Egyre több lehetőség van arra, hogy internetes szolgáltatásokban mutassuk meg a tehetségünket – és akár pénzzé is tegyük mindezt. Az utóbbihoz is folyamatosan bővülnek a segédek, ezek közül mutatunk néhányat.
Amikor a 90-es években a lakossági felhasználók szép lassan elkezdték felfedezni maguknak az internetet, még talán nem is gondolták, milyen szinten megváltoztathatja az életüket akár azon a szinten is, hogy ez az új platform egyszer majd lehetővé teszi, hogy valami teljesen nonszensznek gondolt tehetségüket tárják a világ elé. Amikor a web többé vált szövegek és képek közzétételére, és megjelentek az első blogok, videós oldalak, majd pedig akár élő közvetítésre alkalmas felületek, egy csomó mindenki válhatott egyfajta szolgáltatóvá, tartalomgyártóvá. Míg korábban képzettség, képesítés, ismeretségek kellettek ahhoz, hogy valaki általánosan ismert műsorvezető, újságíró vagy efféle “közkincs” legyen, már az ezredforduló környékén megjelentek az első sztárbloggerek, akik mindenféle szakmai előzmény nélkül, szimplán a tartalmuk egyedisége, újfajta, közvetlen hangvételük, vagy épp addigiaktól eltérő témaválasztásuk miatt emelkedtek a korábbi profikkal egyenlő szintre. Manapság pedig youtuberek, tiktokerek, Twitch-streamerek csinálhatnak a semmiből felbukkanva, akár évek, sőt hónapok alatt hatalmas karriert.
Persze karriernek akkor mondható igazán egy egyre sikeresebb online jelenlét, ha az illető képes belőle valahogy pénzt termelni – már csak azért is, hogy “civil” foglalkozás helyett választott tevékenységére koncentrálhasson. Az mondjuk egyértelműen elmondható, hogy manapság már irdatlanul sok a fóka és kevés az eszkimó – tehát annyi az önjelölt streamer, videós, véleményvezér és wannabe webceleb, hogy ennyit soha nem fog eltartani a világ – látszik is, hogy a kitartás, erős koncepció, jól követhető stratégia és erős háttér nélkül próbálkozók többsége most már gyorsan kihullik a versenyből. Ahogy azok is kipottyanhatnak, akik ugyan valamilyen sikerre vihető tartalommal rendelkeznek, de képtelenek ezt valódi pénzre váltani. És lássuk be, attól, hogy valaki zseniálisan kritizál filmeket videón, vagy épp profin kommentálja saját játékát élőben, még nem feltétlenül pénzügyi és marketing-zseni, és nem is mindenki keltheti fel egy online kreátorokra szakosodott menedzsment-cég figyelmét.
Pont nekik, tehát azoknak, akiknél a tartalom, vagy legalábbis a koncepció már megvan, de még nem tudják, hogyan emelhetik ezt kifizetődő szintre, segíthetnek az olyan megoldások, amelyekkel akár profi pénzügyi segítség nélkül is könnyen kialakíthatnak egy olyan hátteret, amely jó esetben anyagi téren is támogathatja a tevékenységét.
Beépített ügynökök
A legegyszerűbb dolga esélyesen azoknak van, akik valamilyen videós platformon állítanak elő tartalmakat. Itt a két legnagyobb versenyző szinte le is fedi az igényeket: az előre összeállított, megvágott videók terén a YouTube az egyértelmű választás, míg az élő közvetítésekben a Twitch az alapvető felület – igaz, természetesen mindegyik piaci szegmensben vannak trónkövetelők, de ha a legnagyobb elérés és a legjobb infrastruktúra a cél, jelenleg ez a két szolgáltató a legjobb választás.
A YouTube-on egy bizonyos feliratkozói szám elérése után van lehetőség monetizálni a tartalmakat. Itt alapvetően nem mi szabunk meg árakat, hanem a Google hirdetési és kifizetési rendszerét lehet ráhúzni a fiókunkra, amely a megtekintések száma, illetve még pontosabban a megtekintések alatt megjelenő reklámok aránya alapján számol részesedést, amelyet időszakonként, egy megszabott limit elérését követően utal. A megoldás előnye, hogy egy nagyon széles körben bejáratott, sokféleképp mérhető és követhető rendszer szolgálja ki a videósokat, viszont érdemes odafigyelni arra, hogy még a legkisebb szerzői jogi áthallások esetén is bukhatjuk a videóra vonatkozó pénzszerzést, és azt a jogtulajdonost fogjuk gazdagítani, akinek a zenéje, képi anyaga akár pár másodpercre is felbukkan a saját videónkban.
Ugyan élőzésre elvben a YouTube is képes, és egy ideig komolyan rá is feküdtek ennek a funkciónak a népszerűsítésére, jó pár évvel ezelőtt főleg biztonsági okok miatt a háttérbe tolták a lehetőséget. Az eredetileg videojátékok és e-sportos témák közvetítésére használt Twitch azonban kiválóan betölti ezt az űrt, és ma már nagyon szerteágazó azon témák köre, amelyben a streamerek napról napra élő adásokkal jelentkeznek. A játékok mellett nagyon sok a zenei adás, ahol énekesek, zenészek játszanak akár az élőben érkező nézői kérésekre, de vannak grafikusok, festők, modellezők, mesemondók, és minden egyéb, amit csak el lehet képzelni, egészen az ASMR-ig (ez hangi vagy vizuális ingerkeltést jelent, ahol a virtuális sztereó fülnyalogatástól a hangeffektekkel keltett transzállapotig sokféle próbálkozó akad). A Twitch szintén felajánl beépített támogatási lehetőséget, ez pedig a feliratkozásból beérkezett összeg részesedése.
Ehhez szintén el kell érni egy bizonyos szintet, amely a nézőszám mellett egyéb faktorokat, például a streamelt órák számát és egyebeket is figyelembe vesz. Ezután először érdekelt (affiliate), majd partner szintre lehet lépni, ahol megkezdődhet a bevétel megosztása. A csatornákat ugyanis nem csak követni lehet, de előfizetni is rájuk, amellyel többek között reklámmentességet kap a néző egyéb megkülönböztető előnyök mellett, és partnerként a Twitch a beérkező összeg egy részét teszi félre a streamer számára, amelyet szintén adott összeghatárokat elérve utal át. Az árakat itt sem befolyásolhatjuk, de egyedi és izgalmas tartalommal, okosan megtervezett, folyamatos jelenléttel felépíthetünk egy olyan előfizetői bázist, amely akár zsebpénz szintnél is többet hozhat a konyhára havonta.
Virtuális perselyek
A fentiek jó és szervezett módszerei a webes kreátorok finanszírozásának, de persze sok esetben nem alkalmazhatóak – például akkor, ha tartalmainkat nem az említett két felületen osztjuk meg. Hihetetlen sok munkát emészthet fel például egy profi blog fenntartása, vagy egyéb, nem videó-alapú művészeti tevékenység bemutatása, legyen az egy folyamatosan jelentkező podcast, egy online képregény, a látogatók által kért portrék elkészítése, filmkritikák, útikalauzok és még megannyi további tartalom készítése. Ilyenkor nem áll rendelkezésre előregyártott bevételmegosztási keretrendszer vagy egyéb e-kereskedelmi modell, tehát érdemes “magunkon segíteni” más szolgáltatók által ajánlott megoldásokkal.
Az egyik legismertebb a Patreon: a patrónust, mecénást jelentő szó mögött egy ennek megfelelő platform működik, ahol a tartalomgyártók előre megszabott előnyök, szolgáltatások és extrák megjelölésével gyűjthetnek adományokat. Megoldhatjuk például, hogy egy online képregényes oldalon bizonyos kiemelt tartalmakat csak a havi támogatást nyújtók érhessenek el, ahogy akár egy videósorozat következő epizódjának korai megtekintését is lehetővé tehetjük a patronálóknak. Egy közösségi finanszírozásban készülő zenei videoklipnél belengethetjük, hogy a dal végi stáblistában külön köszönettel szerepeljenek a pénzt bedobók, és így tovább. Maga a Patreon mindössze 5 százalékot csíp le a beérkező összegekből, ami máris sokkal barátibb, mint mondjuk a Twitch feliratkozások 50 százalékos rátája.
A Donably egy frissen indult Patreon-alternatíva, amely leginkább azzal igyekszik bevonzani az adománygyűjtőket, hogy mindössze pár kattintással létrehozhatják saját támogató oldalukat, ráadásul sem a tranzakciókért, sem a regisztrációért, sem pedig a használatért nem kérnek díjat vagy nem vámolják meg bizonyos százalékkal. Itt az adományok nem is maradnak a Donably rendszerében: a tartalomgyártóknak egy Barion virtuális pénztárcát kell csatolniuk a fiókjukhoz, és ahogy érkezik akár egy petáknyi összeg, azt máris oda utalják. A Donably szerint ezáltal minden kapcsolódó külső költséggel együtt is az adományok összegének 90 százaléka eljut a címzetthez, míg a Patreonon ez adók és egyéb tranzakciós díjak miatt akár 67 százalék lehet, a YouTube-on pedig mindössze 59 százalék marad a levonások után.
Hasonló céllal, de még emberközelibb megközelítéssel indult 2018-ban a Buy Me a Coffee, ahol a támogatók akár egyetlen kattintással virtuális zsebünkbe csúsztathatják egy (vagy több) csésze kávé árát. Itt nincs is szükség előre megadott ellenszolgáltatásra, bloggertől webes művészig bárki kiteheti az oldalára a kávés linket, akinek pedig tetszik a tartalom, egyszerűen bedobja a pénzt a virtuális kalapba, melyet pár kedves sorral egészíthet ki arról, miért küldi az összeget, mi tetszik az adott tartalomban vagy miért követ minket.
Ezek az alternatív módszerek (amelyek csak a legismertebbek, kis kereséssel sokféle hasonlót lehet még találni) ráadásul könnyen beágyazhatók olyan felületekre is, amelyeken elvileg van saját bevételszerzési lehetőség is: jelezhetjük egy YouTube-videó leírásában, egy blog oldalsávján, vagy felugró üzenetként időről időre megjeleníthetjük egy Twitch közvetítés csevegődobozában, hogy akinek tetszik, amit lát, már kattinthat is a támogatói linkekre, vagy rendelheti a virtuális kávét. Ha pedig egy tartalomgyártó nagyobb projektekben, hosszabb időtávban gondolkodik, megpróbálkozhat valamilyen közösségi finanszírozási modellel a Kickstartertől az Indiegogo-n át a 2022 tavaszán indult, jutalom-alapon működő magyar Brancs Közösségig. Az ilyen oldalakon már konkrétabb előre tervezéssel lehet elindulni, ahol minél pontosabban kell meghatározni, mire gyűjtünk – például egy saját készítésű filmre, egy könyv megjelentetésére, egy zenei albumra és így tovább -, jelezzük az elkészülés, kiadás dátumait, a szükséges összeget, valamint beállíthatunk olyan kiemelt összegeket, amelyekért valamilyen plusz is jár, például a fenti példáknál maradva egy színfalak mögötti bejárás a készülő film forgatása közben, látogatás a hangstúdióban a dalok feljátszása alatt, vagy a könyvben szereplő egyik karakter elnevezése. Ez a folyamat már nagyobb falat, de a könnyen kezelhető mecénás platformokkal szerencsére az eseti adományozás lehetőségeit is megteremthetjük gyorsan és kényelmesen.
