Érdekes következtetéseket lehet levonni a Google éves fejlesztői konferenciáján hallottakból. Az itteni bejelentések eddig több lépcsőfokos ugrásnak számítottak, de idén kissé óvatosabb a felhozatal: megnéztük, mit jelenthet mindez.
Megszokhattuk az elmúlt években, hogy a teljes tech-iparág néhány fontosabb eseményre figyel fokozottan, jelesül a legnagyobb vállalatok éves konferenciáit várják, ahol rendre elhangzanak új irányvonalak, megjelennek minden eddiginél jobb, gyorsabb és okosabb eszközök, amelyekre rárepül a teljes piac. Így van ez már jó ideje például az Apple, a Samsung és a Google eseményeivel, amelyek abban segítettek, hogy közérthetővé tették a háttéripar által kifejlesztett új technológiákat, “termékbe öntötték” azokat, hogy bárki által elérhetővé váljanak olyan friss fejlesztések, mint például az 5G, az eddigieknél jóval nagyobb képfrissítésű kijelzők, a laptop-tablet hibridek vagy a viselhető kütyük.
Szóval nem is feltétlenül csak “alanyi jogon” voltak fontosak az ilyen bejelentés-cunamik, hiszen a Google például a pályatársakhoz képest alig helyezett hangsúlyt a saját logós termékek gigantikus eladási számaira. Amikor a Samsungnak vagy az Apple-nek létkérdés, hogy a szemkápráztató új megoldások melldöngetésén kívül a konkrét Galaxy mobilokat vagy iPhone-okat hányan vásárolják meg a következő évben, a Google láthatóan nem azért mutatja be soron következő Pixel eszközeit, hogy szó szerint ezekkel legyen tele minden bolt, no meg az emberek zsebe: a cég inkább azt szeretné, hogy a referenciaként tálalt eszközök segítségével a partnerei gyártsanak új csodákat, miközben az egyes eszközökön futó rendszerek a gyártó és a modell logójától függetlenül teljesen „körbeölelik” a felhasználókat.
Csodás, nagyszerű, új… majd egyszer
A fentieket szem előtt tartva kissé furcsán alakult a Google idei I/O fejlesztői konferenciája, amelynek nyitóelőadása minden évben a legújabb technológiai bejelentések tűzijátéka… volt eddig. Ehhez képest a legtöbb bejelentés inkább valamiféle “dolgozunk rajta, türelem” jellegű időhúzásnak tűnt. Nézzük, mikről is van szó, aztán gondolkodunk azon, miért alakulhatott idén így.
Egyrészt bejelentették a Pixel Watch nevű okosórát, ami egyáltalán nem volt mellbevágó hír. Többek között azért, mert az okosórák piaca már jó néhány éve elindult, ráadásul a kezdeti nagy remények helyett amolyan középkategóriás jelleggel maradt meg a kütyük között, és nem robbant akkorát, mint annak idején az okostelefonok vagy tabletek érkezése. Aztán manapság már a nagy bejelentések előtti teljes információcsend sem igazán működik, hiszen például abból könnyen előrejelezhető volt egy ilyen bejelentés, hogy a Google nemrég fejezte be a FitBit felvásárlását. Lényeg a lényeg, eddig ugyebár csak okosórákra szánt Android-variánssal volt a piacon a vállalat, most pedig belengették a Pixel Watch érkezését, amelyen a Wear OS 3 ráncfelvarrott változata fut majd, és persze lesz egy rakás egészségügyi és fitnesz extrája… amiről viszont nem mondtak többet, ahogy az árról sem esett szó, és arról sem, pontosan mikor érkezik az óra.
Hasonló a helyzet a tabletek terén is, amely egy rég várt, pontosabban rág újra várt kategóriának számít a Google-től. A cég itt is inkább az operációs rendszerre fókuszált és a partnereitől várta a csodásabbnál csodásabb hardvereket, és csak kétszer próbálkozott saját hardverrel: 2015-ben a Pixel C, három évre rá pedig a Pixel Slate érkezett, de mindkettő inkább amolyan techdemóként funkcionált, és közel sem jelentett veszélyt az Apple, a Samsung vagy épp a Huawei táblagépeire. Most csak annyit jelentettek be, hogy a Google saját fejlesztésű Tensor chipjére épülő tablet érkezik, de megint semmi infót nem kaptunk tudásról, árról és az érkezés dátumáról, sőt itt még a név is lemaradt. Az tehát kérdéses, hogy a cég a hagyományos felépítésű tabletek kissé leapadt állóvizét kavarná meg, vagy esetleg az olyan hibridek közé lőne, mint amilyen a Microsoft Surface és “laptoposítható” társai.
Kiegészítők közül az egyetlen olyan, amelynek a konkrét kiadási dátuma és ára is elhangzott, az új Pixel Buds Pro vezeték nélküli füles, amely a tavaly kiadott olcsóbb verzió felturbózott változata lesz, július 21-étől rendelhető kiválasztott területeken, az amerikai ára 199 dollár lesz. Az aktív zajszűrés már nem újdonság a konkurencia modelljeiben sem, viszont az jól hangzik, hogy még ennek használata mellett is bírja hét órán át a fülhallgató – ha ez a gyakorlatban is így van, ezzel kissé felülmúlja a jelenleg kapható vetélytársak többségét.
Google Glass újratöltve
Ezeken felül még egy “hamarosan” kategóriás termékről esett szó, ez pedig egy okosszemüveg. Ez a szegmens eléggé elcsendesült, pedig annak idején nagy szenzációnak számított: a Google 2011 környékén kezdte fejleszteni a Google Glass nevű prototípust, amely lényegében egy olyan “hagyományos” szemüveg volt, amelybe egy HUD (head-up display, tehát a felhasználó elé vetített extra vezérlőfelület) került. Ez egyrészt mindenféle hasznos infókat mutatott mások által láthatatlanul a viselőnek, például beérkező üzeneteket, egyszerűbb navigációs jelzéseket, másrészt a szemüveg elvileg képes volt fotókat és videókat is készíteni, vagy akár továbbítani. Azóta több kiadást is megért az eszköz, de sosem lépett ki a fejlesztői verziós skatulyából, egyszerűen nem találta meg a piacát, ráadásul az érdeklődést megosztotta a szintén nem túl izmos VR és AR headsetek fejlődése is.
Most viszont bejelentették, hogy jön egy új koncepció alapján készülő szemüveg, amely már nem külön HUD-dal, hanem AR (kiterjesztett valóság) segítségével jelenít meg extra réteget a hagyományosan átlátható lencsén. Ez többek között arra lesz képes, hogy egy kétnyelvű beszélgetés során valós időben jelenítse meg a partner által mondott szöveg fordítását – mondjuk arra kíváncsiak lennénk, hogy arra milyen megoldást találnak ki, hogy a mi mondandónkat is mutassa, hogy aztán megpróbáljuk ez alapján elnyökörögni. Az igazán nagy probléma viszont az, hogy a szemüveggel kapcsolatos információ nagyjából ennyiben és pár koncept-képben merült ki, tehát nem tudni, mikor lesz ebből valós termék, ha lesz egyáltalán ebben a formában.
Pixel-mobil hatodszorra
Ami már jóval kézzel foghatóbb bejelentésnek számított, az a legújabb Google-mobil, a Pixel 6a megvillantása. Érdekes, de sokak számára szimpatikus sorozat új darabja a készülék, ugyanis 449 dolláros (“szárazon” átszámítva 164 000 forint környéki) áron érkezik, ez mostanában a stabil középkategóriát jelenti: a Google itt sem arra céloz, hogy magából a Pixel 6a-ból fogyjon sok millió, bár persze biztos nem tiltakozna ellene, de inkább arra használja ezt az új készüléket is, hogy megmutassa: igenis lehet középkategóriás áron jól használható, viszonylag kompromisszummentes telefont készíteni – persze Android-alapokon.
A 6,1 hüvelykes OLED kijelző felbontása fullHD+ (egész pontosan 1080×2400 képpont), képfrissítése 60 HZ. A mobil műanyag hátlapot és keretet kapott, viszont ezzel stabilan tartja az IP67 por- és vízállósági szabványt, az előlapot Gorilla Glass 3 réteg védi. A készülék szíve a Google saját fejlesztésű Tensor chipje, amely mellett külön Titan M2 biztonsági chip is dolgozik. A memória 6 GB (LPDDR5), a háttértár pedig fixen 128 GB (UFS 3.1).
Mivel úgyis mindenki a kamerát vizslatja elsőként egy friss mobilon, jöjjön is ez: a hátlapi egységgel kapcsolatban a Google továbbra is kitart amellett, hogy nem kell fél tucatnyi különféle lencse és több száz megapixel, elég inkább pár darab átlagos felbontású, de az legyen profi. Ennek megfelelően egy 12,2 megapixeles főkamera figyel a fekete díszcsíkban, f/1,7 fényerővel, dual-pixel szenzorral és optikai stabilizátorral, a második szenzor ultraszéles látószögő, 12 megapixeles, f/2,2 fényerővel. A Google szerint a sokkamerás káosz helyett ezzel a kettővel, valamint az őket összehangoló szoftverrel sokkal szebb, élesebb, részletgazdagabb és dinamikus képek készíthetőek (ez az állítás egyébként a korábbi modelleknél a tesztek alapján tényleg egészen igaznak bizonyult). Az előlapon 8 megapixeles szelfikamera figyel.
A Pixel 6a-ban alapértelmezett az 5G-kompatibilitás, és már itt is a kijelző alá rejtették az ujjlenyomat-olvasót. Apropó, kijelző: az OLED miatt elérhető a mindig éber üzemmód, ami nem meríti érezhetően a 4410 mAh kapacitású akkumulátort, egyébként pedig képes a nagy dinamikatartományú megjelenítésre (HDR). Az akkuval kapcsolatban megemlítendő még, hogy a Google szerint 24 órán át átlagos használat mellett biztosan bírja a telefon, de különféle kímélő üzemmódok bekapcsolásával akár három napig is rendelkezésre áll egy feltöltéssel. A 18 wattos vezetékes töltés mellett érdekes módon nem kapott vezeték nélküli opciót. Ami pedig a Pixel mobilok egyik nagy előnye: a Google szerint öt évig biztosan megkap minden frissítést az alapvetően “tiszta” Android 12-vel érkező Pixel 6a.
A mobilt ismét csak limitált területeken lehet megvásárolni közvetlenül a Google-től és kiválasztott boltokban is, ezek között Magyarország jelenleg nem szerepel, ahogy az eddigi Pixeleknél is kívül estünk a körön. Viszont, ahogy írtuk, az eddigi Pixel mobilok is inkább referenciaként szolgáltak a Google partner-gyártói számára, így mégis érezhetjük a hasznukat, hiszen remélhetően egyre többen adnak ki olyan kompakt, mégis sokat tudó készülékeket, amelyekre közepes szintű árcédula kerül.
Szórvány taps a nézőtéren
Összességében elég vegyes reakciók érkeztek a Google bejelentéseire: a legtöbb szakmai magazinban és az olvasók kommentjeiben is kevesellték a valóban konkrét termékeket, és úgy vélik, a részleteket, megjelenési dátumokat nélkülöző ígérgetések egy kissé elbizonytalanodott Google-t mutatnak. A szintén megvillantott Android 13-ban sem akadt igazán jelentős újítás, inkább az Android 12 finomhangolásának tűnik elsőre. Az újdonságok és ígéretek mellett persze jó pár háttérszolgáltatást, technológiai újítást megpendítettek a nyitó előadásokban, okosodik például a cég digitális pénz- és irattárcája, a Google Wallet (amelynek magyar kihívójáról épp nemrég írtunk).
Persze nem kell ezt úgy értelmezni, hogy a cég leszálló ágba került volna: egyrészt a Google eleve más stratégiát képvisel, mint az Apple, a Samsung és társaik, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a termékek mögötti infrastruktúra fejlesztésére, a mesterséges intelligencia beépítésére, vagy a különféle eszközök operációs rendszereinek összehangolására. A mérsékeltebb szakértők szerint egyszerűen arról van szó, hogy a vállalat most épp olyan fejlesztésekre koncentrál, amelyek nem a “villantós” kategóriába sorolhatóak, és a mostani munka hatásait inkább néhány éven belül érezhetjük majd meg. Szóval akkor majd visszatérünk erre mi is…
