A valódi fenntarthatóság mindennél fontosabb

0

A zöld működés, klímabarát üzemeltetés és a fenntarthatóság egyéb területei manapság divatosan hangzanak, de a téma valódi elkötelezettjei a valós teljesítményeket figyelik. A Deloitte Zöld Béka díját a Telekom kapta, ezért az illetékes szakértőt kérdeztük az elismerés hátteréről.

A fenntarthatósági törekvések egyik fokmérője, ha az adott szervezet valamilyen díjat kap előremutató tevékenységéért. Az viszont talán a legfontosabb elismerés, ha nemcsak valamilyen elhatározás vagy szépen hangzó jelszó alapján emelik ki a vállalat munkáját, hanem a teljes, részletekbe menő fenntarthatósági jelentés egészét értékelik. A Deloitte Zöld Béka díja pont ezt az irányt képviseli, az évenként kihirdetett nyertesekkel kapcsolatban mindenki biztos lehet benne, hogy a klímavédelmi és egyéb fontos célokat a legaprólékosabban határozták meg és tartatták be. A rangos elismerés kapcsán Szomolányi Katalint, a Telekom fenntarthatósági tevékenységeinek koordinációjáért felelős Planet Fanatics’ Network vezetőjét kérdeztük.

A Zöld Béka díj esetében kifejezetten azt értékelik, ha egy rövid, leíró jellegű beszámoló helyett részletes ESG-jelentések készülnek, amelyekben számszerű eredmények és célkitűzések szerepelnek. Ez számomra azt jelenti, hogy véget ér az a korszak, amikor ígéretekkel és jól hangzó, de nehezen ellenőrizhető szlogenekkel letudható a fenntarthatóság kérdése. A Telekomnál jó ideje készülnek ilyen jelentések, hogyan bővülnek és változnak ezek az évek során?

Szomolányi Katalin
Szomolányi Katalin

A fenntarthatósági jelentéseket – legalábbis, akik komolyan gondolják – egyrészt szabvány szerint készítik. Befektetők, társadalmi szervezetek, vállalatok által is véleményezett, közös munka eredménye a Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési szabványa. Ebben megadják, hogy milyen elvek mentén készüljön, és azt is, hogy miről kellene számot adni egy jelentésben. A Magyar Telekom a kezdetek, tehát 2004 óta a GRI-t használja, de hozzá kell tenni, hogy ez is fejlődik. Felülvizsgálják, és jönnek az újabb elvárások. 2021-ben egy teljes szabványcsomagot adtak ki, idén pedig már csak az új szabvány alapján lehet GRI szerint jelenteni.

De nem csak a GRI fejlődik. Az idő előrehaladtával más szabványok is megjelentek, például az Egyesült Államokban az SASB terjedt el igazán. Ezek a szabványok hasonlóak, de más-más érdekeltek elvárásainak megfelelve biztosítanak teljeskörűséget. Az SASB elsősorban kockázatokat vizsgál, ezek mentén várja a vállalatoktól, hogy legyen transzparens minden az éves fenntarthatósági jelentésben. Végül pedig fontos megemlíteni, hogy ahogy a terület kezelése egyre égetőbb, úgy reagálnak egyre erőteljesebben a szabályozók is, amiben az Európai Unió élen jár, valamint a felelős befektetők.

A Magyar Telekom fenntarthatósági jelentése nem titkoltan elsősorban az egyre szigorodó felelős befektetői elvárásoknak kíván megfelelni, ezért a Telekom éves fenntarthatósági jelentése a teljes körű GRI megfelelésen túl az SASB indikátorainak figyelembevétele mellett készül. A jelentéskészítés tehát már messze nem arról szól, hogy pár számot aktualizálunk, hanem arról, hogy évről évre törekszünk a teljes átláthatóságra és a következetes tájékoztatásra az egyre szigorodó elvárások és a növekvő adatigény mellett.

Mik lehettek azok a pontok és kritériumok, amelyek alapján a Telekom jelentése magasodott ki a mezőnyből?

Ha jól tudom, akkor a zsűri több fontos szempont alapján értékel, nézzük ezeket sorban! Az első a fenntarthatósági stratégiai célok megjelenése a jelentésben. A Magyar Telekom 2005 óta fenntarthatósági stratégia mentén működik, a fenntarthatósági jelentésekben pedig mind a stratégia kialakítási folyamatáról, mind az aktuális stratégiai céljairól és eredményeiről részletesen számot ad. Tesszük ezt az ENSZ Fenntartható fejlődési céljaival összhangban, az egyes SDG célokhoz való hozzájárulás feltüntetésével.

A következő pont a lényegességi elemzés, lényeges témák bemutatása. Amellett, hogy a felelős befektetői elvárásoknak igyekszünk a legteljesebben megfelelni, a jelentésben a hangsúlyokat mindig a stakeholder elvárásokkal harmonizáltan alakítjuk ki. Szintén külön pontnak számít a tartalom, ezen belül az átláthatóság és teljeskörűség. Ezek mentén dolgozunk és készítjük a vállalat fenntarthatósági jelentését. Nagyon pozitív, hogy akár szabályozói elvárás, akár belső indíttatás miatt, egyre több vállalat jelent a működéséről, de kevés olyan fenntarthatósági jelentést látok az országban, ami ennyi mindenről és ennyire konkrétan számot ad. A Zöld Béka Díj zsűrije pedig arra is nagy figyelmet fordít, hogy a zöldre festés (greenwashing) semmilyen módon ne kaphasson elismerést.

Nem hagyható ki a kreativitás, kommunikáció köre sem. Bár a Telekom jelentése elsősorban a befektetőket és a szabályozókat célozza, a letisztult és érthető fogalmazással, a grafikonokkal és a részletes táblázatok bemutatásával támogatja az érdekelt felek részletes tájékoztatását.

A jelentések komolyságát a hatások mérése teszi igazán ellenőrizhetővé. Ebben is igyekszünk élen járni és olyan adatkörökről is a lehető legrészletesebben jelenteni, ami jelenleg még nem kötelező, de részét képezik a jövőbeni elvárásoknak. A jelentésben például megtalálható a Scope 3 kibocsátás is, ami a Telekom működéséhez közvetett módon kapcsolódó kibocsátásokat takarja, amelyek például az ügyfeleknél vagy a beszállító partnereknél jelentkeznek a cég működése okán.

A fentiek mellett fontos még a pénzügyi és nem-pénzügyi adatok megjelenítése: a jelentés a pénzügyi jelentés fontosabb adatait is tartalmazza, a teljeskörűség tehát ebben is megjelenik. Szempont még a folytonosság és az adatok konzekvens megjelenítése. Ennek kapcsán fontos, hogy a Telekom 2004-ben adta ki az első fenntarthatósági jelentését, ennek lassan húsz éve. Azóta évről évre egyre több adat jelenik meg. Az akkori vállalatcsoport (Matáv csoport) átalakulása és a társadalmi, környezeti adatok folyamatosan nyomonkövethetőek az évek során. Végül pedig kiemelt terület a hitelesítés is: a Telekom minden évben harmadik fél által auditált jelentést ad ki, ami a jelentés tartalmát, szakmaiságát ellenőrző folyamat. Az audit vizsgálatot ez alkalommal is a PwC végezte.

A fenntarthatósággal kapcsolatban gyakran elhangzik két fogalom, a greenwashing és a greenwishing. E két gyakorlat egyike sem valódi teljesítményt takar, az első inkább csak megtévesztő marketing, míg a második olyan tevékenységet jelent, amelynek végső soron nincs eredménye. A Telekom hogyan kerüli el ezeket a csapdákat?

Azt látni kell, hogy ezek a rövidtávú sikerrel kecsegtető átverések általában azoknál jelentkeznek, akiknél nem a cél a fontos, esetleg más a cél. A Telekom már 2005-ben stratégiai célokat fogalmazott meg, hogy működését fenntarthatóbbá tegye, azóta folyamatosan egyre nagyobb hatást jelentő, konkrétan mérhető és igazolható célokat fogalmaz meg és működik a fenntarthatósági stratégiája mentén. Ennyi idő alatt kialakul a kultúra, amikor ezeket nem engedi meg magának a vállalat.

Az egyik legkedvesebb élményem, amikor 2019-ben az egyik projekt egy vállalati megmérettetésen 1 millió forintot nyert. Nyilván sokan is voltak a projektben, de ők együtt azt mondták, hogy ahelyett, hogy „elünnepelnék” azt a pénzt, inkább odaadják a Bátor Tábornak, hogy a szervezet beteg gyerekeken segítsen vele. Ez az a kultúra, ami a valódi értéket tartja szem előtt, és ez nagyon messze van a green washing „értékeitől”.

A Telekom nemcsak az adott évre vonatkozó eredményeket és a következő év céljait fogalmazza meg jelentéseiben, hanem hosszabb távú elkötelezettségeket is vállal. Jelenleg mik a legfontosabbak ezek közül, és hogy áll ezek teljesítése?

Az aktuálisan díjazott, tavaly kiadott jelentés 2021-ről számol be. Ez az év nagyon fontos mérföldkő volt, hiszen a Telekom a korábbi 5 éves távlatok helyett ezúttal 10 évre fogalmazta meg célkitűzéseit. A Telekom ötödik Fenntarthatósági Stratégiája 2021-től 2030-ig érvényes, 2025-ös mérföldkővel.

A prioritások nem változtak: a klímavédelem, a digitalizáció és a sokszínűség maradtak a fókuszban. A fenntarthatósági jelentésben természetesen nemcsak a célkitűzésekről, de az első év eredményeiről is beszámol a vállalat. A legfontosabb feladat az volt, hogy a stratégiai fókuszok mentén elinduljanak a projektek, munkák, megvalósítások, hiszen lehet, hogy 2030 távolinak tűnik, de például 84 százalékkal csökkenteni a közvetlen és közvetett (Scope 1-2) üvegházhatású gáz kibocsátást nem történhet meg, ha közben nem lennének lépések, és gyanússá válna a komolysága, ha a kibocsátás növekedne.

A digitalizációban elérni, hogy 100 százalékban gigabitképes legyen minden háztartás, és meglegyen az országos 5G lefedettség, csak úgy történhet meg, ha folyamatosak a fejlesztések. A sokszínűségben pedig a befogadó munkahely kritériumai (például több nő a vezetésben, a bérszakadék csökkentése, esélyegyenlőség a gondoskodásban és így tovább) mind tetten érhetőek a jelentés adataiban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét