéről. Ugyanez igaz az erőforrásokra, amik végesek. Egyszerűen csak arról van szó, hogy általánosságban nem akartuk elhinni, hogy ezek már a mi életünkben elérkeznek, vagy hogy egyáltalán tényleg bekövetkeznek – pedig de, ez most és velünk történik. Ha pedig egy vállalat hosszútávon tervez a piacon maradni és fenntarthatóan akar működni, akkor nem foglalkozhat kizárólag az éppen aktuális tüzek oltásával, de a problémák gyökerét is kezelnie kell hosszútávon, ami természetesen most egy nehezített pálya. Megkockáztatom, hogy ez a pálya a közeljövőben sem lesz egyszerűbb, még ha egy energiakrízis éppen afelé terel is mindenkit a költséghatékonyság okán, hogy csökkentési lehetőségeket és egyéb alternatív erőforrásokat keressen.
De értem a kérdésedet, és amellett, hogy valóban, amennyire lehet, ezek a tapasztalatok és kockázatok is be vannak építve a stratégiába, évente ellenőrizni is kell nem csak a státuszt és teljesülést, de a teljesíthetőséget is. Ezekre is átláthatóságot biztosít majd a fenntarthatósági jelentés. Egy vállalatnak üzletmenet folytonosságot kell biztosítania, és például a klímaváltozás kapcsán várható kockázatokra is fel kell készülnie. Ma már ezek a problémák annyira egyértelműek, hogy a befektetők el is várják, hogy egy vállalat mutassa be, hogy mit tesz a klímakockázatok csökkentéséért: a Telekom esetében a TCFD elvárásait kezdtük el követni, és erről is írunk a jelentésben.
Maga a Telekom már 2015-ben elérte a karbonsemleges működést, melyben energiaigényét teljes mértékben megújuló forrásból fedezi. A mostani terv szerint azonban 2030-ig nem csak saját károsanyag-kibocsátását csökkenti 84 százalékkal, de az egyéb közvetett kibocsátást is 30 százalékkal redukálnák, ami többek között az üzleti partnerek, beszállítók működését érinti. Hogyan lehet rájuk “hatni” a cél elérése érdekében?
Valóban, a karbonsemlegességhez a Magyar Telekom csoportszinten tavaly kereken 200 GWh megújuló́, vízerőművek által termelt elektromos energiát vásárolt származási garanciával. Emellett a nulla kibocsátáshoz szükség volt 18 517 CER (Certified Emission Reduction) kibocsátási egység törlésének megvásárlásához is, de tegyük hozzá, hogy ha a CER-ek nem lennének, akkor is 2021-ben a Magyar Telekom Csoport összesített (Scope 1,2) ÜHG-kibocsátása 2015-höz képest 38%-kal csökkent.
![](https://pont-most.hu/wp-content/uploads/2019/01/fenntarthatosag-002-1024x576.png)
Ennyi röviden a történet “házon belüli” része, ami mellett ott van, amit te is kérdezel, a beszállítókhoz, ügyfelekhez is kapcsolódó egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3). Ez az, ami egyedül nem megy. A klímaválság globális probléma. És a megoldás sem történhet egyedül. Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel, hogy felelőssége van abban, hogy a problémát csökkentsük, így egyre többen vannak, akik tesznek lépéseket, és akadnak ilyenek a Telekom beszállítói között is.
Bár a tavalyi évben a 2017-es bázisévhez képest egy közel 12 százalékos csökkenést sikerült elérni, ahhoz, hogy 2030-ig meglegyen a 30%, ezt fokozni kell. Erre példa, hogy a beszerzések során a kiválasztáskor szempont lesz az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó kibocsátás is, és nyilván előnyt élvez az, amelyik klímabarátabb.
A fenntarthatóság fontos része a digitális lefedettség modernizálása, hogy az megfeleljen az aktuális igényeknek: a Telekom vállalása “Magyarország 100 százalékos digitalizálása”. Ez pontosan milyen lépéseket takar?
Ahhoz, hogy 2030-ra ez a cél elérhető legyen, ahhoz addigra 100 százalékosan gigabit-képessé kell tennie a Telekomnak minden háztartást és el kell érni az 5G-ben az országos lefedettséget.
E mögött komoly vezetékes és mobil hálózatfejlesztési tervezések és munkák állnak, aminek a lépéseit a jelentésben sem tárgyaljuk, hiszen üzleti titoknak számít, ám a teljesülésekről évről évre beszámolunk. A műszaki megoldások során pedig nem hanyagolhatóak el az előzőekben említett klímavédelmi törekvések sem, így például az energiafogyasztás és az üvegházhatású gáz kibocsátási célok esetén számoltunk a 3G hálózatunk lekapcsolásával, ami a közelmúltban meg is történt.
A 100 százalék két további területen is célként jelenik meg: 2030-ra a Telekom teljesen befogadó munkahellyé válna, valamint szintén minden szinten akadálymentessé válna az ügyfelek számára. Ezeket milyen eszközökkel tervezik elérni?
Ezeknek a céloknak az elérését már 2025-re beterveztük, de természetesen 2030-ig (és azután is) fenn kell tartsuk. Ez is szorosan kapcsolódik a fő célkitűzéshez, hogy a Magyar Telekom fenntartsa vezető̋ szerepét vállalatként és infokommunikációs szolgáltatóként, amihez egyre többet tesz, és egyre többeket tesz képessé́ a társadalomból arra, hogy a digitalizáció́ lehetőségeit a saját életük előmozdítására használják. Ezért 2030-ig szeretnénk 100 százalékban inkluzív munkatársi élményt, szolgáltatóként pedig 100 százalékban akadálymentes ügyfélélményt elérni.
![](https://pont-most.hu/wp-content/uploads/2021/06/telekom-fenntarthatosagi-jelentes-2021-02-1024x576.jpg)
Mint teljesen befogadó munkahely, el kell érni, hogy hátterétől és képességeitől függetlenül mindenki számára akadálymentes munkakörnyezetet és befogadást biztosítson a vállalat. Ehhez kapcsolódóan az akadálymentes munkavállalói élményt a toborzástól a teljes munkatársi életcikluson keresztül kell biztosítani a digitális és a fizikai munkavégzés tereiben egyaránt. Itt folynak a munkálatok az akadálymentesen hozzáférhető digitális munkavégzést segítő eszközök beépítésén látás- és hallássérült munkatársak számára, illetve akadálymentes hozzáférést és beilleszkedést támogató folyamat létrehozásán, az akadálymentes munkaerőfelvételen, de ide tartozik a szülői esélyegyenlőség, a roma integráció és az LMBTQI befogadó munkahely témaköre is. A jelentésben az is olvasható, hogy tavaly óta a Magyar Telekom további 10 nappal egészíti ki az apáknak járó́ pótszabadságot, így összesen 15 nap áll rendelkezésükre. A szülőtársak a család igényeinek megfelelően a +10 nap szabadnapot a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül rugalmasan használhatják fel, emellett a hibrid vagy időszakosan akár 100 százalékos távmunkavégzés is változatlanul biztosított.
A munkatársak mellett pedig az ügyfelekre is vonatkozik az akadálymentesítés, csak nem a munkakörnyezetben, hanem a szolgáltatások igénybevételekor az online és a fizikai térben, azaz legyen akadálymentes minden interface, ahol az ügyfél kapcsolatba lép velünk, és legyenek az akadálymentességet segítő szolgáltatások, amivel ezen ügyfelek életét segítheti a Telekom.
Hogyan kell elképzelni a Telekom esetében a fenntarthatóságért felelős csapat munkáját? Hiszen egy ilyen hatalmas és sokrétű szervezetnél a fenti “100 százalékok” csak úgy megvalósíthatóak, ha minden részleg minden szintjén, az összes döntés, sőt azok előkészítése során is folyamatosan “ott kell lennie” a vállalásokat képviselő kollégáknak és szakértőknek? Hogyan lehet ezt megoldani, és mit lehet tudni a fenntarthatóságért felelős csapatról?
A stratégia megvalósulásáért a Sustainability Squad tagjai felelnek, ami azt jelenti, hogy minden felsővezető, azaz irányítási terület érintettségétől függően minimum egy, de van, ahol két vezetőt delegált. Ők már a stratégia tervezésénél is több workshopon keresztül be voltak vonva, most pedig már az ő felelősségük az irányítási területükön belül a célok elérése, amit KR-ekre (Key Result) osztottunk az agilis működésnek megfelelően. A magas prioritású témáknál workstreameket hoztunk létre, és annak keretein belül folyik a munka. A Sustainability Squad pedig minimum negyedévente összeül és átbeszéli, hogy mi hol tart, mik a nehézségek, mik az eredmények.
Ennek a munkának pedig a fenntarthatósági szakmaiságát biztosítjuk mi, a Planet Fanatics’ Network, akár a workstreamek munkájáról legyen szó, akár a Sustainability Squad szakmai támogatásáról, vagy épp a Fenntarthatósági Jelentés koordinációjáról.