Kvantumfelhő, szuperhálózatok – mit tudunk a jövő emberéről?

Főoldal/ABLAK, EMBER, GÉP/Kvantumfelhő, szuperhálózatok – mit tudunk a jövő emberéről?

Hogyan tudja az emberiséget átformálni néhány millió szürke kis doboz az épületek tetején és mit jelent a negyedik ipari forradalom kellős közepén embernek lenni? Micsoda utat járt be a technológia és az emberiség csak az elmúlt húsz évben?! – ha nem is mindenre kiterjedő, de érdekes válaszokat adtak a MOST Fórum meghívott vendégei, akik különböző nézőpontokból mutatták meg a digitális embert.

Most először van arra lehetőségünk, hogy digitális és biológiai hálózatokat összekössünk egymással – nyitott egy meglepő felvetéssel Frankó Csuba Dea jövőkutató, inspirációs coach, a Spark Institute at IBS alapítója, és valóban, csak hozta és hozta erre a példákat, a hallgatóság csak kapkodta a fejét, mire mindenki számára leesett, milyen óriási változást hoznak az életünkbe a szuper hálózatok. Amelyeken keresztül terjed az információ, a tudás – így ami korábban privilégium volt, az ma bárki számára nagyon gyorsan elérhető.
A következő 10 évben pedig az a 3,5 milliárd ember is be lesz kapcsolva a világ digitális idegrendszerébe, akik számára az internet ma még messze nem olyan természetes, mint nekünk. Ez pedig paradigma-váltást jelent – mondta Frankó-Csuba Dea.

Pedig a jövőről fogalmunk sincs. A Google éppen beszámolt arról, mit tud a kvantumfelhő, amely 200 másodperc alatt megold egy olyan számítási feladatot, amelyre egy hagyományos PC-nek 10.000 évre lenne szüksége. Amikor tehát ilyen fejlesztéseket hoz létre a Homo Sapiens és kihasználja ezek tudását, akkor ő már Homo Digitalis? Akar-e az ember része lenni ennek a történetnek? – merült fel a kérdés annak kapcsán, hogy az emberek alkalmasak-e ilyen gyors tempójú változások lekövetésére? Ha igen, ez egy új generációs evolúció lenne?

2019

Nehéz a válasz, nehéz a jóslás. A jóslás sosem jön be: 1895-ben Kelvin azt mondta, hogy a levegőnél nehezebb tárgy nem fog tudni repülni, rá nyolc évre, a Bright fivérek repülője elemelkedett a talajról. a New York Times 1936-ban arról írt, hogy a rakéták nem lesznek képesek elhagyni a föld légkörét. 33 év múlva ember lépett a Holdra. És amikor ez történt, nem volt 5G, nem voltak szuperszámítógépek, az emberiség többsége pedig még a telefont sem tudta elképzelni.

2019-ben olyan kérdések foglalkoztatják a tudósokat, mint például, hogy egy génmódosított maláriaszúnyogot kiengedhetnek-e a természetbe? Vagy éppen, hogy milyen etikai kihívásokkal szembesülnek a mesterséges intelligencia fejlesztői – mondta Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője. Mindent lehet jóra és rosszra használni. De hogyan tudok egy olyan ember-gép viszonyt kialakítani, hogy értsem a gép döntéseit és vele együtt vállaljam vele közösen a felelősséget? – írta körül a homo digitalis dillemmáját.

A 21. századi ember és az innovátorok élete a változás tűréséről és az alkalmazkodás képességéről szól, arról, hogy olyan technológiai környezetet teremtsünk, amelyben jó lesz élni és együttműködni – mondja Meskó Bertalan orvos-jövőkutató. Szerinte ugyanakkor nemcsak technológiai, hanem kulturális változás kellős közepén vagyunk. Az egészségügyben mindezt az adatokhoz való hozzáférés testesíti meg. Milyen lehet egy autóban utazni, amelyik semmilyen visszajelzést nem ad arról, hogy helyesen működik-e vagy sem – kérdezte Meskó Bertalan. Pedig, mint mondja, jelent pillanatban pontosan így vagyunk a saját testünkkel, miközben számos eszközzel tudjuk biztosítani, hogy adatokat lássunk a szervezetünk működéséről.

Elképzelhető-e hogy az internet hozzáférés a következő években általánosan elfogadott emberi jog lesz? A közönség csaknem 90 százaléka igennel válaszolt erre a kérdésre. „Magyarország nagyon jól áll abban, hogy a vezetékes és mobil hálózat a társadalom nagy részéhez eljut” – mondta ennek kapcsán Wéber Mátyás, a KPMG szakértője. De mint Szilas Gábor, a Magyar Telekom szakértője hozzátette: Nem az a kérdés, hogy van-e internetkapcsolat, vagy nincs. Egyre fontosabb, hogy ennek a kapcsolatnak milyen a minősége. – Milyen a kapcsolat, ha 4K videót nézek? ÉS ha ketten nézzük? És ha közben nyolc eszközünk csatlakozik a netre – tette fel a kérdést Szilas Gábor.

A Telekom azon dolgozik, hogy minden eszközön mindig a lehető legjobb legyen. S hogy mindezt hány éve és milyen intenzitással teszi? A MOST Fórum vendégei Kiss Imi YouTuber segítségével kaphattak ebbe bepillantást, a Magyar Telekom székházának aulájában megnyílt interaktív hálózattörténeti kiállításon, amelyen plasztikusan rajzolódott ki, hogyan lesz a fekete kábelekből, az üvegszálakból, az antennákból és a szürke dobozokból egy minden igényre választ adó szuperhálózat.

által|2020-01-15T17:50:19+01:002019.11.28|ABLAK, EMBER, GÉP|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek