ChatGPT, képgeneráló algoritmusok, beszélő asszisztensek korát éljük, ráadásul az MI-alapú megoldások lassan kilépnek első, kísérleti fázisukból és egyre több feladatot képesek átvenni a munkában is. De hogyan és mire használjuk, mire figyeljünk? Szakértővel boncolgatjuk, mit jelent a szép új világ az üzleti életben.
Az MI már nem újkeletű fogalom, mégis, amikor az idei év elején a ChatGPT publikus megjelenése okán egyre nagyobb visszhangot kaptak a mesterséges intelligencia alapú megoldások, villámgyorsan kezdett mindenki véleményt formálni erről az új eszközről. Mire jó és mire nem, milyen elemei lehetnek hasznosak és mik veszélyesek, segíti vagy inkább elveszi a munkánkat és így tovább. Az általános és etikai kérdésekkel kapcsolatban már volt nálunk egy részletes interjú a téma nemzetközi szaktekintélyével, Dr. Tilesch Györggyel, most viszont arra voltunk kíváncsiak, a gyakorlatban hol, hogyan és mire lehet alkalmazni üzleti környezetben az MI-t. Épp ezért ismét szakértőhöz fordultunk: Zborovján Gáborral, a Magyar Telekom Digital solutions presales igazgatójával beszélgettünk.
“Most épp abban az időszakban vagyunk, amikor a mesterséges intelligencia mindenkit érdekel valamilyen szinten. Izgalmas és új terület, ráadásul a legtöbben még azt sem látják át, meddig terjedhet az ilyen megoldások hatásköre. Szerintem a jelenlegi lépcsőfoknak az a legnagyobb feladata, hogy kitaláljuk, milyen esetekben működik igazán az MI, milyen felhasználási módokban segít a legtöbbet” – magyarázza Zborovján Gábor.
A szakértő szerint az első fontos lépés az, hogy az adott vállalkozás megvizsgálja, hogy a saját tevékenységében hol vannak olyan “lyukak” vagy erősítendő pontok, amelyben a mesterséges intelligencia jól megtérülő befektetésként biztosítja a szintlépést. “Ha például egy olyan cégről beszélünk, amely emberekkel foglalkozik, vásárlókat, ügyfeleket szolgál ki, akkor nagy segítséget jelenthet, ha a velük való kommunikációt, vagy annak legalábbis egy részét automatizálni lehet. Egy gépi ügyfélszolgálatos komoly időt takaríthat meg a kiszolgálásban, és akár az emberi munkaerő számára is könnyítést jelenthet, hogy nekik nem kell monoton, gép által is végezhető feladatokkal foglalkozni, hanem koncentrálhatnak a komplexebb ügyek megoldására. Ugyanígy egy gyártással foglalkozó vállalatnál a folyamatok ellenőrzése, a termelésirányítás automatizálása lehet hasonló előny, egy a pénzintézeteknél pedig akár a fizetési csalások beazonosításában, és megelőzésében segít, vagy akár az elemzések összeállításában veheti át az emberi munkaerőtől az idegőrlő, repetitív munkákat azért, hogy ők már az elemzés valóban kreatív részébe mélyedhessenek bele.”
Elég csak megnézni, hogy egy munkahelyen hányan végeznek olyan feladatokat (is), amelyek tökéletesen kiválthatóak MI használatával. “Hány olyan hely van, ahol a munkatársak komoly része Excel-táblák előtt ücsörög és nagyon leegyszerűsítve oszlopokat adogat össze a munkaideje nagy részében. Ha az automatizálható feladatokat átveszi a gép, nekik vagy arra lesz több idejük, hogy valóban előremutató munkát végezzenek, vagy akár végre lehetőségük nyílik arra, amit eddig minden technológiai ugrásnál hiába vártunk, miszerint kevesebbet kelljen dolgozni. Ennek persze komolyabb politikai-gazdasági hátteret kell majd teremteni, hogy a gépek által megtermelt javakból kifejlődhessen egy alapjövedelem vagy a megnövekvő szabadnapok ne járjanak a fizetések csökkenésével, de ez már egy másik szint. Mindenesetre az jól látható, hogy az MI végre megmozdíthatja ezt a recsegő-ropogó rendszert is, ahol embereknek heti öt napon át nyolc-kilenc órákat kell dolgoznia.”
Erik Rauch 2000-ben készített kutatása rámutat, hogy eddig is mennyit segített a technológia a munkavégzés hatékonyságán. “1950 környékén egy bizonyos mennyiségű munka elvégzéséhez még egy teljesen 40 órás munkahét kellett, míg az ezredforduló környékén ugyanennyi munkával már 15 óra alatt lehetett végezni. Ez valahogy mégsem jelentette azt, hogy a munkahelyek szépen átálltak volna arra, hogy az embereknek pár napot kelljen bejárni hetente, mindig találtak olyan elfoglaltságot vagy épp ürügyet, amivel fenn lehetett tartani az addigi időzítést. Mi a Telekomnál egy ideje aktívan kísérletezünk a négynapos munkahéttel és úgy gondolom, nagyon sok területen a mesterséges intelligencia tovább csökkentheti a munkaterhelést a közeljövőben.”
Kényszerek és lehetőségek
A mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése véletlenül jól összecsengett az elmúlt évek járványhelyzetével is. “Ahogy egyre több ember maradt kényszerűségből otthon, egy sor kereskedelmi tevékenység került át az online térbe, az egyéni felhasználók is mind inkább átszoktak az internetes vásárlásokra, amelyek lekezelése kizárólag emberi háttérmunkával egyre nehezebbé vált, itt például nagy szükség volt az automatizálásra mind a vevők tájékoztatása, mind a kiszolgálás terén. De ugyanígy egy sor további feladatkörről derült ki, hogy nehéz kizárólag emberi munkaerővel fenntartani, elég csak a kaotikus nemzetközi közlekedésre, a lemondott és átszervezett repülőjáratokra gondolni, ahol hirtelen az ügyfélszolgálatosok élete rémálommá változott. Szóval volt, ahol a hirtelen szükség szült gyors igényt az MI bevezetésére. Azóta pedig talán egy fokkal érzékenyebbek a vállalkozások arra, hogy előre felkészüljenek rendkívüli helyzetekre.”
“Békeidőben” az is segítheti az MI bevezetés megtérülésének kiszámolását, ha az adott vállalkozás megnézi, milyen versenyelőnyt adhat számukra az új technológia. “Ha két versenytárs közül az egyiknél hatékonyabb és gyorsabb az ügyfélkiszolgálás, két gyártó egyikénél gyorsabban és kevesebb selejttel készülnek el a termékek, egyértelműen előnybe kerül – erre pedig kiváló lehet az MI, persze akkor, ha jól alkalmazzák.”
Persze nem csak annyiról szól a mesterséges intelligencia, hogy az eddig meglévő feladatok elvégzését teszi könnyebbé. Nézzük csak meg, milyen exponenciálisan növekszik a világon kezelt adatok mennyisége: az IDC 2021-ben azt jósolta, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakban 23 százalékkal lesz több adat világszerte. Pedig ez a szám már akkor sem volt kevés: a világjárvány első évében összesen 64,2 zettabájtnyi (1 zettabájt: 1000 milliárd gigabájt) adatot hoztak létre vagy másoltak le a világon. “Az adat-alapú világon ilyen villámgyorsan növekszik az adatmennyiség. Egyrészt azért, mert egyre többen vagyunk mi, emberek is, statisztikák szerint elértük a nyolcmilliárd főt a bolygón. Másrészt, szintén az új technológiák, a szenzorok, okosotthonok, okosvárosok, a mindent behálózó villámgyors hálózatok lehetővé teszik, hogy minden eddiginél több információ keletkezzen. Ezzel pedig lépést kell tartani, ezek kezelését, elemzését már nem lehet pusztán emberi erőforrásokkal megoldani.”
Bevezetés lépésről lépésre
Az is tény, hogy egy MI-alapú fejlesztést nem lehet egyik pillanatról a másikra bevezetni, főleg akkor, ha nem egy óriásvállalatról van szó, hanem egy limitált erőforrásokkal és költségkerettel rendelkező vállalkozásról. Szerencsére már nem csak arról szól a mostani korszak, hogy mindenkinek saját magának kell kifejleszteni egy személyre szabott MI-t: vannak olyan szolgáltatók, amelyek a működtetéshez szükséges hardveres infrastruktúrával, kész MI-megoldásokkal és kiterjedt felügyelettel, üzemeltetési háttérrel tudják átvállalni ezt a feladatot.
“A Telekom ügyfelei is folyamatosan érdeklődnek arról, hogy vajon az ő cégüknél mire tudnák a leghatékonyabban felhasználni a mesterséges intelligenciát és mit kell tenniük ahhoz, hogy ilyen projekteket bevezethessenek. Szerencsére mára olyan hátteret alakítottunk ki, hogy akár szolgáltatásként tudunk nekik személyre szabott megoldásokat kínálni, és a folyamatosan bővülő tapasztalataink alapján segítséget tudunk nyújtani telepítésben, oktatásban, a funkciók finomításában. Aztán persze eljöhet az az idő, amikor egy-egy vállalat felkészültnek érzi magát a teljesen saját MI-háttér kialakítására, de úgy vélem, nagyon sokan profitálnak majd abból, hogy a korábbi módszerekhez, például a felhő-infrastruktúrákhoz hasonlóan az MI-alapú megoldásokat is szolgáltatásként szerezzék be, vagy akár béreljék.”
A vállalatok ilyenkor abban is könnyebben indulnak, hogy egy szolgáltatási környezetben már előre látható a költség-oldal, így aztán viszonylag pontosan kiszámolható a megtérülés. „Ha egy cég úgy látja, hogy egy új MI-funkció bekerülési költsége 1-2 év alatt visszajön, akkor könnyebben dönthet az indulás mellett. Innentől pedig jó esetben látszanak majd számukra a fejlődési lehetőségek is, tehát egyre több tevékenységüket tudják automatizálni vagy MI-segédekkel ellátni, a mi legfőbb szolgáltatói szerepünk pedig az lesz, hogy a fejlődésben tudjunk segíteni nekik.”
Előre nem látható kérdések
Zborovján Gábor szerint azért is hasznos egy MI-bevezetés előtt szakértői, szolgáltatói tanácsokat kérni, mert a vállalatok gyakran nem is látnak olyan problémákat és kihívásokat, amelyek mindenképpen megjelennek a használat során. „Nagyon fontos többek között a megfelelő biztonsági háttér kialakítása. Egy ChatGPT-hez hasonló céges chatbot vagy adminisztrációs segéd a megfelelő beállítások hiányában akár kikotyoghat olyan érzékeny belső információkat, amelyeknek nem az ügyfeleknél, vagy közvetetten a versenytársaknál a helye. De még fontosabb kérdés az, hogy az érvényben levő szabályozásoknak minden szinten megfeleljen az új megoldás. A GDPR-szabályok alapján például bizonyos adatok nem hagyhatják el Európát, de akár Magyarországot sem, márpedig vannak olyan MI-infrastruktúrák, amelyek a publikus felhőben működnek külföldi szervereken, ilyenkor ez a megfelelőség nem garantálható.”
Szintén nagyon fontos a megfelelő betanítás, az MI fékjeinek, határainak megszabása is. “Sokszor, sokfelé hangzik el az a kifejezés, hogy a chatbotok és egyéb MI-eszközök hallucinálnak. Ez azt jelenti, hogy mivel alapvető feladatuk az információközlés, ha esetleg nem áll rendelkezésükre elegendő háttéradat, képesek igazságként és tényként prezentálni nem valós megállapításokat is. Ez egy üzleti környezetben hihetetlen károkat tud okozni, tehát jó előre be kell állítani, mikor mondja egy automata ügyfélszolgálatos azt, hogy sajnálom, ezt már nem tudom megoldani, kapcsolom az emberi ügyintézőt.”
Új munkakörök születnek
Valamelyest visszatérve arra, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját, a válasz inkább az, hogy a meglévő munkakörök átalakulása mellett olyan újak is létrejönnek, amelyekre akár egy évtizede sem gondoltunk még, ráadásul a közeljövőben a világ legfontosabb szakmái közé emelkedhetnek. “A jövő igazi sztárjai olyan új szakemberek lehetnek, akik az MI szabályozásával, betanításával foglalkoznak, de ugyanitt említhetem az eticistákat is, akik a mesterséges intelligencia felhasználásának emberi, etikai oldalával foglalkoznak. Friss fogalmakat tanulhatunk majd, mint a prompt engineering – ez gyakorlatilag azt a munkát jelenti, amelynek segítségével kialakítjuk, mit és hogyan lehet kérdezni egy MI-alapú eszköztől, hogy a megfelelő választ adja.”
Ugyancsak nagy felfutás várható az MI-t működtető infrastruktúrával kapcsolatos szakmákban is. “A mesterséges intelligencia önmagában nem áll meg, szükség van hozzá villámgyors adathálózatokra, szerverparkokra, hardveres és szoftveres alapokra, ezért ez a terület látványosan fejlődik már most is és a jövőben sem várható más. Tehát az MI megjelenése inkább átalakítja a munkaerőpiacot, ahogy sok más nagy találmány is tette a múltban. Bizonyos szakmák valóban veszítenek a jelentőségükből, azonban mások erőre kapnak vagy éppen teljesen újként bukkannak fel, friss és izgalmas karrierutakat biztosítva.”
