DokiApp: Ilyen lehet az egészségügy jövője?

0
Fotó: Kállai Márton

Néha azon múlik minden, hogy ki mellé ülünk le az asztalnál. A magyar DokiApp története talán el sem kezdődött volna, ha 2018-ban egy, a svéd nagykövetség által rendezett vacsorán Somogyi Tibor nem egy svéd befektetési menedzser mellet foglal helyet.

Somogyi Tibor sorozatvállalkozó, már az egyetemen is cégeket alapított, a Forbes „30 sikeres fiatal 30 alatt” listájára is felkerült. Még 2018-ban, a svéd nagykövetség által rendezett vacsora közben Tibor asztalszomszédja megemlítette, hogy egy svéd telemedicina alkalmazásba fektetett komolyabb összeget. “Azonnal jött egy intuíció, hogy ezt meg kell csinálni. Nem lemásolni, mert az nem működne, de tudtam, hogy most félre kell tenni mindent, mert ebben nagy lehetőségek vannak.” – meséli az alapító.

Somogyi Tibor

Aki próbált mostanában orvoshoz menni, az tudja, hogy két út van: az egyik az állami ellátás, mely ugyan ingyenes, de a leterheltség miatt az órákig tartó várakozás csak a kezdet, egy komolyabb műtétre akár hónapokat is kell várni. A magánegészségügyi szolgáltatók esetében a folyamat gyorsabb, cserébe drágább. Itt jönnek a képbe a telemedicina szolgáltatások, melyek abban segítik a beteget, hogy gyorsan kapcsolatba tudjon lépni akár egy szakorvossal is, mindezt az otthona kényelméből. A DokiAppon keresztül akár már néhány perc elteltével is videó konzultálhatunk orvossal problémánkról vagy foglalhatunk időpontot dietetikai vagy pszichológiai videóhívásra.  Fontos hangsúlyozni, hogy a DokiApp orvosai és szakemberei nem diagnózist állítanak fel, csupán a panaszok alapján segítenek abban, hogy hová kell fordulni, ezzel jelentősen csökkentve azt az időt, amíg az ember orvos után szaladgál, hogy egyáltalán megtudja, milyen vizsgálatokra van szüksége.

Ennél azért több, valóban nincs diagnosztizálás, de széleskörű javaslattal látják el a betegeket, amelyek sok esetben elegendőek is, kezelhető a panasz otthoni környezetben. Ebből van több, a maradék pedig valóban beteg orientáció.

Aranyláz a Szilícium-völgyben

A digitális egészségügyi szektor ugyan az utóbbi időben leginkább a Theranos nevű kaliforniai startup blamájától volt hangos (A cég alapítója, Elizabeth Holmes, azt állította, hogy a startupja képes parányi vérmintából kimutatni a betegségeket. A cégbe ömlött a pénz, majd kiderült, hogy az egész csalás, Holmest nemrég letöltendő börtönbüntetésre ítélték).  Somogyi Tibor szerint ez az eset csak a Szilícium-völgyi startup-aranyláz esztelen világára mutatott rá, a valódi cégek, akik ebben a szektorban fejlesztenek, gond nélkül tudnak növekedni az ilyen sztorik ellenére is.

Somogyi vállalkozóként ahhoz értett, hogyan építsen céget, de közgazdászként ahhoz nem, hogyan működik az egészségügy. “A vállalkozói lét szépsége, hogy ha kell, új iparágat is ki lehet tanulni” – mondja nevetve. Persze nem az orvosi egyetemre iratkozott be, hanem felvett egy orvosszakmai vezetőt, az ő segítségével kezdték összerakni a DokiApp vázát.

A szolgáltatás fejlesztése 2018-ban indult, két éven át csak az előkészületek zajlottak. “Fentről lefelé haladunk, tehát a leggyakoribb igénytől megyünk a legritkábbig.” – magyarázza az alapító. A szolgáltatás jelenleg három nagy területet ölel fel: orvosi, dietetikai és pszichológusi tanácsadás. “Az orvosi a legnépszerűbb, de az utóbbi néhány hónapban kezd mellé felzárkózni a pszichológiai is, a dietetika pedig slágerterméknek számít.” – teszi hozzá.

A szolgáltatás használata egyszerű, az ingyenes regisztráció után néhány gyors kérdést kell csak megválaszolni a panaszokkal kapcsolatban, majd a rendszer ezeket elküldi egy szakorvosnak, aki általában maximum 15 percen belül videohívásban áll a beteg rendelkezésére nappali időszakban. A szolgáltatást nem csak tünetek kapcsán lehet igénybe venni, már elkészült leletekkel kapcsolatos magyarázatot, másodvéleményt is lehet kérni.

Fotó: Kállai Márton

A DokiApp orvosai a szabadidejükben vállalják a betegekkel történő beszélgetést, tehát olyan nem fordul elő, hogy valakire nincs idő a rendszerben, kicsit a fuvarszervező appokhoz lehet hasonlítani, ahol a beteg az utas, az orvos a sofőr, és amikor a beteg szeretne orvossal beszélni, akkor az válaszol, ha éppen van ideje is rá. Az alapító szerint a felhasználók fejében nem él téves kép arról, mit lehet, és mit nem lehet egy ilyen szolgáltatással elérni “olyan még nem volt, hogy valaki lábtörést szeretett volna meggyógyíttatni online” – mondja nevetve, majd felidézte, hogy volt arra is példa, hogy az orvos a panaszok alapján mentőt hívatott a beteggel, így idejében sikerült elkapni egy mélyvénás trombózist. Jelenleg 20 orvossal dolgoznak együtt szorosan, a szakemberekkel (dietetikus, pszichológus) együtt egy 50 fős gárda biztosítja a hátteret.

“Fontos látni, hogy ma Magyarországon az egészségügyhöz való hozzáállást tekintve az a jellemző, hogy a betegek akkor veszik igénybe, amikor már baj van, noha ez lehetne másképp is.” – mondja Somogyi. A magyarok egészségi állapota egyébként nemzetközi viszonylatban is kifejezetten aggasztó, a statisztikák szerint élen járunk a szív-és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett, egyébként megelőzhető halálokokban, az OECD-tagországok közül csak az Egyesült Államok és Mexikó lakossága kövérebb a magyaroknál, miközben a gyógyszefogyasztásunk az egekben van, mellette pedig úgy iszunk és dohányzunk, mintha nem lenne holnap – nem csoda, ha évről évre egyre többen várnak a sorukra az orvosnál, mert amíg a bajt csak kezelni akarjuk, nem megelőzni, addig gyökeres változást nehéz lesz elérni, ám Somogyi Tibor bizakodó.

“Kutatások szerint a digitális egészségügy eltolhatja a fókuszt a megelőzés irányába, mert a gyorsan és könnyen hozzáférhető orvosi konzultációk miatt már otthonról is elindítható a betegút, sűrűbben lehet az egészséggel kapcsolatos aggályok kivizsgálását megkezdeni, mely akár komoly már lappangó betegségeket is feltárhat, és hatékonyabban, idejében kezelhet- ez az úgynevezett szekunder prevenció.” – teszi hozzá.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét