Megszületett Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája

Interjú Krégl Klementinával, a T-Systems ágazatigazgatójával

Főoldal/ABLAK, GÉP, ÜZLET/Megszületett Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország a győztesek közé kerülhessen a mesterséges intelligencia gazdasági hasznosításáért folyó versenyben? A Mesterséges Intelligencia koalíció és Magyarország Kormánya a napokban mutatták be a Nemzeti MI Stratégiát, mely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy kijelölje az előttünk álló évtized legfontosabb fejlesztési irányait. A koncepcióval kapcsolatban a T-Systems ágazatigazgatóját, Krégl Klementinát kérdeztük.

Hogyan lehet stratégiát fejleszteni egy olyan terület jövőjére vonatkozóan, amivel kapcsolatban annyi a nyitott kérdés, mint a mesterséges intelligencia esetében?

A Nemzeti MI Stratégia célja részben éppen az, hogy meghatározza azokat az alapokat, amelyekre építve később megtalálhatjuk a gyakorlati kérdésekre adott válaszokat, illetve hogy Magyarország élni tudjon az MI által nyújtott lehetőségekkel, és így a technológiai változások nyertesévé válhasson. Éppen ezért – többek között – nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 2030-ra az MI-nek köszönhetően 15 százalékkal nőjön a hazai GDP.

Ez egy reálisan elérhető szám?

Rendkívül ambiciózus, de nem elérhetetlen. Én úgy látom, hogy jó helyzetből indulunk, és ha a megfelelő erőforrások is rendelkezésre állnak, akkor a mesterséges intelligencia valóban forradalmi változásokat hozhat a gazdaságban – viszonylag rövid távon. A most bemutatott stratégia feladata, hogy meghatározza ennek a teljes folyamatnak a kereteit.

Krégl Klementina, T-Systems

Krégl Klementina, T-Systems

Pontosan milyen alapvetéseket kellett tisztázni?

Kezdjük rögtön a legelején: fontos meghatározni, hogy pontosan mit tekintünk mesterséges intelligenciának. Nagyon sok definíció létezik, de a Nemzeti MI Stratégia megfogalmazása alapján a következőt értjük alatta: „a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia valamely részének leképzésére alkalmas szoftver, amely képes támogatni vagy autonóm módon ellátni, észlelni vagy értelmezni döntési vagy cselekvési folyamatokat.” Ez szerintem egy nagyon jól körvonalazott fogalmi keret, amire jól rá tud épülni egy konkrét intézkedési terv, illetve a jogi és szabályozási háttér.

Ebből már körvonalazódik valami?

A Nemzeti MI stratégia a hazai technológiai adottságokat figyelembe véve három fő pillérre bontja a beavatkozási tervét. Ezek közül az első az alapozó pillér, melynek célja, hogy felkészítsék a társadalmat a várható technológiai változásokra, beindítsák az MI-értékláncot, illetve serkentsék a kutatásfejlesztést és az oktatást. Ebben a fázisban nagy szerepe lesz a megfelelő szabályozási és etikai keretek megalkotásának is.

Utóbbi kemény falatnak tűnik. Közismert etikai dilemma például, hogy milyen döntést hozzon az az önvezető autó, amelynek egy forgalmi helyzetben választania kell, hogy vagy elüt egy terhes kismamát, és így megmenti a sofőr életét, vagy feláldozza a sofőrt, és megkíméli a kismamát.

Az ehhez hasonló dilemmák megoldásától még messze vagyunk, ráadásul ezeket a kérdéseket nem is nemzetállami szinten, hanem globálisan kell majd kezelni. Fontos azonban látni, hogy idáig egy olyan út vezet, amire most léptünk rá. A stratégia például konkrét feladatként tűzte ki az adatok gyűjtésének és másodlagos felhasználásának tudatosabbá, szabályozottabbá tételét, amit nem szigetszerűen, hanem integráltan szükséges megtenni, s ami az első fontos lépés ezen az úton. A bonyolultabb etikai kérdések megoldása azonban még jócskán előttünk álló feladat.

Mit tartalmaz a stratégia második rétege?

Ezzel kapcsolatban az volt az alapelv, hogy a magyarországi MI-koncepció olyan területekre fókuszáljon, amelyekben a legnagyobb hatékonyságnövelést tudjuk elérni – és nemcsak a rendelkezésre álló technológiákkal, hanem újak kifejlesztése révén. Ilyen például az intelligens gyártás, a közigazgatási és az egészségügyi diagnosztikai folyamatok hatékonyabbá tétele, az adatalapú mezőgazdaság vagy a nyelvtechnológiai fejlesztések. Ezeken a területeken már most jelentős eredményei vannak Magyarországnak – és tegyük hozzá: az említett fejlesztési irányokban a T-Systems is élenjáró.

Tehát a T-Systems már most rendelkezik kész technológiákkal a felsorolt területeken?

Igen, van, ahol kész fejlesztéseink vannak, máshol „csak” koncepciókkal, prototípusokkal rendelkezünk, de az mindenképpen igaz, hogy a T-Systems is ezekben az irányokban tervez elmozdulni. Hasonlóan jó helyzetből indulunk a harmadik pillér tekintetében, ahol a stratégia a polgárok mindennapi életminőségét javító, jelentős és hosszú távú MI-fejlesztéseket, úgynevezett transzformatív programokat határozott meg. A T-Systems az összesen hét induló programból háromban – az autonóm járművek és rendszerek elterjesztésében, az adattárca és a személyre szabott szolgáltatások meghonosításában, illetve a magyar nyelvű, automatizált ügyintézés kifejlesztésében – már most jelentős eredményeket tud felmutatni.

Amikor az emberek mindennapi életét könnyebbé tevő fejlesztésekről beszélt, Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter rámutatott a sajtótájékoztató robot házigazdájára. A Pepper nevű humanoid robotot a T-Systems fejleszti. Hol lehet majd találkozni vele?

Hogy egészen pontosak legyünk, magát a robotot nem mi fejlesztettük; Pepper a Softbank Robotics „terméke”. Amit mi fejlesztünk rá az a magyar nyelvi képessége, illetve mi végezzük azoknak a – jellemzően ügyfélszolgálati – folyamatoknak az implementálását és vezérlését, melyek automatizálhatóak. Pepperrel tehát elsősorban fizikai ügyfélszolgálatokon lehet majd találkozni a jövőben, de a technológia legfontosabb része már most is élesben működik, sőt valószínűleg sokan használták is már. A Vanda nevű, természetes nyelvi feldolgozást alkalmazó, írásban és szóban is kommunikáló digitális ügyfélszolgálati asszisztensünkről van szó; ő fogadja a Telekomhoz beérkező ügyfélhívások 100 százalékát – és a kérések jelentős részét önállóan, emberi beavatkozás nélkül kezeli is. Pepper gyakorlatilag Vandának adott testet, az ő képességeit használja, és az ő hangján szólal meg. Így lehetőség nyílik arra, hogy a Vandához használt mesterséges intelligenciát a fizikai térbe is kihelyezzük, és így a személyes ügyfélszolgálatai pontokon is „dolgozhasson”.

Vandát más vállalatok is igénybe vehetik, vagy elsősorban a Telekom csoport számára készült?

Ez egy teljes mértékben piaci célú alkalmazás, mely számos vállalatnak hasznos lehet. Sőt egy hamarosan befejeződő fejlesztésünknek köszönhetően, a jövőben a Telekoménál sokkal kevésbé robosztus méretű ügyfélszolgálatoknál is segíthet a digitalizáció kiterjesztésében, és ezzel összefüggésben a hatékonyság növelésében. A projekt zárását követően Vanda egy publikus felhőből is elérhetővé válik, és részfeladatokra is optimalizálni lehet majd a működését, így akár kisebb vállalatok is igénybe vehetik a szolgálatait. Rengeteg munka van a projekt mögött, s ennek során sok hasznos tapasztalatot szereztünk arról, hogyan lehet a nagy, átfogó fejlesztéseket sztenderdizálni, és olyan szolgáltatásokat kialakítani, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabbá teszik a vállalatok működését.

által|2020-09-16T11:00:40+02:002020.09.16|ABLAK, GÉP, ÜZLET|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek