A mobil is megfázhat: így vigyázz az eszközeidre télen

Főoldal/GÉP, TIPPEK/A mobil is megfázhat: így vigyázz az eszközeidre télen

Minden évszaknak megvannak a maga veszélyei a telefonokra és egyéb eszközökre. Ahogy nyáron a közvetlen napfénytől, vízbe ejtéstől és túlmelegedéstől kell félteni őket, télen is van néhány komoly rizikófaktor – és nem csak az olyan egyértelműekről beszélünk, hogy ne dobáljuk a mobilt a hóba.

Tény, hogy vannak már kifejezetten strapabíró, extrém használatra kifejlesztett kütyük, de a legtöbb mobilt, tabletet, laptopot és egyéb eszközt továbbra is úgy készítik, hogy “normál körülmények között” használjuk őket. Ahogy nyáron többek között arra kell odafigyelnünk, hogy ne hagyjuk a telefont a tűző napon, ősszel és tavasszal pedig az esőtől félthetjük leginkább őket, télen a hideg és a hó okozhatja a legtöbb problémát.

Egy nagy előnye persze mindenképpen van a hideg évszaknak a nyárral szemben: ugyan a hőgutában még mindig nem egyértelmű és általános a légkondicionálás használata, télen viszont teljesen magától értetődő, hogy fűtünk odabent, tehát lakáson, irodán belül viszonylag veszélymentes környezet várja a kütyüket. A problémák épp ott kezdődnek, hogy az egyre mobilabb használat miatt egyre több eszközt hurcolunk magunkkal, és ezeket út közben is folyamatosan nyomkodjuk.

Mennyi mínusznál kezdődik a baj?

Ahhoz, hogy biztonsággal használhassuk az eszközeinket a kinti hidegben, érdemes megnézni a mobillal, tablettel, laptoppal, kamerával és minden egyébbel kapott használati útmutatót. Igen, azt, amit a kutya se szokott elolvasni, és főleg azt a fejezetet, amit még akkor is kihagyunk, ha az alapokat gyorsan átpörgetjük vásárlás után. Van ugyanis egy olyan oldal, ahol a pontos műszaki adatok mellett a felhasználási körülményeket is felsorolja a gyártó, többek között azt is, milyen hőmérsékleti határok között garantálható a problémamentes működés.

Alapvetően persze minden számítógéppel és számítástechnikai eszközzel kapcsolatban azt halljuk: minél hidegebb van, annál jobb. Tény, hogy a túlmelegedő processzorok és egyéb alkatrészek számára megváltás, ha nem hőgutában kell nagy nehezen szinten tartani a hőmérsékletüket, de azért “lefelé” is vannak határok.

Mindenképpen érdemes megkülönbözteti, hogy használni vagy csupán szállítani szeretnénk a hidegben eszközeinket. A legtöbb gyártó a garancia-papírokon vagy a használati utasításban kétféle intervallumot különböztet meg: a cikk írásához használt laptop például a gyártó szerint 5 és 35 Celsius fok között üzemeltethető biztonságosan, szállítani pedig -20 és 60 fokos külső hőmérséklet között lehet.

A hideg elsődleges következménye az egyes alkatrészek ideiglenes vagy akár végleges meghibásodása: az alacsony hőmérsékletekre például az LCD panelek, vagy épp az akkumulátorok tudnak igen érzékenyen reagálni, de a sok különféle alkatrészből álló alaplapok és egyéb alkotóelemek is tönkremehetnek, mivel a bennük lévő különféle anyagok más és más mértékben zsugorodnak össze a hideg hatására. Érdemes tehát minden téli séta előtt tájékozódni az adott eszköz ajánlott használati körülményeiről – ha a gyártó ezt külön nem jelzi a dokumentációban, okos ötlet lehet ügyfélszolgálat vagy szerviz tanácsát kérni.

Celsius-pingpong

Magyarországon persze ritkán fordulhat elő olyan sarkvidéki szintű hideg, amely már igazán kárt okozhat az eszközeinkben, de ne csak arra gondoljunk, pontosan hány fok van odakint, hanem arra is, hogy hány fok volt ott, ahonnan kilépni szándékozunk. Nem csak az káros ugyanis az eszközeinkre, ha tartósan extrém hidegben (vagy melegben) vannak, hanem a hőmérséklet gyors változása is.

Gyakorlatilag minden anyag tulajdonságai megváltoznak a hőmérséklet függvényében, a dolgok a melegben kitágulnak és a hidegben összehúzódnak (és igen, ez még mindig egy tech-blog, mielőtt elkalandoznánk). Az viszont már korántsem mindegy, milyen mértékben és milyen gyorsan történik meg ez a változás. Egy mobilban kifejezetten apró alkatrészek, kis helyre összezsúfolt modulok, érzékeny áramkörök figyelnek, tehát ha a 25 fokra felfűtött lakásból kiviharzunk a mínusz tíz fokos reggelbe, és a telefont a buszra várva letesszük magunk mellé a padra, az eszköznek egy villámgyors és elég erős hőingadozást kell kibírnia, ami bizony néha nem sikerül fájdalommentesen. Ilyenkor pattanhat el a kijelző, vagy épp valami olyan “belső sérülést” szenvedhet a mobil, amit kívülről talán észre se veszünk, csak annyit tapasztalunk, hogy valami nem működik.

Ha a benti meleg és a kinti hideg között ingázunk, hagyjunk időt az eszközöknek átvenni a hőmérsékletet: ha lehet, ne telefonálás közben rohanjunk ki a lakásból az utcára, hanem hagyjuk, hogy zsebben vagy táskában, szép lassan vegye át az új hőmérsékletet a kütyü.

A mikrosütő nem a barátunk

A fenti közcím a cikk témájával összevetve sokak számára egyértelmű lehet, de sajnos közvetlenül hallott esetek bizonyítják, hogy még mindig nincs mindenki tisztában azzal, mit lehet és mit nem szabad megtenni egy “fagyott” eszközzel. Egy esetben olyan távoli ismerős kért például segítséget, aki egy kiadós, több órás szánkózás után a lakásban vette észre, hogy jéghideg a mobilja, és úgy gondolta, rásegít a felmelegítésére. Igen, a mikróval, amelybe behelyezve a készüléket elég gyorsan rájött, hogy az elektromos sercegések hangja és a villódzás nem sok jót jelent. Nem is működött utána a telefon, és kénytelen voltam lelombozni azzal, hogy esélyesen a garanciális szerviztől is búcsút vehet.

Az viszont tény, hogy ha nem kell feltétlenül azonnal rávetnünk magunkat a hidegből behozott eszközeinkre, hagyjuk őket kicsit regenerálódni – de persze természetes körülmények között. A mikró vagy a radiátor közvetlen segítsége helyett hagyjuk őket átlagos hőmérsékleten “pihenni”, és ha már tapintásra sem hideg például a telefon kijelzőjének felülete vagy hátlapja, viszonylagos biztonsággal kezdhetjük használni.

Hó volt, hó nem volt

A hideg mellett a hó sem minden esetben a kütyük barátja, és most nem olyan obligát esetekről beszélünk, hogy hóember hókezébe mobilt gyúrni erőteljes dőreség. Egyszerű havazás közben sem érdemes használni a legtöbb eszközt, ne felejtsük ugyanis el, hogy a szilárdnak, könnyen lesöpörhetőnek tűnő hópelyhek valójában vízből vannak, a hatásuk tehát szinte megegyezik azzal, mintha esőben próbálnánk számítógépet, telefont használni. A számítógép vagy a telefon borítására kerülő apró pihék, de akár a szemmel láthatatlanul megfagyó pára és dér már fagyott formában is rövidzárlatokat és egyéb hibákat okozhat az eszközök belsejében, ráadásul a meleg belső alkatrészek hőjétől megolvadva már tényleg víz formájában indul a belső károkozás.

Ne higgyük ráadásul, hogy csak nyitott házban vagy borításban lévő eszközök károsodhatnak így. Próbáljuk ki, hogy pár órára kint hagyunk egy tokjába csukott CD-t vagy DVD-t az ablakpárkányon (persze, ha még van otthon ilyesmi). Ha bevesszük, észrevehetjük, hogy a lemez felszínét a csukott tok ellenére pára borítja. A számítógépházak és a telefonok borításai is így működnek, egyikük sem zár hermetikusan, kivéve a kifejezetten ilyen célokra tervezett modelleké – és itt se keverjük össze azonban a cseppállóságot a vízállósággal, erről a témáról külön cikkben értekeztünk. A laptopok billentyűzetének nyílásain, a periféria-csatlakozókon, a mobilok és tabletek külső borításának illesztésein akkor is beszivároghat nedvesség, ha azok rései szemmel nem is láthatók.

Érdemes tehát a hidegben való szállításhoz is meleg, lehetőség szerint vízhatlan csomagolást (notebook-táskát, telefontokot vagy egyéb megoldást) választani, és lehetőleg a kulcsaink keresgélése közben ne a hóba vagy a hideg esővízzel takart aszfaltra támasztani a papírdobozban vagy vászontáskában hordozott laptopot.

által|2021-01-06T12:06:36+01:002021.01.06|GÉP, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek