A házioltár aranykora, avagy soha nem volt ekkora tévés választék

Főoldal/ABLAK/A házioltár aranykora, avagy soha nem volt ekkora tévés választék

Semminek nincs vége, nemhogy a televíziózásnak, sőt: a digitális fejlődés az aranykort hozta el a tartalomszolgáltatásban, amelynek egyaránt nyertesei a tévék és a produkciós cégek, valamint a nézők és természetesen a műsorterjesztők. A nézők a jó filmeket, jó műsorokat értékelik és végre képesek arra, amire korábban nem: választott kamaraállásból élvezhetik a sportközvetítéseket vagy kedvük szerint választhatnak nyelvet a filmekhez.

A tévézés jövőjéről és jelenéről szóló beszélgetéseket komoly érdeklődés övezi, amit az is megmutat, hogy a Telekom konferenciatermét pótszékezni kellett a csütörtök esti MOST Fórum előtt. A duplájára növelt méretű teremben összegyűlt több, mint 350 érdeklődő mellett rengetegen követték streamen azt a beszélgetést, amelyben Varga Attila, azaz Sixx, szabadstílusú tévékritikus és deklaráltan sorozatfüggő újságíró, Hámori Barbara producer, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus és Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és entertainment területének vezetője vett részt, Tatár Csilla moderálásával. A szórakoztató talk-show hangulatról Sixx stílusa éppúgy gondoskodott, mint a csipkelődő viták, vagy a nézői szokásokat kifigurázó egyéni performanszok.

Harc, boldogság, vereség – ősi narratívák, amelyeket újra és újra feldolgozunk, e körül forog a televíziós és a filmipar is. Ebben egyetértés volt, ám vitába keveredtek a tekintetben, hogy mi az erősebb hatás: ahogy a tévé befolyásolja, alakítja a közönséget, vagy ahogyan a közönség alakítja a készülő produkciókat. A szociálpszichológus világított rá arra a nem elhanyagolható tényre, hogy korábban a közönség tartalom-alakító ereje szinte ismeretlen volt. Ám van egy másik hatás is: a közönség insta és facebook aktivitása, beleértve a közösség által feltöltött képeket, videókat, melyek alakítják a tévés tartalmakat is. Ez abszolút a 2010-es évek jellemzője!

Rajki Annamária szerint például ehhez kapcsolódóan ismertünk meg egy új jelenséget, a transzmédiás fogyasztást, amely arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy minden platformon, azonos feltételek mellett elérhető választékot adjanak a nézőknek és ne csak a lineáris tévézés iránti igényt szolgálják ki, hanem a streaming szolgáltatások és a fizetős filmek iránti érdeklődésre ráülve ezeket is elérhetővé tegyék a több, mint 1,2 millió Telekom-ügyfélnek.

A MOST Fórumon a legtöbb érdeklődő – lévén többük a szakmában dolgozik – pontosan tudta, hogy Magyarországon 3,5 millióan fizetnek elő valamilyen tévés szolgáltatásra és nem okozott túl nagy meglepetést az sem, hogy a magyarok a TOP3-ban vannak a tévézés napi mennyiségét illetően. Az már más kérdés, hogy a tévézés definícióját illetően csipkelődő, de vehemens vita alakult ki a résztvevők között, amely azt a kérdést járta körül: a tévét nagy képernyőként definiáljuk, vagy olyan képernyőként, amelyen leginkább hagyományos tévécsatornák műsorait követjük. Bárhogyan is legyen, az egyik legfontosabb változása a tévézésnek, hogy építeni tud a néző instant reakciójára.

A Drága Örökösök sorozat esetében érzi ezt Hámori Barbara producer is, aki nem csak nap, mint nap követi a műsort követő kommenteket, reakciókat a kollégáival, de azt is örömmel konstatálta, hogy a social médiában valódi közösségek jönnek létre a sorozatuk körül, amelyben valódi emberi kapcsolatok is épülnek. Pilisszentlélek így válhatott belföldi turistalátványossággá. A producer szerint ezek a reakciók alakítják a karaktereket, akár a történeteket is és lehetőséget adnak az alkotóknak a finomhangolásra. Soha ilyen lehetősége nem volt a tévés produkcióknak, mint most.

Már ezért is nevezhetjük a televíziózás aranykorának ezt az időszakot, de ha még azt is hozzávesszük, hogy soha ennyi csatorna nem állt a nézők rendelkezésére, soha ennyi helyi produkciót nem készítettek a tévék, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az állítás nem túlzás. A kétheti Szomszédokat a televíziózásban a brazil, a német és a török sorozatok uralták, most pedig ismét magyar sorozatok közül választhatnak a nézők és ez mindenki szerint sokkal fontosabb számukra az elképzelt interaktív reakciók tömkelegénél.

– Az óriási választékban a legérdekesebbek az ajánlórendszerek lesznek, hogy ne zárjuk be az ügyfeleket a saját nézési szokásaiba, de ne is vigyük be őket egy olyan értelmezhetetlen választék közepébe, amelyből már nem tudnak választani – tekintett ki a jövő kihívásainak egyikére Rajki Annamária.

A jövő is tartogat választékot, nem is keveset, például, a sportközvetítéseknél bizonyosan meg fog valósulni, hogy a néző választhassa ki, melyik kameraállásból szeretné követni az eseményeket. – Az 5G hálózatokon van az a sebesség és kapacitás, amellyel ezt tömeges igénybevételre is megvalósíthatjuk – mondta Rajki Annamária. Szvetelszky Zsuzsa szerint ugyanakkor nézők tömegeinél kérdéses, hogy valóban igény-e részüknél a beavatkozás ilyen jellegű lehetősége. Az viszont nem kérdés, hogy a nézők alakítják a karaktereket a visszajelzéseikkel. Hiszen a történetmesélés mellett a személyességre vágyik a néző, sokkal intenzívebben hat a tévé a társas viselkedésre, gondolatot és véleményt ad a nézőnek.

A rendezvényről videós összefoglaló is készült: hogy csatlakozzunk az elhangzottakhoz: akár tévén is meg lehet tekinteni:

által|2020-02-21T10:41:11+01:002020.02.14|ABLAK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek