E-könyvek és olvasók, avagy könyvtár a zsebben

/, GÉP, TIPPEK/E-könyvek és olvasók, avagy könyvtár a zsebben

Gyerekkoromban a nyaralások rendre úgy kezdődtek, hogy a szüleim még indulás előtt kipakolták a bőröndökből az általam elpakolt könyvek felét, mert nem fért volna el mellettük más. Hej, ha akkor már lett volna e-olvasó…!

Előre szögezzük le: a papírra nyomtatott, összefűzött, szép borítóval ellátott könyveknek mindig is meglesz a varázsa. Aki igazán szeret olvasni, az szereti a könyvek jellegzetes illatát, a lapok surrogását, és azt a kis “analóg” életérzést még így a digitális kor közepén is, ami egyfajta intimitást, személyességet varázsol az olvasó és a könyv közé. Viszont a bevezetőben említett gyerekkori példa több mint 30 év távlatából is élénken él bennem, megspékelve azzal a fájdalommal, amikor a nyaralás közepére már végigfaltam minden könyvemet és kínomban a mosóporok összetételét olvasgattam a fürdőszobában. No meg ott a konkrét fizikai fájdalom emléke minden egyes költözködésemről, amikor több mázsányi, könyvekkel teletömött papírdobozt kellett cipelni emeletről le, kocsiba be, kocsiból ki, emeletre fel – ugye nem csak nekem vannak ilyen “élményeim”?

Amikor a gép képe még kevés volt

A fenti okok, és még egy csomó egyéb természetesen már a számítástechnika hajnalán arra sarkallta a fejlesztőket, hogy kitaláljanak valami hordozhatóbb, modernebb, univerzálisabb megoldást. Voltak, akik próbálkoztak Word dokumentumok vagy pdf fájlok formájában a számítógépek képernyőjén könyveket olvasni, de hamar rá kellett jönniük, hogy ez a módszer meglehetősen kellemetlen a szemnek, ráadásul a ’80-as, ’90-es évek PC-it sem kifejezetten arra tervezték, hogy zsebre vágjuk őket, mint egy zsebkönyvet.

Aztán jöttek az okostelefonok, amik ugyan mobilitás terén már sokkal ígéretesebbek voltak, de a kis kijelzőkön nehéz kényelmesen kibogarászni a szöveget, és persze azért még mindig nem az igazi a szemünkkel hosszabb időn át egy világító LCD panelen betűkre tapadni. A tabletek elterjedése valamelyest enyhített ugyan a kijelzőméretek problémáján, hiszen egy 8-10 hüvelykes képátlójú táblagép már nagyjából akkora látóteret ad, mint egy könyv lapja, de a fejfájós, szemszúrós, szédülős kellemetlenséget ez sem orvosolta. És akkor jött a megváltás: az e-papír.

Nem papír, de mégis az

Az e-papír természetesen egyáltalán nem papír, mégis egy olyan olvasási felületet biztosít, ami a szem számára már teljesen a könyves élményt adja vissza. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a kijelzőre folyamatosan rajzolja ki a gép a megfelelő tartalmat, márpedig a számítógépes, tabletes, telefonos olvasás esetében pont ez okozza – szó szerint is – a fejfájást. Az e-papírban e-tinta dolgozik, ami tulajdonképpen egy elektromos töltés hatására újrarendeződni képes festékanyag. Amikor lapozunk egy e-olvasón, az e-tinta szépen átrendeződik a következő oldal betűinek formájába, és úgy marad egészen odáig, amíg újra nem lapozunk – tehát nincs folyamatos képfrissítés, nem fájdul meg, vagy fárad el a szemünk, ráadásul ez az olvasók akkumulátorának is jó hír, hiszen az eszköz csak akkor fogyaszt áramot, amikor lapozunk vagy valamilyen más aktivitást végzünk, amikor csak egy adott oldalt látunk, az semmilyen áramfelvétellel nem jár.

Az e-papír persze önmagában kevés a sikerhez, az e-olvasók másik fontos alkotóeleme épp a hardver, a könyvek eltárolására és megjelenítésére szolgáló eszköz, ami pont a tabletek megjelenésével kapott zöld utat. Egy e-olvasó ugyanis tulajdonképpen egy módosított, egyszerűsített tablet, amelyen kijelző helyett e-papírt találunk, és a funkcióit, kezelőszerveit az olvasásra hegyezték ki a készítők. Vannak olyan olvasók, amelyeket a gyártói teljesen egyedi felépítéssel és rendszerrel készítenek el (ilyen például az Amazon Kindle vagy a Nook), de manapság már mindenféle gyártmányú olvasók százait lehet megvenni, és ezek közül sokban a mobiltelefonokat, tableteket is hajtó Android átalakított változata dolgozik.

Mire figyeljünk e-könyv vásárlásakor?

Mint minden hardver esetében, az e-olvasóknál is érdemes előre tájékozódni arról, melyik felel meg leginkább az igényeinknek. Az alábbiakban összeszedtünk néhány olyan ismertetőjegyet, amelyek alapján könnyen választhatunk magunknak kedvencet.

  • Méret. Nézzük meg, mekkora az olvasók kijelzőjének mérete, hiszen ahogy könyvekből is van album nagyságú és apró zsebkönyv, itt is találunk 6-7 hüvelykes kisebb, és akár 10 hüvelykes nagyobb változatokat.
  • Formátumok. Az e-könyvek sokféle formában léteznek, a legnépszerűbbek az epub, a mobi, a prc, de sok olvasó képes a pdf, doc, txt és egyéb szövegfájlok megjelenítésére is. Választás előtt nézzük meg, milyen formátumokkal boldogul el a kiszemelt eszköz, hogy később ne kelljen konvertálgatnunk és bosszankodnunk.
  • Háttérvilágítás. Ugyan az e-olvasók egyik fő erénye, hogy az e-papír mindennemű világítás nélkül kíméli a szemet, egyes modelleket felszereltek szintén szembarát, óvatosan derengő háttérfénnyel is, amelyet igény szerint kapcsolhatunk ki és be. Így például megtehetjük azt is, hogy éjszaka lámpa felkapcsolása (és hálótársunk zavarása) nélkül is folytathatjuk az olvasást.
  •  Használhatóság. Ahányféle e-olvasó létezik, annyiféle módon kezelhetjük; van érintésérzékeny kijelzős, ahol a képernyőn jobbra vagy balra húzott ujjal is lapozhatunk. Egyeseknek ez kényelmes, másoknak pont zavaró. Nézzük meg azt is előre, hol a lapozógomb (hogyan tudjuk majd tartani az eszközt, és tudunk-e például egy kézzel lapozni). Fontos, milyen módon tölthető és hogyan lehet rámásolni a könyveket, valamint az is, meddig bírja egy feltöltéssel. Fontos, tudunk-e olvasás közben betűtípust, betűméretet vagy elrendezést választani, hiszen mindenki másképp lát. Épp ezért érdemes már vásárlás előtt értékeléseket, felhasználói véleményeket nézegetni, valamint ha lehet, a boltban kézbe venni és kipróbálni az olvasót.
  • Tárhely. A legtöbb e-könyv eleve kis méretű, hiszen az e-papír nem a részletes, színes ábráknak kedvez, sok elektronikus kiadvány eleve csak a szöveget tartalmazza. Így már viszonylag kis tárhelyen is elfér több ezer könyv, de ha biztosra akarunk menni, olyan modellt választunk, amely képes kezelni valamilyen memóriakártyás bővítést is.

Ha megtaláltuk a számunkra ideális modellt, jöhet a következő lépés: feltölteni könyvekkel, hogy aztán a zsebünkben vihessünk magunkkal akár egy teljes könyvtárat.

Honnan jönnek az e-könyvek?

A technológia kezdeti időszakában itt is olyan káosz uralkodott, mint például a médialejátszók hajnalán a mindenfelől másolt és letöltött mp3-ak világában. Egy ideig a könyvkiadók még értetlenül álltak az új technológia előtt, és ezért leginkább félig, vagy teljesen illegális formában lehetett elektronikus formátumú könyvekhez jutni. Ez a lehetőség persze ma is adott, de nem épp jogszerű, másrészt ezzel épp kedvenc íróink zsebéből vesszük ki a pénzt, aztán csodálkozhatunk, ha a könyvek termelése helyett inkább elmennek péknek, mi pedig bukjuk a további írásaikat. Ezen túl, a “fű alatt” szerzett e-könyvek sokszor hibásan digitalizált, rosszul tördelt, félreismert karakterekkel teleszórt hibahalmazok, amiket kínszenvedés átrágni.

Manapság szerencsére a könyvkiadók és egyéb digitális szolgáltatók is felismerték az e-könyves piac lehetőségeit. A legtöbb magyar és külföldi webes könyváruházban már külön menüben találjuk meg az e-könyveket, amelyeket megvásárolni is egyszerű, hiszen az online fizetés után már le is tölthetjük a saját példányunkat. Emellett több olyan szolgáltató is akad, amely önmagában nem könyvkiadó, de ma már tevékenysége fontos részét képezi az elektronikus könyvek árusítása. Ilyen például az Amazon (nem csoda, hiszen ők gyártják az egyik legnépszerűbb olvasót, a Kindle családot), de ugyanígy találunk e-könyveket a Google Play Store-ban, az Apple-nél és még egy rakás egyéb helyen.

Persze ingyenesen is találhatunk digitális formátumú írásokat, így akár kezdhetjük így is az ismerkedést az e-olvasással. Magyar példa is akad bőven, többek között az Országos Széchenyi Könyvtár által üzemeltetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), de érdemes böngészni a Moly által folyamatosan frissített ingyenes listát is. Nemzetközi szinten az Amazon ingyenes kínálata is megér egy misét (itt válasszuk a Top 100 Free opciót), a Project Gutenberg adatbázisában pedig jelenleg 59 ezernél is több szabadon letölthető e-könyv található.

Akár még egy egészséges kezdeti idegenkedés után is villámgyorsan rá lehet szokni arra, hogy bárhová megyünk, zsebnyi méretű kütyüben visszük magunkkal az összes létező kedvencünket és egy csomó egyéb olyan könyvet, amit még nem ismerünk, de szeretnénk majd valamikor nekiesni. Ettől még lehet gyűjteni a szép és illatos papír alapú köteteket is, reméljük, mindig velünk maradnak – de az úton igazán praktikus társunk az e-olvasó lesz.

Szerző: |2019-07-26T12:38:26+00:002019.07.26|EMBER, GÉP, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek