A változásban is erősödik a család

/, EMBER/A változásban is erősödik a család

Családi kör – milyen hatásai vannak a családi életre a digitális világ újdonságainak? Valóban többet kommunikálunk, vagy ez csak a látszat? Miként erősíti a generációk kötődését a technológia és melyek az árnyoldalai? Attól már digitális egy nagyszülő, ha emojik segítségével kommunikál az unokájával? Mi az a digitális detoxikálás? – annyi komoly témát érintett a Most Fórum Családi Kör című rendezvénye másfél órában, hogy akár egész napos konferenciát is lehetne rá építeni.

Vannak szituációk, amikor a nevetés és az önfeledt vidámság mögött is komoly mondanivaló van – ilyen volt a Most Fórum rendezvénysorozat Családi Kör című rendezvénye is csütörtökön este a Telekom-székházban. A vidáman komoly másfél órában olyan emberek beszélgettek, akiknek szakmai életében és a privát világában is központi kérdésként jelenik meg a család és a digitális forradalom.

Emojik és unokák

– Tavaly a Helló Tesó forgatása során nagyon sokat tanultam az Andrisról és számomra is meglepő volt, milyen összetartó csapattá verbuválódtunk – ezt D. Tóth Kriszta tévés újságíró, médiavállalkozó, a WMN Network alapítója mesélte, aki testvérével, D. Tóth Andrással dolgozik együtt. Ők ketten soha nem csináltak titkot abból, hogy testvéri kapcsolatukat meghatározzák a digitális eszközök. – Most tudjuk igazán értékelni a különbségeinket. Most tudjuk igazán értékelni egymást – mondta D. Tóth András. A testvérek egyben üzlettársaik is, amely nem ritka jelenség ugyan, helyzetük mégis különleges, mert családjuk öt különböző generációból áll, akik a világ különböző pontjain élnek, ám saját bevallásuk szerint a digitális tünemények révén mégis együtt van a család. Fizikai és mentális értelemben egyaránt. – Apukám tíz éve a számítógépet is alig-alig kapcsolta be. Ma emojikat küld az unokáinak. Nekünk erre a digitális platformok adtak lehetőséget – összegezték a testvérek.

Digitális detox-idő

– A gyerek születése után a pelus központi kérdés, a szülőnek pedig a telus. Nagyon fontosnak tartom a digitális eszközöket, de ezzel együtt azt is, hogy tudatosan használjuk azokat és hogy a digitális detoxikálásra is maradjon idő – ezt már Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója vetette fel. Határozott mondással csatlakozott hozzá Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekgyógyász, nem mellesleg öt gyermek édesanyja is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO ajánlásban fogalmazta meg, hogy 2-3 éves korukig semmilyen képernyő elé ne kerüljenek a gyerek. Azt pedig már a szakember tette hozzá, hogy ennek más formában igaznak kellene lennie a szülőkre is: persze chatelhetünk, mobilozhatunk, videótelefonálhatunk élvashatjuk a híreket, de lehetőség szerint akkor, ha a pici éppen alszik, vagy nem vagyunk előtte – hívta fel a figyelmet a szakember, aki abból sem csinál titkot, hogy a családi logisztikát csoportos chat, felhős naptár és egyéb digitális alkalmazások segítségével teljesíti.

– Öt gyerek mindig ötfelé szeretne menni és ezt nagyon nehéz áttekinteni. Egy ponton azt mondtam, hogy csak olyan programra lehet elmenni, ami szerepel a közös naptárunkban. Remekül működik a dolog, nekem pedig nagy könnyebbség, hogy egy pillanat alatt átlátom a család napi logisztikáját és a férjemmel ennek megfelelően tudjuk szervezni az életünket – hozott azért egy pozitív példát a gyermekgyógyász.

Mobilnet az emberiség bölcsőjében

– A mobilneten az emberiség bölcsőjéből Kelet-Afrikából, Etiópiából tettünk ki egy postot a Facebookra. Majd arról beszélgettünk egy helyi törzshöz tartozó lánnyal, hogy a legidősebb gyereke, azért nem mehet iskolába, mert neki a törzsi szokásokat kell megtanulnia, hogy ha a szülők elmennek, a család vezetőjévé léphessen elő – mesélte S. Takács András az On The Spot alkotója, miután a közönség megtekintett egy részletet az erről szóló riportból. A filmes házaspár életének felét tölti külföldön, kicsi gyerekük pedig útitársuk is egyben. – Hét éve még szinte sehol nem volt térerő, ahol forgattunk. Ma egy Sri Lankai törzs vezetője arról panaszkodik, hogy megjelent a social média a fiatalok között és mivel látják, mi vár rájuk a városban, elszakadnak a törzstől. A buddhista szerzetesek pedig, akikkel találkoztunk, már nem meditálással kezdik a napot, hanem a notikat csekkolják – hozott más példákat S. Takács András arra, hogy miként jelenik meg a közösségek életében a digitalizáció.

Nem elsősorban generációk közötti szakadékot azonosítunk, hanem egy offline és online világ közötti jelentős különbséget: szokásokban, mentalitásban, az újdonságokhoz való viszonyulásban – mondta Szabó Melinda, a Telekom marketing vezérigazgató-helyettese, aki szerint a digitális tüneményeknek köszönhetően nemcsak többet, de tartalmasabban kommunikálunk a családon belül. És azon kívül is. Példaként említette, hogy a „Legyél Te is Most generációs” diákok ma a digitális eszközök használatára tanítják a nagyszüleiket. – Mindenkit a saját élete nyertesévé próbálunk tenni – mondta Szabó Melinda. Hozzátette, hogy a generációs különbség az emberiség történetében mindig is adottság volt, ám a digitális eszközök éppen hidat képezhetnek a generációk között.

Összekötjük a generációkat

Trunk Tomi, a Z generációs médiaplatformot alapító tinédzser külföldről küldött videóüzenetében pedig azt üzente, hogy a generációs különbségeket szereti, mert azok a változást tükrözik, de nagyon fontos, hogy a generációk tanuljanak egymástól és ebben óriási szerepe van a netnek.

A megismerés a fontos, az egymástól való tanulás. A lányom nem direktben tanít minket, hanem a puszta létével, és azzal ahogy hozzá áll egy problémához. Neki ugyanúgy eszköz például egy okostelefon, de teljesen másképp használja, mint mi. Minden nap tanulok tőle – mondta D. Tóth Kriszta. Aschenbrenner Zsuzsannával és Gyurkó Szilviával egyetértésben hangsúlyozták ugyanakkor, hogy sok dolgot ennek ellenére meg kell tanítani a fiataloknak és a nagyszülőknek is: a kritikai érzéket, a fake news azonosítását és a biztonságos internethasználatot is.

Számon tartjátok-e, hogy mennyi időt töltötök egy nap netezéssel – tette fel a közönségkérdést Várkonyi Andrea, annak kapcsán, hogy az E-net kutatása szerint a netezők háromnegyede érezte már úgy, hogy a netezés csökkenti a családdal töltött időt. Gyurkó Szilvia arra világított rá, hogy még akkor is, ha a gyerekeknek nagyon sok szervezett offline programjuk van, mégis összejön a napi négy óra netezés, amely a magyar átlag. Vagyis, gyermeknek, felnőttnek, nagy és dédmamának is szüksége van digitális detoxikálásra! Aschenbrenner Zsuzsanna szerint e mellett fontos, hogy milyen mintát adunk a gyermekeknek: – nem szólhatok rá a gyerekre folyton a mobilozás miatt, ha nálam is ezt látja! Ez is a generációs együttműködés része.

Egészségesebb közösségeket kerestünk a világban, és amikor úgy éreztük, hogy találtunk, ott mindig együtt élt három generáció. A nyugati világban nem ez a jellemző, de a digitális technológia újra összehozza a generációkat – mondta S. Takács András. Szabó Melinda szerint pedig a generációk együttléte, a rituálék és a szokások fontossága mellett fontos, hogy átalakulóban vannak ezek a családi szokások. A digitális eszközök révén lehetőség van a jelenlétre, amely megadja a lehetőséget a generációk közeledésére.

De vajon őszinte, minőségi kommunikációt biztosít-e a generációknak a digitális világ? Gyurkó Szilvia szerint igen, és ezen nem változtat az sem, hogy a Stanford 2017-es kutatása szerint egy kamasz a legjobb családi kommunikáció mellett is az információk 40-50 százalékát elhallgatja a szülei elől. Ez része a személyiségfejlődésének, de a digitális eszközöknek köszönhetően a szülők észrevétlenül tudják őket kontrollálni. – Mindegy, hogy rézdróton, vagy személyesen, csak beszélgessenek az emberek egymással – summázta a szakember.

Akit a szöveges összefoglaló alapján részletesebben is érdekelnek az elhangzottak, itt az eseményen készült videó:

Szerző: |2019-09-30T10:31:12+00:002019.09.27|ABLAK, EMBER|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek