A járványhelyzet miatt a digitális térben kerül megrendezésre MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivál, azonban a fizikai jelenlét hiánya kicsit sem vesz el a rendezvény színvonalából. Megkérdeztük a fesztivál rangos zsűrijét, mi kell ahhoz, hogy valami igazán átüssön, milyen technikai és kreatív szempontoknak kell megfeleljen egy beérkező alkotás, hogy végül a Cannes-i döntőn landoljon?
Reklámok, de nagyjátékfilmek is készültek már mobiltelefonnal, így itt az ideje, hogy mindenki megismerje a kezében rejlő lehetőségeket. Karl Bardosh professzor, aki filmrendező és egyetemi tanár is egyben, tavaly indítottja útjára az első Magyar Telefonfilmes Fesztivált, idén pedig a Magyar Telekom, mint főtámogató gondoskodik a digitális lehetőségek teljeskörű kihasználásáról. A Fesztiválra mindenki jelentkezhet, akinek van maximum három, 3 perces mobiltelefonnal készült alkotása a rendezvény tematikájához kapcsolódóan:
„Életünk a négy fal között – a koronavírus-helyzet egyéni szemszögből”
Ha valakit megihlettek az elmúlt hetek történései, a pályázati kiírást követve küldhették el alkotásukat – sőt, a nagy érdeklődésre való tekintettel még május 22-ig van is erre lehetőség. Az érdeklődők számára érdekes tartalmak lapulnak a MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivál Facebook oldalán, köztük beszélgetésekkel Deák Kristóf Oscar-díjas rendezővel, Karl Bardosh-val a zsűri elnökével, a fesztivál ötletgazdájával és Regős Ábel rendezővel is.
A Fesztivál zsűritagjai között nemzetközileg is elismert szakembereket köszönthetünk, velük beszélgettünk arról, mitől lesz igazán sikeres egy mobilfilm, és a tavalyi nyerteshez, Százados Ábelhez hasonlóan, hogyan tarolhatnak a Cannes-i Marche du Film Fesztiválon.
A MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivál egyedi a maga nemében, hiszen segít rávilágítani a kezünkben lévő eszközben, és a magunkban rejlő lehetőségekre. Önök szerint mi a legfontosabb hozadéka a kezdeményezésnek? Miért hiánypótló a fesztivál?
Szekfű András: Mert segíthet a legjobb mobilfilmeknek és a legjobb mobilfilmeseknek betörni a szakma és a filmtörténet keretei közé.
Takó Sándor: A filmezés ma már nem csak egy szűk kör princípiuma, mindenki, aki egy mobiltelefonnal és egy kis kreativitással rendelkezik, művelheti. A mobilfilmes fesztivál kinyitja az alkotás örömét minden okostelefon tulajdonos számára. Arra sarkallja a telefonhasználókat, tekintsenek fel a képernyőről, csodálják meg az őket körülvevő világot, s mozgósítsák a bennük rejlő kreatív energiákat is. A világunk hiszem, hogy jóval több készen kapott, legörgethető tartalomnál. A fesztivál igazolja, hogy a technológia nem csak kalodába zárja az ember elméjét, de megfelelően használva az ember kreatív kibontakozásában és egyéni kifejezésében is nagy segítségre lehet. A kreativitásra pedig ezekben a vészterhes időkben különösen nagy szükségünk van!
Kollarik Tamás: Prof. Karl Bardosh minden tiszteletet megérdemel, fantasztikus kitartással és mély szakmai tudás birtokában népszerűsíti a telefonos filmezést. A MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivál hatalmas lehetőség mindenkinek, kiszélesíti a hozzáférés, a filmkészítés lehetőségét, komoly pénzügyi háttér és infrastruktúra nélkül is keretet ad a tehetségeknek a bemutatkozásra.
Kalamár Tamás: Egy jó ötletnek tartom a fesztivált, mivel sok ember használja mobil telefonját kreatív, filmes ötleteinek megvalósításához és ezek felhasználókhoz való eljuttatásával egy új platformot teremtettek meg a szórakoztatásban. Remélem ez a kezdeményezés is segíteni fog egy nagyobb körű terjesztésben és ezeknek a lehetőségeknek jobb megismerésében. Csak drukkolni tudok, hogy jó sztorikat kapjunk, jó kivitelezéssel.
Pentelényi László: Mint minden új technikai találmány, a mobiltelefon is új utakat nyithat meg a filmkészítésben. Jean-Luc Godard-ék a francia új hullámmal a hatvanas évek elején a könnyen mozgatható, utcára is kivihető kamerák által nyújtott új lehetőségeket kihasználva szabadították fel a „papa mozija” alatt görnyedő francia filmművészetet. Napjainkban a filmkészítésre rendelkezésre álló pénzeszközök (is) szűkülőben vannak, a potenciális rendezőjelöltek nehezen jutnak el első (nagy)játékfilmjük elkészítéséhez. A mobilfilmes fesztivál remek lehetőség arra, hogy képi érzékenységét bárki megmutathassa, hiszen mobiltelefonja ma már mindenkinek van.
Mit várnak a jelentkezőktől? Mik a legfontosabb tulajdonságai egy mobilfilmes alkotásnak az önök véleménye szerint?
Szekfű András: Újító, mellbevágó, meglepő filmeket.
Takó Sándor: Bátor, kísérletező filmeket várok a jelentkezőktől, amelyek új nézőpontokat keresnek, s igyekeznek kihasználni a mobiltelefonban, mint a zsebünkben lapuló mini filmkamerában rejlő lehetőségeket. Az izgalmas filmnyelvi megoldások mellett természetesen fontos szerep hárul magára a történetre is. Három perc játékidő első ránézésre nem tűnik soknak, a kisfilmezésbe belekóstolva azonban hamar kiderül, hogy nehéz műfajról beszélünk. Műfaját, s történetmesélését tekintve nagyon sokszínű filmtermésre számítok. Én személy szerint azokat az alkotásokat fogom keresni, amelyek képesek „behúzni” engem a háromperces játékidejükben.
Kollarik Tamás: Elsősorban kreativitást várok, inspiráló ötleteket bemutatását, kidolgozását. Szeretnék meglepődni és örülni annak, hogy az alkotók új és izgalmas nézőpontokat fedeztek fel. A magyar filmesek híresek a kreativitásukról, még bőven a mobiltelefonok világa előtt, Rófusz Ferenc Légy című filmje az új megvalósítási ötletért, és merőben új nézőpont alkalmazásáért is kaphatott Oscar díjat, és az a film sem volt több 3 percnél.
Pentelényi László: Mivel a Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvkiadó képviseletében veszek részt a zsűri munkájában, így elsősorban a szerzői filmes (egyedi, személyes) gondolkodásmód megjelenését várom a Mobilfilmes Fesztiválra beküldött alkotásoktól. Fehér György rendező Inkey Alice-nak, a Szürkület című nagyjátékfilm standfotósának mondta: „Olyan képeket szeretnék látni az újságokban a filmemről, amilyeneket még sehol sem lehetett látni, amik csak az én filmemre jellemzőek!”
Milyen technikai elvárásoknak kell megfelelnie egy alkotásnak az előre meghatározott hosszon és tematikán túl?
Szekfű András: Minimális láthatóság-hallhatóság azért kell. De semmi más, ha ötletes!
Takó Sándor: Technikailag nem hiszem, hogy napjainkban már nagyon meg kellene különböztetnünk a mobillal készült alkotást egy bármilyen más kamerával készült filmtől. Ma már a mobilok is kimagasló képminőséget tudnak, kisebb beruházással akár 35 mm-es „filmes” miniobjektívvel is elláthatóak, a felvételek mindenféle kameramozgató eszközzel stabilizálhatók. Nem egy esetben már mozifilmet is készítettek velük. Ettől függetlenül a mobiltelefonban pont az a csodálatos, hogy noha ezernyi „kütyüvel” ellátható, mindenféle előkészület nélkül is remekül használható. Egy-egy elkapott, soha meg nem ismételhető pillanat pedig sokszor többet ér minden professzionálisan felvett képnél.
Kollarik Tamás: A kiírás szerint a leadott pályamű lehet dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film vagy akár zenei klip is tehát csak az alkotón múlik, hogy milyen műfajjal érkezik, ez részben meghatározza a technikai kereteket, elvárásokat. Az elbírálás folyamán nézői, a befogadói szempontok is fontosak lesznek, az alkotóknak figyelni kell a közönségre is.
Pentelényi László: Mivel nem vagyok gyakorlati filmes szakember, így talán csak egy dolgot emelnék ki: az 1920×1080-as képfelbontást, hogy nagy kivetítőn, moziban is élvezhető lehessen az alkotás. A plusz optika és a külső hang alkalmazása nem elvárható a versenyzőktől, hiszen különböző anyagi háttérrel rendelkeznek.
Milyen jótanácsot adnának a versenyen indulóknak?
Szekfű András: Inkább én szeretnék tanulni tőlük.
Takó Sándor: Alkotóként fontosnak tartom, hogy mindenki megtalálja a „saját hangját” a filmmel. Producerként fontosnak tartom, hogy a résztvevők megismerjék, miként kell a saját alkotásukat külső szemmel is megvizsgálni, akár már az ötlet pillanatában. Jogászként pedig azt tartom mindennél szükségesebbnek, hogy kihangsúlyozzam, milyen felelősség lapul az alkotók zsebében, s miképp lehet azt megfelelően, másokat nem sértve használni.
Kollarik Tamás: A filmkészítés nagyon összetett feladat, a jó ötlet nem elég, kiindulási pontnak szükséges és fontos, de utána jönnek a továbbiak, gondolják végig a filmet és annak megvalósítását, ne elégedjenek meg a “van egy zseniális ötletem” helyzettel, tegyék bele a munkát is.
Pentelényi László: Legyenek bátrak és kreatívak, senkit se utánozzanak, hanem higgyenek abban, hogy képesek új, önálló, eredeti alkotást létrehozni! A 13 éves Százados Ábelnek ez tavaly sikerült. Soha című rövidfilmjével Cannes-ban két díjat is nyert:
Mi a legfontosabb az alkotási folyamatban? Milyen hibák fordulnak elő leggyakrabban egy mobiltelefonnal készített film esetében?
Takó Sándor: Mindenekelőtt az alkotás örömét szeretném, ha mindenki megtapasztalná. Ne akarjuk túlgondolni, csupán műveljük, gyakoroljuk, s mint mindenben, idővel ebben is egyre jobbak leszünk. Ne a trendeket kövessük, hanem olyan témákat, kifejezési módokat keressünk, válasszunk, ami valóban minket érdekel, amik valóban mi vagyunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tanuljunk másoktól, ne keressünk folyamatosan inspirációs forrásokat, de mindig törekedjünk arra, hogy a magunk útját járjuk. A kész műnél sokkal izgalmasabb a műig vezető út! Soha nem volt annyi lehetőségünk arra, hogy kifejezzük magunkat, s megmutassuk egyéniségünket, mint ma. Ez persze azzal is jár, hogy soha ennyi „készen fogyasztható tartalom” nem állt még rendelkezésünkre, mint ma, ami elkényelmesíti az agyunkat. Jó azonban, ha időnként kilépünk a komfortzónánkban, s használjuk a kreatív energiánkat. Alkotni öröm, mert egyszerre ismerjük meg a minket körülvevő világot és vele együtt saját magunkat is.
Kollarik Tamás: Fontos, hogy egységes audiovizuális alkotásban gondolkodjanak: a kép és a hang kompozíciója milyen cél szolgál. Tegyenek fel további kérdéseket is maguknak: miért készítem ezt a filmet, mi a mondanivalóm, milyen történetet szeretnék elmesélni. Elnézés, ha zseniket és klasszikusokat hozok fel példaként, de miért is tennénk alacsonyabbra a lécet: Rófusz Légy című animációját már említettem, de nagy kedvencem, szintén az animációs filmek műfajából Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmje, amelyet egyébként szintén Oscar díjra jelöltek.
Pentelényi László: A már említett, minél jobb képfelbontásra, s a megfelelő hangminőségre hívnám fel a figyelmet, mert a befogadás sikerességéhez ezek nagyban hozzájárulnak. Persze más, ha az alkotó szándékosan, művészi megfontolásból dolgozik roncsolt hang- és képminőséggel.
Még van idő nevezni!
A nagy érdeklődésre való tekintettel május 22-ig hosszabbították meg a versenyművek beküldési határidejét, ezért aki most kapott kedvet egy alkotása nevezéséhez, látogasson el a pályázati feltételeket részletező oldalra, ahol megtalálja a beküldéshez szükséges információkat is.
