A Telekom évek óta dolgozik azon, hogy idén áprilisban végre az ügyfelei előtt is megnyithassa a legújabb generációs mobilinternet szolgáltatását, az 5G-t. „Ez egy új technológia, de az indulás nem jelenti azt, hogy révbe értünk. Nem állunk meg: már most azon dolgozunk, hogy a megfelelő időben bevezethessük a következő, majd az azt követő hálózati technológiát” – mondta a Pont.Most blognak adott interjúban Taszner István, a Telekom vezetéknélküli ágazatának vezetője.
Áprilisban elindul a Telekom 5G-s kereskedelmi szolgáltatása. Mit érdemes tudni arról a hálózatról, ami most megnyílik az ügyfelek előtt?
– Eddig Budapest belvárosában és Zalaegerszegen üzemeltettünk teszthálózatot, amit most – a hivatalos hatósági döntést követően – kereskedelmi üzembe állítunk. Ezzel párhuzamosan, folyamatosan zajlik a rendszer fejlesztése, így a jelenlegi, viszonylag korlátozott lefedettség hamarosan jelentősen kibővül.
Magyarországon a 4G-s lefedettség és az elérhető sebesség is évek óta a nemzetközi élvonalban van. Mikor jutunk idáig az 5G-s hálózattal?
– Jelenleg még az indulásnál tartunk, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy a hálózatot a lehető leggyorsabban fejleszteni, bővíteni tudjuk. Ebből a szempontból kapóra jön, hogy a 4G-s infrastruktúra épp egy nagyléptékű modernizáció előtt áll, és ennek keretében az 5G-s lefedettségünket is növelni tudjuk. Ez egy evolúciós folyamat: egyszer a műszaki eszközök terén lépünk előre, majd egy szoftveres fejlesztés jön, és így lépésről lépésre válik a szolgáltatásunk egyre magasabb színvonalúvá.
Az 5G-hez rengeteg várakozás kapcsolódik, többek közt: nagy sávszélesség, sok mobileszköz egyidejű kezelése, alacsony késleltetés. Ezeket a képességeket az indulástól fogva biztosítani tudja a hálózat?
– Ez a három képesség nagyjából megfeleltethető az 5G-hálózatok három nagy technológiai aspektusának, melyek részben egymásra épülnek, így a kiépítésük is egy fejlődési folyamat lesz. Az első aspektus a nagy sávszélesség – ezt már az induló hálózatunkon is tapasztalni lehet majd. Bár ez a tényező is fokozatosan emelkedik majd egyre feljebb, 1 Gbps-os sebességet már kezdetben is el lehet majd érni. Egy következő lépcsőfok lesz a „dolgok internetének” nevezett jelenség hálózati alapjainak megteremtése, vagyis annak a technológiának a bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel több eszköz kommunikáljon a hálózaton. Az alacsony válaszidejű kommunikáció egy harmadik lépés lesz – ez a funkció szolgálja majd ki az olyan alkalmazásokat, mint amilyen a távgyógyászat vagy az önvezető járművek.
A március végén lezárult frekvencia aukción a Telekom összesen három tartományban szerzett használati jogot. Műszaki szempontból mi a jelentősége a három különböző tartománynak?
– Műszaki értelemben mind a megszerzett spektrum megoszlását, mind mennyiségét tekintve maximálisan elégedettek lehetünk. Az 5G core sávban, vagyis a kereskedelmi szolgáltatás elindításához legfontosabb, 3,6 GHz-es tartományban összesen 120 MHz-et nyertünk A kereskedelmi szolgáltatáshoz nagyjából 100 MHz kell, így a maradék 20-at felhasználhatjuk különböző ipari és kutatási célokra. Nyertünk még spektrumot a 700 MHz-es tartományban, ami egyelőre a 4G-hálózat további fejlesztéséhez lesz hasznos – de a jövőben az önvezető technológiák szempontjából is fontos lesz az országos lefedettség szempontjából. A harmadik spektrum a 2100 MHz-es sáv, amit főleg a városi lefedettség és a szükséges kapacitás biztosítására használunk majd.
Igaz, hogy az 5G-s hálózat kiépítéséhez a jelenleginél sokkal sűrűbben kell majd elhelyezni az antennákat?
– Ez egy népszerű féligazság. Valójában az antennák elhelyezésének sűrűsége nem az 5G technológiából következik, hanem abból, hogy milyen frekvenciatartományban biztosítjuk a szolgáltatást. Az a spektrum, amivel most elindulunk, vagyis a 3,6 GHz-es tartomány egyáltalán nem igényli, hogy a jelenleginél sűrűbben helyezzük el az állomásokat. A későbbiekben várhatóak olyan technológiák, amelyeknél ezzel is számolni kell majd, de ott még nem tartunk.
Mitől függ, hogy melyik generációt mikor vezetik be?
– Rengeteg tényezőtől, a műszaki és szoftveres fejlesztésektől a költségeken át az állami döntésekig. A milliméteres hullámhosszú tartománynak nevezett, 26 GHz-es fölötti spektrum egy fontos vízválasztó lesz, hiszen itt már igen komoly kapacitásra lesz képes a hálózat. Magyarországon jelenleg arról van szó, hogy a 26 GHz-es sávot nyithatja majd meg az állam a kereskedelmi szolgáltatók előtt, de ez csak egy következő aukció sikeres lezárása után válik elérhetővé – ami legalább ötéves távlatot jelent. A 26 GHz-es technológiához már a jelenleginél sűrűbben kell majd elhelyeznünk az antennákat, de ez esetben sem a mostani, nagyméretű jeladókat kell elképzelnünk, hanem nagyjából akkora dobozokat, mint egy wifi router.
