Tudatosan kapcsolatban – végtelen lehetőség a kezünk ügyében

//Tudatosan kapcsolatban – végtelen lehetőség a kezünk ügyében

Hogyan változtatta meg az életünket az internet és a folyamatos kapcsolódás az elmúlt 50 évben? Milyen jövő vár ránk és az eszközeinkre és hogyan formálja ez saját fejlődésünket? Vajon képesek leszünk lépést tartani a hatalmas mértékű változásokkal? Milyen messze még a csúcspont?

1969. október 29-én az UCLA egyetem egy végzős diákja a Boelter Hall egyik termében elkezdte írni a világ első online üzenetét az ARPANET-en, a modern internet elődjén a Stanford Kutatóintézete számára. Az üzenet két betűből állt: „Lo”, ugyanis a rendszer összeomlott a „Login” szó begépelése közben. Aztán persze sikerült teljes szavakat elküldeni, majd egyre bonyolultabb feladatokra használni a hálózatot, és az első két betű óta eltelt öt évtizedben az internet teljesen megváltoztatta az életünket. A bevezetőben feltett kérdésekre kerestük a választ Szilas Gáborral, a Magyar Telekom Connectivity Tribe szakértőjével.

Nem egyszerű feladat néhány mondatban összefoglalni az internet mögöttünk álló néhány évtizedét. Te milyen jelentős lépéseket, vagy korszakokat emelnél ki?

Szilas Gábor: A kibertér időszámítását web 1.0, és web 2.0 viszonylatban tudjuk legjobban bemutatni. Az első fázisban passzív, befogadásra szánt tartalmak lepték el a világhálót, ezek a felhasználókat broacdasting-jelleggel tájékoztatták a hírekről, a szolgáltatók pedig egyfajta médiumként tekintettek mindenkire, aki tartalmat tett közzé a világhálón. A második fázisban, azaz a web 2.0-ban viszont már megjelent, sőt, egyre fontosabbá vált a felhasználó által generált tartalom, így már nem csak passzív befogadói, hanem aktív formálói is voltunk az interneten terjedő tartalmaknak. Ekkorra datálhatjuk a közösségi oldalak, blogok megjelenését, amik mind a tartalomelőállítás és tartalommegosztás platformjai voltak. Bár ezek előfutárai már az internet őskorában is jelen voltak fórumok formájában, a web 2.0 idején tágíthattuk ki a UGC, azaz a User Generated Content lehetőségeit. Míg a 2000-es években azt kutattuk, hogy kik használják az internetet és kik nem, mára már az a legfontosabb tudás, hogy ki mennyire mélyen és pontosan mire használja, hiszen természetessé vált, hogy mindenki számára elérhető.

Miért lett a kapcsolódás, a folyamatos kapcsolatban lét igénye ennyire jelentős?

A folyamatos kapcsolódásra azért van szükségünk, mert az életünk részeit képező dolgok és folyamatok új, digitális alapra kerülnek át a hatékonyság és a kényelem által vezérelten. Sok esetben ez a „folyamatos” kapcsolódás valójában a háttérben zajlik, sokszor gép és gép között. Ha arról az aspektusáról beszélünk, hogy az emberekben kialakulhat a képernyőfüggőség, arra sem a technológia tagadása az egyetlen válasz. Meg kell tanulnunk együtt élni a lehetőségeivel, mint ahogy a gyufa is lehet veszélyes, mégis jelen van az életünkben, tudjuk, hogyan kell bánni vele. A folyamatos kapcsolódás nagyon rövid időn belül hozott elő új jelenségeket, függőségeket, ezért tűnhet sokak számára veszélyesnek. Néhány éve úgy védték a gyerekeket, hogy korlátoztak a képernyővel eltölthető időt. Ma már a kutatások alapján inkább úgy tűnik, hogy az idő helyett a tartalom minősége a fontosabb. Ha a diák képernyőn olvas szépirodalmat, akkor azt hasznos tevékenységnek tekinthetjük, pusztán a formája változott. Nem a technológia a lényeg, hanem a technológiát használó ember – és itt jelenik meg újra a tudatosság és a felelős használat kérdése.

A tudatos használat fontosságával a szolgáltatóknak is új területen is helyt kell állniuk, hiszen nekik is fontos szerepük lehet abban, hogy irányt mutassanak a felhasználóknak a felelős felhasználásban. Mit tehet ebben az ügyben egy távközlési szolgáltató?

A Magyar Telekom például amellett, hogy jelszóval védett wifi-hálózatokat biztosít, gyereksarkot hoz létre a videótárában, folyamatosan programokkal edukálja a jelenlegi és potenciális ügyfeleit már egészen kis kortól: iskolai digitális témahetektől kezdve az üzletekben dolgozó Mobiltudósokon át a közösségi médiában, CSR márkakommunikációjában folyamatosan megjelenik tudatosító szándék és a tudatos internethasználatra bátorító tartalmak. Egyik tavalyi kereskedelmi kampányunkban is foglalkoztunk a témával, akkor arra bátorítottuk az embereket, hogy igenis kérdőjelezzék meg a körülöttük lévő jelenségeket, használják jóra az internetet, és viselkedjenek felelősen az online térben is.

Névjegy

Szilas Gábor

szakértő, Magyar Telekom, Connectivity Tribe

A Tribe küldetése, hogy erősítsék az innovációt és a lehető legjobb hang és adat élményt biztosítsák, mindig, mindenhol, minden hálózaton a háztartás minden eszköze és a család minden tagja számára.

Gábor a marketing különböző területein 13 éve aktív szereplője a telco iparágnak. Foglalkozott stratégiai, termékfejlesztési, termékmenedzsment, piackutatási, ügyfélbázis menedzsment témákkal. Jelenleg termékstratégiai vezetőként azon dolgozik, hogy a már megszokott konnektivitást új szintre emelje. Hisz abban, hogy a digitalizációval a világ fog hozzánk alkalmazkodni, és ezáltal több ráhatásunk lesz a dolgokra, valamint kényelmesebb lesz az életünk. A szakértő egy korábbi MOST Fórum vendégeként is megjelent, az ottani beszélgetéséről készült videót a cikk végén lehet megnézni.

Az új fejlesztések egyik legerősebb mozgatórugója a kényelem, szeretjük kényelmesebbé tenni az életünket egy-egy újdonsággal. Meddig lehet elmenni ezen a téren?

Az internet alapú konnektivitás jelentése, hogy már nem mi alkalmazkodunk a világhoz, hanem fordítva, az emberközpontúság most érte el igazán csúcskorát. Nem kell parkolóórát keresnünk, otthon is edzhetünk, ha nincs kedvünk az edzőteremhez, tulajdonképpen bármit szeretnénk csinálni, annak a lehetőségét az internet megteremtette. Ez a folyamat pedig szinte végtelen, hiszen, ha valami egyszer kényelmessé vált, akkor azt gyorsan megszokjuk, már nem lesz elég, keressük a lehetőségeket arra, hogy tovább fokozzuk a kényelmet. Ez az igény hajtja a gyártókat is, amikor egyre változatosabb eszközökkel rukkolnak elő. Ma már mindent tud a telefonunk, amire csak szükségünk van, mégis például szórakozáshoz a nagyképernyőt választjuk. Olvasni is lehet mobilon, mégis inkább a tabletünk felé nyúlunk, ha hosszabban böngésznénk a híreket és szöveges tartalmakat. Ha pedig sportolni mennénk, akkor egy okosóra sokkal praktikusabb társunk lehet. Ezek az eszközök pedig kapcsolódnak is egymáshoz, tehát nem kell lemondanunk az elmentett kedvenc videóinkról, ha éppen a telefonunk és a tabletünk között váltunk, sőt nem kell az okosórán elemeznünk az edzésünk adatait, mert azok szinte valós időben már ott is vannak a telefonunkon, vagy a laptopunkon, készen arra, hogy megosszuk őket az edzőnkkel, vagy az ismerőseinkkel.

Az, hogy egyre jelentősebb mértékben engedjük be az életünkbe a folyamatos kapcsolódást, egyre több adatunkat bízzuk az eszközeinkre és a szolgáltatóinkra, nagyobb bizalmat is igényel. Hogyan lehet biztosítani, hogy a nagyobb kényelem ne jelentsen nagyobb sérülékenységet is?

A szolgáltatóknak, gyártóknak ezen a téren is más gondolkodásra van már szükségük. A felhasználóknak ugyanis nem kell teljes mélységében érteniük az általuk használt eszközökhöz, rendszerekhez, viszont azt érteniük kell, hogy az adataik biztonságban lesznek. Ezen a téren egyre tudatosabbakká is válnak, így még nagyobb jelentőséget kap a bizalom és a biztonság kérdése minden szereplő számára. Az pedig, hogy egyre több eszközt használunk, vagy egyre több eszközünket kapcsoljuk össze egymással, nem jelent feltétlenül nagyobb sérülékenységet. Gondoljunk bele például abba, hogy ha ma elveszítjük a tárcánkat, benne az összes iratunkkal, akkor elég nagy gondban leszünk, hiszen mindent egyesével pótolnunk kell, ráadásul fizikai alapon, rengeteg személyes ügyintézés és utánajárás árán. Míg, ha az okostelefonunk lesz a bankkártyánk, személyi igazolványunk, és azt veszítjük el, akkor legalább az időt és az utánajárást megspórolhatnánk, hiszen ezek az adatok egy biztonságos, felhő alapú tárhelyen tárolódnának, amihez megfelelő személyes azonosítás után bármikor hozzáférhetünk.

A személyesség, a személyes adatokra és személyes preferenciákra építés ma is egyre jelentősebb, szinte nincs már két olyan ember, aki ugyanúgy használ egy eszközt, vagy ugyanazokkal a tartalmakkal találkozik. Mit hoz a jövő az általunk használt eszközök terén?

A jövőben a technológiák még inkább alkalmazkodnak majd hozzánk, hiszen az a tapasztalat, hogy az emberek igénylik az alap emberi természethez illeszkedő dolgokat, szeretik, ha egy eszköz akkor csinál valamit, ha hanggal erre kérik, vagy éppen megérintik, megmozdítják. Nem olyan dolgokra kell tehát számítani, amik öncélúak, vagy éppen azért jönnek létre, mert valaha ilyesmiket képzeltek el a sci-fi filmekben. Az emberről, az emberhez való kapcsolódásról, a természetesség és a technológia még szorosabb kapcsolatáról szólnak majd a következő évtizedek.

Szerző: |2020-02-12T12:01:01+00:002020.02.12|ABLAK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek