Mihez adjuk a képünket?

Főoldal/EMBER, GÉP/Mihez adjuk a képünket?

A Jurassic Park és a Vészhelyzet-sorozat ötletgazdájaként ismert Michael Crichton 1984-ben rendezett egy sci-fi krimit, ami néhány évvel később Gyilkos Robotok címmel a magyar mozikba is elkerült. A B-ligás hollywood-i produkció története szerint a háztartási gépeket gonosz célok érdekében meghekkelik, és “gazdáik” ellen fordítják a rosszfiúk. A jó zsaru (Tom Selleck) persze mindenre rájön, és végül győz – övé a jó csaj, meg a dicsőség is. Így, a mából nézve azonban az mégiscsak rossz hír, hogy az akkori sci-fi számunkra egyre inkább jelen idejű valóság akkor is, ha a hírek (még) nem szóltak robotporszívóba ültetett, kerge-üzemmódba kapcsolható chipekről. A háztartásokba kerülő okos-kütyükről és rendszerekről ugyanis egytől-egyig kiderül, hogy akár a lakók, felhasználóik ellen is fordíthatók, és megannyi támadási felületet jelentenek.

Becslések szerint 2025 végére biztonsági kamerától okostévén át a hangos asszisztensig mintegy 75 milliárd olyan okoseszköz lesz otthoni használatban, amelyek bár fokozatosan beépülnek a mindennapokba, de éppen ezáltal új, fokozott kiberbiztonsági kihívásként is jelentkeznek. A legújabb hírekben például a házak környékét mutató kamerás kapucsengők kerültek tűz alá.

Hány olyan videóba futottál bele valamelyik internetes csatornán, ami arról szólt, hogyan esik el valaki a jeges lépcsőkön, esetleg milyen ballépéseket követ el a csomagokat kiszállító futár, vagy hogyan lopják el az ajtó elől a kertitörpét? Az ilyen videók egyre nagyobb hányada készül automata térfigyelő kamerákkal, vagy akár kamerás kapucsengőkkel. Amikor ezeket megnézted, eszedbe jutott akár egy pillanatra is, hogy a biztonsági kamera képanyagát VALAKI feltöltötte a hálóra, és mások pedig megosztották? És biztosan tudod-e, hogy a képeken láthatók jogait nem sértették meg azzal, hogy nyilvánosságra hozták a videót?

Itt a vége a „becsöngetünk és elfutunk” játéknak

Mindez azért fontos, mert újabban afféle boszorkányüldözés indult el az okos kapucsengők közösségi érdekű használata ellen, pedig a kezdeményezés elvileg pont a lakosság biztonságát szolgálta volna. Legutóbb, november elején Jackson városának (Mississippi, USA) rendőrfőnöke azt kérte a lakosságtól, hogy egy 45 napos tesztidőszak erejéig járuljanak hozzá kísérleti projektükhöz azzal, hogy megengedik a saját Amazon Ring eszközük rendőrségi hálózatba kötését. Ezzel a rendőrök adott esetben láthatnák mindazt, amit a kapucsengő-kamera is lát, tehát a ház közvetlen környékének élőképét, vagy az erről rögzített felvételeket.

A polgármester szerint a videós tartalmakat csak akkor néznék meg, ha bűncselekmény történne a környéken, és a 45 napos pilot-időszak végeztével kiértékelnék, hogy van-e mindennek értelme. Talán nem meglepő, de jogvédő szervezetek máris jelezték, hogy az elképzeléssel volna némi polgárjogi aggályuk: adatvédelmi csoportok konkrétan azt közölték, hogy ezzel a megoldással alááshatók az állampolgári szabadságjogok, pláne, ha a felvételeken a szomszédos ingatlanok is láthatók. Amint az ügy kipattant, a rendőrségi bekötés már az Amazonnak sem tetszett. “Ez nem egy hivatalos Ring projekt, és a Ring nem működik együtt egyetlen céggel vagy várossal sem ilyen programok kapcsán” – jelent meg a cég hivatalos reakciója a BBC hírfolyamában.

De mi is a gond ezzel a kezdeményezéssel? Elsőre valóban hasznosnak hangzik, hiszen bármilyen baleset vagy bűncselekmény esetén felgyorsíthatja és megkönnyítheti a hatóságok reakcióját, hiszen akár azonnal rákapcsolódhatnának az érintett házak okos kapucsengőinek kameráira és távolról értékelhetnék ki az ott látottakat. Sőt, akár arra is van lehetőség, hogy kamerák egész láncolatát élőben kezeljék, hogy így tudjanak például nyomon követni egy tetthelyről elszaladó tolvajt.

Kémkedni kapucsengővel – miért ne?

Viszont az már árnyalja a képet, ha elképzeljük, hogy rossz kezekben mindez a technológia mire képes, és mi minden következtethető ki abból, ami az ajtó előtt zajlik – már azon kívül is, hogy a családi élet lüktetését és szociális forgalmát tálcán kínálja. És azt azért tökéletesen tudjuk, hogy még a leghétköznapibb, valamint a legbiztonságosabb megoldások sem sebezhetetlenek: a Facebook adatvédelmi botrányaitól az egyéb hatalmas adatlopásokig jól látható, hogy az önszántunkból felkínált digitális információk gyakran nem csak azokhoz jutnak el, akiknek szánjuk őket.

Efféle aggodalmak szinte az internetes adatáramlás hajnala óta léteznek, a felhőszolgáltatások terjedése csak növelte a rizikófaktorok számát, azóta pedig már hallhattunk meghackelt bébimonitorokról és okostévékről is. A pánikkeltés ellenzői szerint viszont érdemes azt is megnézni, hogy az efféle esetek legtöbbje után a legtöbb felhasználó válasza az volt, hogy alkalmazkodott a helyzethez, és megoldást kreált a felmerülő problémák kezelésére. Ha másként nem, hát úgy, hogy leragasztotta a notebook kameráját, és az okostévé, -telefon, és okosinasok hallótávolságán kívül folytatta le a valóban privát társalgásait.

Annak megvan a maga oka, hogy miért tesz valaki okoskamerát az ajtajára, az viszont nem teljesen érthető, hogy ha tesz, miért a rendőrségi kéréssel kapcsolatban vetődik fel az indokolatlan hozzáfélés és információ-felhasználás rémképe. Igaz ugyan, hogy korábban kiderült: a rendőrség gyakorlatilag már most is bármikor belenézhet az Amazon kamera felvételébe, és felhasználhatná a rögzített képeket (azt is, hogy ki, mikor megy el otthonról, kik járnak a ház előtt, és mi történik a kamera látószögébe eső világban), de nem ugyanez a lehetőség áll fenn a mobiltelefonok lehallgathatóságát illetően? A technológia adott – a jogalapot és a felhasználási peremfeltételeket kell biztosítani hozzá.

Megfigyel az otthonom

Ám mielőtt bárki maximumra tekerné a Nagy Testvér-gombot, érdemes volna elgondolkodni azon is, hogy egy kicsit is szakavatott számára mennyire lehet nehéz feltörni egy kapucsengőt? És nem kell az ajtó előtt megállni! Az otthonon belüli biztonság (riasztócsengő, webkamera rendszer stb.) a legtöbb esetben wifihez kötötten üzemel, így minden azon múlik, mennyire biztosított a lakás hálózatának védelme. Ahogyan azt a Digitrends szakértői írják: az okoskamerák tele vannak roppant hasznos funkciókkal, és hihetetlenül hatékony eszközök is tudnak lenni HA jól vannak beállítva. Mert ha nem, akkor “ezek az intelligens otthoni eszközök hihetetlenül kifinomult hackerportálokká válhatnak, amelyek lehetővé teszik bármi vagy bárki rejtett megtekintését, meghallgatását és rögzítését, amely a kamera látókörébe tartozik” – írták. És ez ellen a kiszolgáltatottság ellen is csak az véd, ha a felhasználó körültekintő és biztonsági szempontból felkészült, illetve, ha maga gondoskodik a rendszer védelméről. Ha nem, akkor csupán az marad, hogy a térfigyelő jogosulatlan használata törvényellenes. De ez a törvény az indokolatlan rendőrségi felhasználás ellen is véd!

Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a megfigyelés-para gyökerét nem a technológiában, az eszközben vagy az eredeti szándék szerinti felhasználásban kellene keresni. A városi e-roller kölcsönző rendszernek sem róható fel a felhasználók által szanaszét hagyott járgányok problematikája, és ezeket megfelelően körültekintő szabályozással szervesen be lehet építeni balesetveszélyes helyzetek megteremtése és vizuális térszennyezés nélkül is a nagyvárosi életbe. Ugyanígy a londoni belváros elképesztő mértékű bekamerázása is azzal járt végül, hogy a megfelelő személyiségi jogi garanciák és a felvételek felskálázott felhasználati jogai mellett is a Cityben az utcai bűnözés hovatovább ismeretlenné vált.

Az Amazon Ring, vagy bármely más, privát képrögzítő rendszer képességeinek társadalmi, közbiztonsági célú felhasználása is lehet eredményes és a rendőrségi munka szempontjából is sikeres, ha a szabályozás olyan körültekintő, hogy az ne járjon együtt az eszköz tulajdonoságnak, bérlőjének, használójának, avagy a környezetének indokolatlan jogkorlátozásával. Egyelőre itt járunk. Majd meglátjuk, mi jön majd ki ebből.

által|2020-11-30T12:59:45+01:002020.12.01|EMBER, GÉP|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek