Közeleg az okostelefon-korszak alkonya – interjú

//Közeleg az okostelefon-korszak alkonya – interjú

A jövőben mindenki emelt fővel járhat majd, hiszen az 5G-s okos szemüvegek megjelenésével többet nem kell lehajtott fejjel merednünk a telefonunk kijelzőjére – vetíti előre Alexander Lautz. A Deutsche Telekom 5G területért felelős senior elnökhelyettese Európa egyik legfontosabb távközlési konferenciáján, a kölni Anga Com-on jelentette be az okostelefon-korszak alkonyát. Interjúnkban a paradigmaváltás részleteiről és a kiterjesztett valóság alkalmazásának lehetőségeiről kérdeztük.

Az Anga Com konferencián úgy fogalmazott: az 5G megjelenésének hatására teljesen kikophatnak a hétköznapi használatból az okostelefonok, hogy a helyüket végleg átvegyék az okosszemüvegek és más viselhető digitális eszközök. De miért pont az 5G hozza el ezt a fordulatot?

– Az okos szemüvegek tömeges piaci bevezetésének elsődleges feltétele, hogy az eszköz természetes és meggyőző kiterjesztett valóság élményt (augmented reality: AR) tudjon biztosítani, melyben elhomályosodnak a határok a fizikai és a digitális világ között. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen arra van szükség, hogy a digitális tartalmak pontosan olyan sebességgel generálódjanak és jelenjenek meg a szemüvegen, ahogy a fizikai események zajlanak a külvilágban – tehát valós időben. Ennek biztosítása igen komoly hálózatifejlesztési kihívás.

A következő tíz évben még minden bizonnyal használni fogjuk az okostelefonjainkat, de ezzel párhuzamosan az alacsony késleltetés, a nagy sávszélességű 5G-s peremhálózatok és a mesterséges intelligencia terén olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek megnyitják az utat a magas szintű AR-élmény felé.

Hogy kell ezt elképzelnünk?

– Vegyünk például egy AR-kompatibilis térkép alkalmazást. Képzeljük el, hogy a telefonunk kamerájával az utcát pásztázva megjelennek az útvonalunkat jelző nyilak és egyéb információk – az élő képre vetített rétegként. Azt nevezzük kiterjesztett valóságnak, mikor a digitális tartalmak kiegészítik a fizikai valóságot, tehát a tapasztalati élményhez digitális információk kapcsolódnak. Könnyű belátni, hogy ez egy hasznos technológia, ugyanakkor az is világos, hogy a megoldás nem a telefon kijelzőjén tud leginkább érvényesülni. A cél az, hogy a kiterjesztett valóság a lehető legközvetlenebbül, direkt a szemünk elé vetítve jelenhessen meg. Onnantól, hogy ez elérhetővé válik, senki nem fog a fejét lehajtva meredni az okostelefon kijelzőjére, mert annak szinte minden funkcióját átveszi a szemüveg. Mondhatjuk, hogy a jövőben végre emelt fővel járhatunk.

Okos szemüvegek jelenleg is kaphatóak, sőt az egyik legnagyobb gyártó fejlesztése már kudarcba is fulladt.

– Voltak próbálkozások, ám ezek még nem érték el a sikerhez szükséges fejlettséget. Az eszközök evolúciója kulcskérdés. Természetesen jelenleg is elérhetőek a piacon kiterjesztett valóságot és virtuális valóságot (virtual reality: VR) alkalmazó okos szemüvegek és headsetek – több gyártó kínálatában is. És bár ezek teljesítménye és ára egyre vonzóbb a fogyasztók számára, az eszközök valójában még mindig meglehetősen nehézkesek és drágák – tehát nem állnak készen a tömegpiaci bevezetésre. Az „edge computing” vagy peremhálózati technológia azonban komoly változásokat hozhat ezen a téren.

A peremhálózati megoldások lényege, hogy a nagy kapacitásigényű számtásokat – melyeket egy viselhető méretű készülék csak nehezen és lassan tudna elvégezni – olyan szerverekre kell bízni, amelyek fizikailag is közel vannak a felhasználói eszközhöz, így az adatátvitel nem lassítja lényegesen a folyamatot. A technológia segítségével tehermentesíteni lehet az okoseszközöket az olyan erőforrásigényes – és késleltetési szempontból kritikus – műveletek alól, mint a kiterjesztett valóság megjelenítéséhez szükséges digitális háttérmunka. A tehermentesítés hozzájárul a hatékonyabb, hosszabb üzemidejű, ugyanakkor olcsóbb, kisebb és könnyebb headsetek és okos szemüvegek megjelenéséhez.

Tehát nem is az 5G, hanem a peremhálózatok elterjedése a legfontosabb feltétel?

– Valójában mindkettő. A pereminformatika alapvetően nem igényelne 5G-t, ugyanakkor ez a két terület kéz a kézben fejlődik, és a kettő kombinációja nagyban hozzájárul az okosszemüvegek és a kiterjesztett valóság technológia fejlődéséhez. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy az 5G nem egy hullámban érkezik; a jövőben várható újítások további lehetőségeket nyithatnak meg. Az azonban biztos, hogy az okos szemüvegek által biztosított, valós idejű AR-élményhez minőségi 5G kapcsolatra és peremhálózati megoldásokra is szükség van – az pedig időbe telik, míg mindez a fogyasztói hálózatokon és a fogyasztói szolgáltatások keretein belül elérhetővé válik.

Hogyan zajlik majd a kiterjesztett valóságon alapuló technológiák elterjedése?

– A kiterjesztett valóság vállalati környezetben, bizonyos speciális munkakörökben már jelenleg is a mindennapok része. Sok társaság, például a Boeing, az Airbus vagy a Porsche a mindennapi karbantartási munkákhoz is igénybe veszi az AR-technológiát. A DT-nél mi szintén fejlesztettünk egy headset-ben használható AR-alkalmazást a szervizcsapatunk számára, ami lépésről lépésre végig vezeti a technikusainkat a karbantartási folyamaton. De természetesen mindez még távol van attól, amikor az okosszemüvegből tömegtermék lesz. A fogyasztói piacra való bevezetéshez még számos technológiai és gazdasági feltételnek kell teljesülnie. Mi a DT-nél nem vagyunk szakértői az AR/VR eszközök és tartalmak fejlesztésének, ezért ezeken a területeken együttműködéseket tartunk fent hardveres és szoftveres fejlesztőkkel és más piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy a piacra lépés minél hamarabb megtörténhessen.

Az idei MWC-n például a MobiledgeX nevű spin-off cégünkkel, a Pokemon Go-t kifejlesztő Niantic-kal és a Samsunggal közösen mutattuk be a világ első peremhálózati megoldást használó AR játékát. Bár az alkalmazás még okostelefonon futott, az interaktív AR-élmény lenyűgözte a közönséget. A bonni Telekom Dome kosárlabda-stadionban pedig bemutattunk egy megoldást, amivel az érdeklődők okostelefonon vagy Magic Leap headseten valós idejű statisztikákat kaphattak a pályán lévő játékosokról. Az ehhez hasonló technológiák a jövőben nagymértékben átalakíthatják a stadionokban megélhető szurkolói élményt.

Az egyéni felhasználóknak szánt eszközök és alkalmazások mellett, mit adnak majd ezek a fejlesztések a gazdaságnak?

– A vállalatok elsősorban az ipari termelést és a szolgáltatási minőséget javító technológiai megoldásokat várnak az 5G-től és a peremhálózatoktól. Már most is vannak esettanulmányok felhőből irányított, intelligens szállító robotokról, és az üzemi termelés növelését segítő egyéb eszközökről. A DT is mutatott már be ilyen technológiát – az 5G Campus Network-öt – az Osram üzemi területén.

A virtuális valóságot használó, önálló headseteket szintén alkalmazzák a vállalatok – elsősorban VR-tréningek során. A Hubraum 5G Prototyping Programunkban például együttműködünk egy Innoactive nevű céggel, mely kifejezetten a vállalati felhasználásra szánt, felső kategóriás VR megoldások fejlesztésére specializálódott.

Az Innoactive egyéként csak egy a programban résztvevő 18 cégből, melyekkel együttműködve az 5G lehetséges jövőbeli felhasználását kutatjuk. Minden partnerünk rendelkezik olyan AR/VR alkalmazásokkal a robotika, a játékok vagy a lokalizáció területén, melyek a felhasználói élmény fokozása érdekében kifejezetten igénylik a magas sávszélességet és az ultra alacsony késleltetést. A program részeként a partnercégek mind hozzáférést kapnak működő 5G hálózatokhoz és peremtechnológiát használó felhőkhöz Berlinben, hogy fejleszthessék és tesztelhessék a termékeiket.

Szerző: |2019-07-15T10:59:55+00:002019.07.12|GÉP|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek