Korábban egy filmstúdió egyet jelentett az óriási színpadokkal, hatalmas díszletekkel. A hungarocell vártornyokat és vászonra festett panorámákat azonban felváltják a virtuális terek és tárgyak, a trendből pedig Magyarország sem marad ki.
Amikor a 90-es években elkezdődött a filmes speciális effektusok átalakulása, és a fizikai trükkök helyét lassan átvették a számítógépekkel generált megoldások, a változás nem volt zökkenőmentes. A korai időkben az első gondot természetesen az jelentette, hogy a filmvászonra kerülő CGI-elemeket, tehát a számítógépek által a valós szereplők köré kanyarított digitális környezetet és elemeket minél hihetőbbre és valósághűbbre tudják faragni. Hiába öntöttek már akkor is hihetetlen összegeket az iparágba, azért biztosan van mindenkinek néhány olyan filmélménye, ahol baltával faragott arcú űrlényekre, a kaszkadőrök helyén csetlő-botló virtuális karakterekre lehetett rácsodálkozni.
Ez a probléma aztán szép lassan elpárolgott, hiszen az egyre nagyobb teljesítményű hardveres háttérrel, a különféle motion capture megoldásokkal és persze az egyre növekvő létszámú VFX-csapatokkal már tényleg olyan érzetet kelthetnek az újabb mozifilmek és tévésorozatok, mintha a leghihetetlenebb háttér és effekt is teljesen valós lenne. A Gyűrűk ura-filmek Gollamjától az Avatar kék humanoid lényein át a Mandalorian visszafiatalított Luke Skywalkeréig olyan csodákat gyártanak a stúdiók, amiket korábban el sem lehetett volna képzelni. De persze van azért még megoldandó terület bőven, amelyre mostanában kezdett elterjedni egy hasznos megoldás.
Üres placc helyett körülvesz a fantázia
A CGI-trükkök egyik fontos köre a virtuális hátterek és környezetek megjelenítése. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a Harry Potter mozik kviddicsmeccsein értelemszerűen nem valós térben repültek sportseprűiken a diákok, a levegőben kialakított versenypályát teljes egészében számítógépes technológiák segítségével alkották meg. De ez csak egy példa a sok ezerből, ahol valamilyen okból a virtuális világépítést választották – például, mert a forgatókönyvben egy kitalált környezetről van szó, vagy egyszerűen csak könnyebb és olcsóbb egy középkorban játszódó karatefilmért nem a távol-keletre utaztatni a teljes produkciót.
Igen ám, de ezt idáig úgy oldották meg, hogy a valós színészek jeleneteit úgynevezett green box megoldással vették fel. Ez azt jelenti, hogy a szereplők egy szinte teljesen üres színpadon mozogtak, ahol a hátteret és az egyes tereptárgyak helyét élénkzöld vásznakkal vonták be. A zöld területekre pedig már jóval később, az utómunka során montírozták rá a virtuális világot, ami a nézőt persze megtévesztheti, de a színésznek még így is nagy fejtörést okoz. Nehéz ugyanis úgy hitelesnek maradni egy szerepben, hogy a felvétel során az illető nem látja a környezetét, és például úgy mutat egy távoli hegység felé, hogy csak sejti, merre lesz az a végleges változatban és hogyan fog kinézni.
Egy ilyen zöldhátteres megoldásnál mindemellett még mindig viszonylag nagy stúdióhelyiségekre van szükség, hiszen a távolságoknak, perspektíváknak még üresen is meg kell lenniük. A legújabb virtuális filmstúdiós technológia azonban ezt váltja ki úgy, hogy a stúdió háttereiben minden korábbinál részletesebb felbontású LED-videófalakat használnak, amelyekre már a felvételek alatt is rávetíthető a környezet, ráadásul fotórealisztikus, háromdimenziós hatással. Ezzel tehát több eddigi problémát is megoldanak a készítők: egyrészt nagyságrendekkel képesek csökkenteni a produkciók szállítási, utazási és egyéb költségeit és végső soron az ökológiai lábnyomát is. Másrészt pedig a forgatáson részt vevő színészek, statiszták mindegyike már a legelső pillanatban sokkal inkább térbe helyezheti magát, tisztában lesz azzal, merre és hogyan nézzen, hogyan viselkedjen egy olyan világban, amely igazából ott sincs.
Közép-Európa előretör
Amellett, hogy természetesen az ilyen képességekkel felruházott stúdiók fellegvára továbbra is a filmbiznisz legnagyobb területeit jelenti – tehát Hollywoodot és társait -, Európában is komolyan növekedésnek indult a legkorszerűbb létesítmények száma. Európában jelenleg összesen tíz stúdióban érhető el hasonló, a legközelebbi Lengyelországban található, Magyarországon pedig eddig három kisebb működött, jellemzően többéves várólistákkal.
Nemrég azonban hivatalosan is megerősítették, hogy a közép-kelet-európai régió legnagyobb virtuális filmstúdióját építik Fóton, amely tovább erősíti Magyarország pozícióját a nemzetközi filmgyártásban. A közlemény szerint az elmúlt években Budapest (és környéke) átvette Európa legnagyobb filmgyártó bázisának szerepét Londontól, a hazai filmipari bevételek tavaly a 250 milliárd forintot is meghaladták. A stúdiót a Visual Europe Group Magyarország cégcsoport égisze alatt húzzák fel, és a célja az lesz, hogy a mozifilmek mellett egyéb területeken, például tévésorozatok vagy videojátékok elkészítésében is szerepet kapjon.
A stúdió a tervek szerint 2024 első negyedévében készül el. Botond Szabolcs, a Visual Europe Group vezérigazgatója szerint a leendő felhasználók között ott lehet többek között a Netflix, az Amazon, a HBO vagy a Paramount, de a mozifilmek helyett foroghat majd ezen a helyen tévéreklám, zenei videó és sok egyéb tartalom. Érdeklődők pedig bizonyára egyre és egyre többen lesznek, hiszen egy nemzetközi kutatás szerint a filmipar meghatározó szereplőinek 67,1 százaléka tervezi, hogy egyre nagyobb szerepet szán a filmkészítés során a virtuális technológiáknak.
