A kínai háttérrel rendelkező ByteDance minivideós platformja néhány év alatt még a legnagyobb közösségi oldalakat is megszorongatta, a legfiatalabbak körében pedig már egyértelműen az egyik legfontosabb online tevékenység. Nincs azonban híján kérdéseknek, veszélyeknek és furcsaságoknak, ezért kívülről-belülről szabályoznák a használatát. De miért is van erre szükség?
2016 szeptemberében Mark Zuckerberg még boldogan alhatott, és arról álmodozhatott, hogy még az épp aktuális adatkezelési botrányok ellenére is övé a világ legnagyobb közösségi platformja, és a Facebook uralmát egyetlen trónkövetelő sem veszélyezteti. Ezt még az sem zavarta meg, hogy felkerült a mobilos alkalmazásboltokba egy új app: ezt egy ideig Musical.ly néven ismerték, a Távol-Keleten pedig Douyin néven futott, és annyit tudott, hogy különféle popdalocskák részleteire lehetett videóban tátogni. Cukiság, de azért mégsem egy világméretű közösségi csoda, igaz?
Ehhez képest 2017 szeptemberére a fejlesztők átalakították az egészet és TikTok néven az egész világot megszórták az újrafaragott appal, amire úgy ugrottak rá a legfiatalabb internetezők, mintha kötelező lett volna. Ezen a platformon már sokkal kiterjedtebb módon, de mégis nagyon egyszerűen lehetett rövid videókat készíteni, ezeket mindenféle effekttel megbolondítani, majd pedig publikálni. A videókat alapértelmezésben minden felhasználó láthatta, de a kedvenc “tiktokereket” be is lehetett követni, így szép lassan kialakítva egy olyan kört, akiktől első kézből láthattuk az új kreálmányokat.
A TikTok sikerének titkai
Sokan sokféle okot soroltak fel már arra, hogy mi állhat a TikTok villámgyors sikere mögött. Az app alig fél éven belül egy sor országban a legtöbbet letöltött alkalmazás lett, 2017-ben már 130 millió alkalommal töltötték le csak az Egyesült Államokban és 2 milliárdan világszerte. Olyan celebritások szálltak be a minivideók készítésébe, mint Jimmy Fallon, Tony Hawk, Jennifer Lopez, Will Smith és Justin Bieber, ami tovább erősítette a hype-faktort.
A siker egyik záloga a faék-egyszerűség. A Facebook már rég nem csak arról szól, hogy egymás idővonalain nézünk képeket vagy bejegyzéseket rokonoktól és ismerősöktől, hiszen itt rakunk össze komoly reklámkampányokat, eseményeket, játszunk, csoportokat alapítunk, apróhirdetünk és egy sor egyéb dolgot bonyolítunk, a TikTok igazából annyiról szól, hogy minél viccesebb vagy hatásosabb kisvideókat nézegetünk, vagy épp készítünk, bekövetjük egymást és alapszintű üzeneteket küldözgetünk. Ez pedig az internetre épp belépő generációknak tökéletes: egyszerű és szórakoztató, az írott szöveg szerepe minimális, viszont képes pillanatok alatt divatokat, mémeket, követhető trendeket létrehozni.
Másrészt az már a TikTok előtt is látszott, hogy a Facebook lassan elöregszik. A legfiatalabbak egyre nagyobb százaléka mondja azt, hogy nem is regisztrál, vagy ha megteszi, nem használja aktívan a szolgáltatást, ugyanis nem keveredik a “felnőttekkel”, a tanárokkal és a szülőkkel. Ugyan Zuckerberg épp ezért vásárolta fel annak idején az Instagramot, hogy amolyan belső alternatívát kínáljon a Facebookra kevésbé gerjedőknek, a TikTok még ezt is villámgyorsan felülírta. Az Instagram ugyanis hiába épít főként képekre és videókra, a kezelése és a tartalmai miatt itt is sokan megjelennek a fiatalok által elkerült felnőttek közül. Az ugráncolós, sokszor bugyuta videókkal teleszórt TikTokot az idősebbek többsége azonban már nem szereti, ezért nem is regisztrál – tehát meg is van az a játszótér, ahol a fiatalok maguk között lehetnek.
Ráadásul itt még egyszerűbbnek tűnnek a kitűnési lehetőségek is: egy virális TikTok videót akár másodpercek alatt felvehetünk saját mobilunkkal, ugyanennyi idő alatt rábiggyeszthetünk egy népszerű effektet és valami hatásos zenét, és ennyivel megvan az esély arra, hogy akár milliós nézettséget is elérjünk (az más kérdés, hogy azóta itt is igazi piaca lett a profi kampányok módjára felépített tartalmaknak, de ezek is úgy néznek ki, minta percek alatt összerakott anyagok lennének). Szóval mindenki, aki néhány évtizede még tűzoltó, katona és vadakat terelő juhász akart lenni, az internet hőskorában esetleg blogger, online újságíró, esetleg YouTube-tartalomgyártó, ma már tiktokerségre vágyik, mert annyit lát a világból, hogy óvatosan kreatív szelfizgetéssel sztárrá lehet válni.
Na de tényleg veszélyes a TikTok?
Az jól látszik, hogy nagyjából a TikTok nemzetközi megjelenése óta folyamatosan kapja a különféle kritikákat az app. Ennek egy része persze abból fakad, hogy a versenytársak igyekeznek lejáratni az új, sikeres trónkövetelőt, a szülők generációja pedig tart mindentől, amit a gyerekeik használnak, de ők maguk már nem értik igazán, mikis ezek. Tény persze, hogy a TikTok a melegágya egy csomó olyan tartalomnak, amely káros lehet mindenkire, aki csak úgy, poénból vagy feltűnési viszketegségből próbálja ki ugyanezt. A lehető legfurább kihívások indultak el itt, az egyszerre lehúzott üveges tömény alkoholtól az eszméletvesztésig tartó (ön)fojtogatáson át a háztetőkön végzett parkour-mutatványokig sokféle “nem mered” videó kezdett terjedni, a követők pedig változatos, sokszor akár halálos balesetekbe keveredtek miattuk.
Egy másik vetülete a TikTok veszélyfaktorának az, hogy bár a mögötte álló ByteDance vállalatot az Egyesült Államokban jegyezték be, az alapítók kínaiak. A TikTok Kínában továbbra is Douyin néven működik, és a hivatalos álláspont szerint csak a kezelőfelületük közös, a tartalmakat – főleg a kínai online világ totális cenzúrája miatt – egyáltalán nem osztja meg egymással a két app. Viszont Donald Trump elnöksége alatt, nem kevéssé a versenytársakat támogató lobbisták miatt igazi boszorkányüldözés indult a TikTok ellen azt állítva, hogy a felhasználók adatait kínai kormányszerveknek továbbítják, ami többek között kémkedésre, valamint a TikTok-júzerek tudat alatti befolyásolására is alkalmas lehet. Ezt egyébként konkrétan nem tudta azóta sem adatokkal alátámasztani senki, de annyit elértek, hogy többek között amerikai katonai és kormányszervek dolgozóinak már megtiltották, hogy TikTokot futtassanak a saját eszközeiken, ezt a gyakorlatot pedig azóta több más ország is részben vagy egészben átvette.
A TikTokkal szemben folyamatosan fogalmaznak meg követeléseket országok és felügyeleti szervek, szinte nincs is már olyan hónap, amikor valaki ne hívná fel a figyelmet a platform valamilyen vélt vagy valós veszélyére. A cég mindenesetre igyekszik folyamatosan segítőkésznek mutatkozni: legutóbb idén tavasszal jelentette be Cormac Keenan, a biztonsági részleg vezetője, miszerint a 18 év alatti felhasználóknak úgy szabályozzák az alkalmazást, hogy legfeljebb napi 60 percet engedélyezzen számukra naponta. Ezt az időkorlátot a szülők szabhatják személyre a Családi biztonság menüpontban, itt akár arra is lehetőségük van, hogy beállítsanak egy jelszót, amelyet beírva további használati időt adhatnak a gyerekeiknek.
Emellett az új belső szabályozások szerint a 13 és 15 év közötti felhasználók fiókja alapesetben mindig privátra lesz állítva, és csak a regisztrációt követően tudják külön megadni, milyen tartalmakat vagy információkat tesznek elérhetővé mások számára. A közvetlen üzenetküldési funkció is csak 16 éven felülieknek áll rendelkezésre, élő videót pedig csak 18 éven felüli felhasználók indíthatnak.
A képernyőidő szabályozásához tartozik, hogy a szülők távolról is nyomon követhetik, ki mennyi időt tölt az alkalmazásban, emellett elnémíthatják az alkalmazásból érkező értesítéseket. Ez alapesetben már úgy néz ki, hogy a 13-15 évesek este 9 órától, a 16-17 évesek pedigeste tíztől nem kapnak értesítéseket az apptól. A 18 év alattiak emellett heti egy alkalommal e-mailben kapnak összefoglalót arról, mennyi időt töltöttek TikTokozással, és megjelent egy olyan extra emlékeztető is, amely esténként egy felugró ablak formájában figyelmezteti a felhasználókat, hogy a minivideók nézegetése helyett már ideje lenne aludni.
Elzárkózók és óvatosságra intők
Minden belső erőfeszítés ellenére továbbra is felemás a TikTok megítélése világszerte. Áprilisban például Montana állam elsőként vezetett be olyan törvényt az Egyesült Államokban, mely szerint az ottani lakosoknak teljes egészében tiltják az alkalmazás és a platform használatát. Azok a szervezetek pedig, amelyek letölthetővé teszik az államhatárokon belül az appot (így akár a Google, az Apple vagy az Amazon alkalmazásboltja többek között), napi tízezer dolláros büntetésre számíthatnak. A törvény már jogerős, életbe lépni azonban csak 2024 januárjától fog, hogy a cégek felkészülhessenek a regionális letöltési tiltásokra.
Magyarországon a statisztikák szerint nagyjából hárommillióan használják a TikTokot, az EU-ban összesen 125 millió környékén áll a felhasználók száma. Itthon még legfeljebb csak javaslatok formájában merült fel a platform felső szintű szabályozása, bár egyes pártoknál már megjelentek olyan nyilatkozatok, miszerint például 18 éven alattiak számára be kéne tiltani a használatát. Európában többek között Dánia javasolta a helyi képviselőknek még február végén, hogy töröljék az appot saját készülékeikről, mert ebben “nem kizárt” a kémkedés kockázata. Ezután nem sokkal az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament rendeletben írta elő, hogy több tízezer munkavállalójuk azonnal törölje az appot a mobiljáról.
Összességében nincs egyértelmű, mindenki által elfogadott vélemény arról, hogy biztonsági szempontból konkrétan veszélyes-e a TikTok, bár abban mindenki egyetért, hogy több szempontból is oda kell figyelni a használatára. A kémkedési vádak vagy igazak, vagy sem, de több ajánlásban is szerepel, hogy ha használjuk is a TikTokot, azt olyan eszközön tegyük, ahol nincsenek érzékeny információk, jelszavak, könnyen hozzáférhető szöveges dokumentumok. Másrészt pedig főként a tartalmakkal, folyamatos képernyőidővel kapcsolatban a fiatalok megóvására, tájékoztatására helyezik a hangsúlyt, hiszen ez az app sokaknál az online lét első lépcsőfoka, így a tapasztalatlanság és naivitás miatt könnyen beleeshetnek veszélyes kihívások, megtévesztő üzenetek, magukat másoknak kiadó ragadozók csapdájába.
