Nemrég írtunk arról, milyen technikai követelményeket támaszt az, ha valaki tényleg színvonalas podcasteket szeretne készíteni, de egy jó műszaki háttér még nem garancia a sikerre. A téma egyik hazai szakértőjével azt boncolgatjuk, mi kell ahhoz, hogy valaki tényleg kitűnjön az egyre nagyobb zajból.
A podcast, mint műfaj már jó ideje létezik, de az elmúlt években lett belőle igazi sláger. Egyrészt nagyot lökött rajta a streaming-platformok általánossá válása, hiszen manapság már semmilyen extra tudás nem kell ahhoz, hogy megtaláljuk és lejátsszuk a kedvenc adásainkat. Spotify-on, YouTube-on és megannyi egyéb felületen egyetlen kattintással elindíthatjuk a “netrádiósok” műsorait, és egyre több olyan tematikus oldal, gyűjtőfelület létezik, amelyeken saját érdeklődésünknek megfelelően keresgélhetünk a tartalmak között. Szóval, beindult az üzlet, a múltkori cikkben taglalt, viszonylag egyszerű belépési költségek, valamint a bárhol könnyen elérhető adások miatt mostanában, mintha mindenki podcastet akarna készíteni. Pont ezért viszont akkora zaj támadt a színtéren, ami leginkább az internet-korszak elejének zenei robbanásához hasonlítható: akkoriban konkrétan a teljes lemezpiacot aláásta, hogy boldog-boldogtalan könnyen megjelentethette a zenéit és önmagát a webes felületeken.
Épp ezért nem csak a technológiai háttér fontos akkor, ha valaki podcastekben képzeli el a jövőjét: a téma egyik hazai szakértőjével, Mantz Lászlóval beszélgettünk arról, mik a kihívások és buktatók, és mivel érhetnek el valódi sikert a próbálkozók az egyre nagyobb felhozatalban.
Sokat akar a sok szarka, de…
“Tényleg nagyon telítetté vált a mezőny” – ismerte el a felvetés igazságát Mantz László. “A platformok egyszerűsödése mellett ráadásul a világjárvány is nagyon sokat hozzátett a divathoz, kínálati és keresleti oldalon egyaránt. Az emberek otthon ragadtak, vágytak az emberi szóra, és a podcastek a rádióműsorokkal ellentétben sokkal személyesebb hangvételt, közvetlenebb élményt kínáltak. Másrészt azok száma is megszaporodott, akikben felgyűlt a mondanivaló: otthon voltak, volt idejük műsorokat készíteni és tapasztalták is a megnövekedett érdeklődést.”
Emellett a hallgatóság a minőséggel kapcsolatban is valamelyest elfogadóbbá vált, hiszen ugyan korábban megszokhatták, hogy stúdiókörülmények között készülnek az adások, de a karantén miatt a legtöbb podcast felvétele az otthonokba költözött. Azt viszont mindenképp látni lehet, hogy a járvány lecsengése óta ismét nagyobb hangsúlyt kapnak a minőségbeli elvárások: aki teheti, ismét profi körülmények között rögzíti az adásait, amit láthatóan szívesebben is fogad a hallgatóság.
“Jól látható, hogy az elmúlt években nagyon sokan felszálltak a podcast-vonatra, viszont ez mostanra azt okozta, hogy ebben a szegmensben is jellemzővé vált a Netflix-jelenség, amikor annyi a tartalom, hogy már akár órákat csak azzal töltünk, hogy keresgélünk, válogatunk közöttük. Pont ezért nagy szerepe lesz azoknak az ajánló módszereknek, amelyek ki tudják emelni a valóban érdekes és értékes tartalmakat, ilyenek például az olyan gyűjtőoldalak, mint a 2021 őszén indult podcast.hu, ahol eleve van egy minőségi szűrő, az érdeklődők témakörök alapján csemegézhetnek és ahol egy innovációnak köszönhetően már írott formában is tudnak a hangzó szövegben keresni, de ugyanilyen fontos az, amikor a számukra érték-és mértékadó személyek ajánlásai alapján választanak maguknak érdekes csatornákat.”
A rögtönzés és a semmitmondás nem kifizetődő
A podcastek készítésekor ráadásul érdemes előre végiggondolni, hogy más formátumokban már bevált módszerek nem mindig működnek. “Itt csak a hangod van, és az, amit valóban mondani akarsz. Az Instagram- és TikTok-influencereknek egy nagy rétege bizony gyakran elvérezhet a podcastekben, mert ebben a formátumban csak a hangunk van, itt kevés annyit csinálni, hogy tessék, itt megyek, most megállok, most megnézek egy kirakatot” – magyarázza Mantz László. “Alapvetően annak, aki podcastekben gondolkozik, terveznie kell: azt is, hogy az adott adásban miről szeretne beszélni, de jobb, ha inkább 5-10 adással előre gondolkozik, hogy ne fogyjon ki idő előtt a témákból. Emellett igenis elengedhetetlen, hogy előtte komolyan felkészüljön az adott témából, itt nem lehet nyökörögni, őzni és izézni, félrebeszélni – az emberek épp azért hallgatják a podcasteket, hogy ismereteket szerezzenek valakitől, aki esélyesen többet tud az adott témáról, mint ők, vagy legalábbis határozott véleménye van.”
A kezdő podcasterek ott is gyakran irányt tévesztenek, hogy nem határozzák meg előre, kikhez szeretnének szólni. Egy ideig ugyan úgy tűnik működhet a “beszélek csak úgy, bele a világba” módszer is, de ez nem igaz. Ha nincs jól meghatározott célközönség, egy idő után megindul a hallgatók lemorzsolódása. Szintén fontos az, hogy akarjon az illető valamivel többet adni annál, mint amit a közönség esélyesen már most is tud. “Az edukáció az egyik legfontosabb hívószó, és nem is feltétlenül abban az értelemben, hogy egy podcast mindenképp tanítson valamit. De mondjon újat, legyen érdekes, tudjak meg belőle valami többet és mélyebbet arról, ami esetleg érdekel. Vagy akár tudjam meg azt, hogy jé, ez a téma engem mostantól fog érdekelni. Manapság egy átlagos podcast hossza nagyjából fél óra, bár persze akadnak bőven ennél hosszabb adások is. De 30 perc alatt semmiképp sem lehet valamiről átfogó ismereteket nyújtani, inkább az a cél, hogy a műsorkészítő szikrát gyújtson a hallgatóban, elérje azt, hogy érdeklődni, lelkesedni kezdjen valami iránt”.
Pont az érdeklődés fenntartásának felső határa és az említett “szikragyújtás” miatt egy újabb fontos eleme a podcasteknek az ajánló. “Fél óra, de akár másfél alatt sem lehet egy az egyben átadni egy terület minden mélységét, ezért nagyon sokan szeretik azt, ha az adásokban kapaszkodókat, továbblépési pontokat adunk. Olyan weboldalakat, tanulmányoznivalókat, egyéb szakértői forrásokat, ahol az érdeklődők bővíteni tudják az ismereteiket, és azt érzik, hogy nincsenek magukra hagyva egy gyors felfokozó szakasz után.”
Ötletek és egyéniség
Ha valaki meghallgatja a sokadik podcastet ugyanarról a témáról, könnyen elpártol az adott csatornától, hiszen nem feltétlenül mond számára újat – vagy ha mond is, nem üti át az ingerküszöböt. Épp ezért azt is érdemes előre megtervezni, hogyan lehet jól “eladni” egy témát. “Én nagyon szeretem azokat az adásokat, amik valamilyen szinten felráznak, meghökkentenek, hiszen sokkal jobban berántanak egy adott témába egy jó felütéssel. De hogy ezt hogyan lehet elérni, arra sokféle módszer létezik. Van például olyan, amikor ketten beszélgetnek, és egymásnak teszik fel azokat a kérdéseket, amelyeket a közönségük is nagy valószínűséggel feltenne, így az interaktivitás érzetét adják egy előre rögzített műsornak. De ott van az a módszer is, amikor egy témakört teljesen más megközelítésből tálalunk. Egy üzleti podcastben a vezetők fontosságáról szerettünk volna beszélni, és egy érdekes húzással nem valamilyen neves ügyvezetőt vagy szakértőt hívtunk vendégnek, hanem Hámori Máté karmestert. Visszajelzések alapján az egyik legjobb adás kerekedett belőle, hiszen ő egy teljesen más szemszögből tudott beszélni egy csapat vezetésének kérdéseiről, sokkal érdekesebb nézőpontot kínálva, mintha sokadszor beszéltetünk pár szakembert az unalomig ismert közhelyekről.”
“Hasonló példaként egy másik csatornán nem a felnőtteket beszélgettettünk arról, mire gondolnak a kamaszok, hanem két kamasz avatott be minket az online-offline világuk rejtelmeibe (ráadásul náluk ez a kettő el sem különül igazán). Aztán a beszélgetés felénél csatlakozott a beszélgetéshez Szél Dávid pszichológus, akivel már a célcsoport által feldobott témákat boncolgattuk tovább. Egy másik csatornán azt az esetet elemeztük, amikor Beethoven befejezetlen szimfóniáját MI “fejezte be”: ezt egy mesterséges intelligencia szakértővel és Prieger Zsolt zenésszel vettük górcső alá és arról beszélgettünk, mi a különbség az alkotási folyamataik között és vajon várható, hogy a jövőben kizárólag gépek alkotnak majd zenét és mi lesz a jogdíjakkal? Sokféle kérdésre adhatók tehát érdekes válaszok szokatlan nézőpontokból is.”
A podcastek ugyan első körben egyirányúnak tűnnek, hiszen előre felvett anyagokról van szó, de nem szabad a közösségépítést sem kihagyni. “Nagy kedvenceim azok a csatornák, amelyek láthatóan dolgoznak a hallgatói közösségek létrehozásán. Ezek egyrészt segítenek abban, hogy fontos visszajelzéseket adjanak az adások színvonaláról, a témákról, a vendégekről, és ötleteket adjanak a következő műsorokra. De emellett jó esetben önszervező módon tudják bővíteni is a hallgatói tábort, és a szokványostól eltérő utakon terjeszteni a csatorna hírét.”
Sokat segíthet a podcastek népszerűségén, ha érdekes, hiteles vendégek jelennek meg benne. Arra viszont érdemes figyelni, hogy a műsor ívét ne a vendég, hanem a készítő határozza meg. “Azt hiszem, a Halottnak a coach podcast egyik epizódjában hangzott el Andrástól az az idézet, hogy egy jó adásra a hallgatók a vendég miatt jönnek, de a műsorvezető miatt maradnak ott. Ez pedig sok szinten nagyon fontos megállapítás. Te magad legyél hiteles és őszinte, de azt is tudd, hogy nem te vagy a fontos, hanem a téma, amit közölni szeretnél. Ne akarjunk okosabbak lenni és többet beszélni, mint a meghívott szakértő. Egyrészt nem fog menni -az első része-, másrészt a hallgató úgy érzi majd, hogy nem tudott felkapaszkodni a gyorsuló hajótokra és lemarad, kikapcsol. Ez pedig szintén nagyon jó tanács az egyéb platformokon felnőtt influencereknek: itt nem érdemes túlzottan beleszeretni saját hangunkba. Érződjön, hogy érdeklődsz, legalább annyira, mint amennyire a közönséged érdeklődik, ne a saját véleményed akard visszahallani a vendégeidtől.”
Nem a meggazdagodás legkönnyebb módja
Vannak persze bőven, akik nem feltétlenül az önkifejezés, hanem inkább a pénzkereset céljából vágnának bele a podcast-készítésbe. Esetleg akár úgy, hogy valamilyen egyéb platformon már sikeresen váltak influencerré, és itt sikerült is olyan termékmegjelenítéseket elhelyezni, amik a vizuális történetmesélés műfajába még beleférnek. “Nem szabad elfelejteni, hogy egy podcast esetében te, mint készítő, egyedül vagy. Sőt, neked is csak egy részed jelenik meg, a hangod. Nincs ott a filterekkel kicsinosított tengerpart vagy az edzőterem, ráadásul míg egy képet vagy egy tíz másodperces videót pillanatok alatt elkattintasz, itt bizony csak a hangodra vagy utalva. Ez pedig nem csak azt teszi nehézzé, hogy megcsinálj egy jó adást, ami hosszú távon is fenntartja az érdeklődést, de bizony a szponzorok, termékek megjelenítésében sem egyszerű.”
A pénzkeresés alapvető módja persze az, ha az adott platformon jól beindulnak az adások, bár azt a zenészekhez hasonlóan sajnos nem lehet elvárni, hogy 20-50 ezer meghallgatás után már havi fizetés szintjén jönnek a pénzek a streaming-szolgáltatóktól. Tehát, aki valóban szeretne szemmel látható összegeket keresni (akár csak a podcast fenntartásának fedezésére), annak érdemes partnereket keresnie, akik könnyen kapcsolhatók a közönségükhöz és az általában érintett témaköreikhez. “Egy podcastet gyakran kifejezetten intim módon hallgatnak az emberek, hiszen nem kell hozzá az égvilágon semmilyen rákészülés vagy extra környezet. Edzéstől lefekvésig, mosogatás alatt a tabletből, vásárlás alatt a fülhallgatóból szól közvetlenül a hallgatóhoz egy hang, ilyenkor borzalmasan furcsán hathat, ha egy adott téma boncolgatása közben elhangzik, hogy ja, mellesleg az ilyen és ilyen cég joghurtját ettem adás előtt. Ha viszont jól pozícionálod az elhelyezést, az kifejezetten nyerő lehet számodra és a szponzor cég számára egyaránt.”
Egy nemrég lezajlott panelbeszélgetésen el is hangzott egy provokatív kijelentés: “Most van az idő, hogy ne rontsuk el” (és itt a rontsuk helyett bizony sokkal direktebb kifejezés szerepelt). Mit jelent ez? Hogy a podcastek lehetőleg ne kövessék a korábbi influencerek által bejárt utat, amelynek során elveszítik a hitelességüket. Egy insta-celeb a kezdetekben “önmaga reklámja” volt, hiszen a stílusa hatást gyakorolt a követőire, akik gyakran bezoomoltak a képekbe, hogy megnézzék, milyen cipőt, nadrágot, kiegészítőt visel a kedvencük. Aztán később ez odáig fajult, hogy a támogatók, reklámozók hatására minden nap más diétát, utazási irodás, divatmárkát reklámozott, feloldódott a fizetős tartalmakban. A podcasterek nagy részét épp a hitelessége miatt hallgatják sokan, hiszen az ő saját véleményükre, személyiségükre, érdeklődő világlátásukra és egyedi téma feldolgozásukra kíváncsiak, ha ezt tönkrevágják érezhetően kevésbé őszinte beszúrásokkal, könnyen elveszíthetik a közönségüket.
Egyre több az üzleti, professzionális podcast, ahol természetesen gyakran megjelennének olyan megszólalók is, akik PR- és marketing-szempontokat képviselnek. Viszont a cégek, támogatók számára is fontos, hogy egy podcastbe ne “reklámozni” menjenek. “Teljesen mindegy, hogy az emberek valamilyen könnyed téma, vagy esetleg komolyabb mondanivaló miatt hallgatnak egy podcastet, a legtöbbjük számára nagyon fontos, hogy emberi, életszerű kommunikáció folyik a műsorokban, úgy érezhetik, hogy egy valódi beszélgetésben vesznek részt. Épp ezért ilyenkor bizony nagyon elrettentő tud lenni, ha egy szakmai kérdésre a vendég előre bemagolt marketingszöveggel igyekszik válaszolni. Ha viszont sikerül a saját témakörébe érdeklődőként bevonni a hallgatókat, kulisszatitkokat elárulni, a való életben is használható tanácsokat adni, biztos a siker.”
Terjeszd a híred!
Esett már szó a közösségépítésről, de a legfontosabb tanács egy új podcast-csatorna népszerűsítésére mindenképpen ennek a legszélesebb alkalmazása. “Még a legnagyobbak, akik mondjuk a hagyományos média irányából érkeztek a podcast-készítésbe, szintén igyekeznek kihasználni a közösségi média minden szegmensét. Az emberek jó része például szereti néha látni is azt, akit hallgat. Lehet, hogy az adások nagy részét fülhallgatóval, vásárlás vagy mosogatás közben hallgatják, de időnként leülnek a laptop elé, hogy YouTube-on is megnézzenek egy beszélgetést, egész egyszerűen csak azért, hogy lássák a vendéget, megtapasztaljanak metakommunikációs elemeket.”
Már csak ezért is érdemes akár azt megfontolni, hogy vagy a teljes adásokat, vagy azok részleteit videós formában is elérhetővé tegyék a készítők. Emellett ott az Instagram, a TikTok, vagy akár a legújabb őrületként megjelenő BeReal, ahonnan lehetséges célközönséget lehet a podcast felé terelni akár csak egy rövid videóval a felvevőhelyiségről, az adás előtt egy gyors bejelentkezéssel, vagy egy elkattintott képpel a következő vendégről. “Jó kérdés, hogy lesznek-e olyan szintű általános sztárok a podcasterekből, mint amilyenekké annak idején a YouTuberek váltak, akik egy idő után rendezvények vendégei, műsorvezetők, főzőműsor-résztvevők lettek. Közülük a legjobbakat természetesen lehalászták olyan szervezőcégek, akik pontosan erre a tevékenységre szakosodtak, kiközvetítették a videósokat mindenfelé. Ilyenek egyébként léteznek podcasterekre is, de ez még egy formálódó szegmens, ahol nagyon sok múlik azon, te milyen egyéb aktivitásokkal tudod népszerűsíteni saját adásaidat. Mindenképp segít, ha arcot adsz annak, akit addig csak hangként ismertek.”
Ha már a podcastekben is fontos az ajánló, legyen itt is: a kezdő, de haladó podcastereknek is nagyon ajánljuk a meglévő közösségeket. “A podcast-szcénában nagyon pozitív, hogy a szereplők jól ismerik egymást, és érdekes módon sok más területtel ellentétben nagyon segítőkészek. A teljesen önszerveződő módon alakult Magyar Podcasterek Facebook-csoportot például melegen ajánlom mindenkinek. Privát csoport, tehát eleve odafigyelnek, hogy ne legyenek kártékony trollok, aki viszont bekerült, nagyon szívesen ad tanácsokat bármilyen műszaki és egyéb kérdésekben. Emellett oktatóvideókat is kitesznek arról, hogyan érdemes nekikezdeni, mikre érdemes odafigyelni. Leírják a tapasztalataikat mikrofonoktól vágószoftverekig bármiről. Szóval bárki, akinek kérdései vannak (és az is, aki még nem tudja, hogy vannak kérdései), nyugodtan csatlakozzon, mert meglepően sokat segíthet az indulásban egy ilyen támogató közösség. Ha pedig megélt történeteket akarsz elsőkézből hallani olyanokról, akik már ismertek, a PPP (Podcasterekről Podcastereknek Podcast) erősen ajánlott. Saját példákon keresztül mesélnek a podcastekről, az indulásukról, a használt technikáról, de extraként hasznos tartalmakat is találtok ott, a téma köré szervezett események felvételeiből. Ezekre is érdemes elmenni, hallgatni az előadókat, beszélgetni, kérdezni tőlük. Jó fejek, nem harapnak hiszen a célunk közös. A fülön keresztül eljutni a hallgató szívéig, lelkéig és szórakoztató de hasznos tartalommal feltölteni azt. “
