Az elmúlt hónapokban nem a szabadság volt az a szó, ami a leggyakrabban eszünkbe juthatott, ezekben a vészterhes időkben valahogy elfelejtődött a pihenés és a kikapcsolódás gondolata. Azonban ahogy kezdünk visszatérni a megszokott kerékvágásba és a munkától meghajtott energiakészleteink is a végét járják, azért csak ott motoszkál egy balatoni nyaralás, esetleg egy hetes offline túrázás gondolata a fejünkben. Mit tehet ilyenkor egy munkavállaló? Mennyi időre és milyen kondíciókkal mehetnek el szabadságra? Munkáltatóként mennyire tudjuk elengedni a munkavállalóinkat a digitális korban?
Nem kérdés, hogy egy ideje megszűnt a munka-magánélet egyensúlya az életünkben, azonban ez a jelenség jóval hamarabb ütötte fel a fejét, mint a koronavírus. Mióta digitális eszközeinken bárhol és bármikor hozzáférhetünk munkahelyi levelezéseinkhez, szervereinkhez, sokkal nehezebb meghúzni az egészséges határvonalat a szabad- és a munkaidő közt. Először csak egy kérdés megválaszolásával kezdődik, aztán lassan odáig fajul, hogy hétvégén is estébe nyúlóan dolgozunk. De hogyan kapcsolódhatunk így ki? Meddig játszhatjuk az elérhetetlent egy olyan korban, ahol mindig mindenhol kapcsolatban vagyunk?
Jogunk van a pihenésre
A munka törvénykönyve szerint minden munkavállalót megillet a szabadság, amely időtartama naptári évenként alap- és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság egységesen húsz nap, efelett pedig a pótszabadság mértéke a munkavállaló személyes körülményeitől függ. A szabadság rész- és teljes munkaidőre szerződött munkavállalókra ugyanúgy érvényes, a fenti szabályoktól pedig a munkaszerződés csak a dolgozó előnyére térhet el, tehát kevesebb szabadságot nem, csak többet kaphatunk bármilyen módosítás esetén. A törvény szerint arra is köteles a munkáltató, hogy naptári évenként egyszer tizennégy egybefüggő napra (nem munkanapra) mentesítse a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavállaló kötelezettségei alól. Viszont mielőtt elkezdenénk az asztalt verni a kéthetes eltávunk okán, érdemes megnézni saját megállapodásunkat a munkahellyel, hiszen a szerződésben írtak fölülírhatják a rendelkezést. Épp ezért kiemelten fontos a munkaviszony megkezdésekor alaposán átnézni a szerződéseket, hiszen abban kellő pontossággal és precizitással kell rendelkeznünk a szabadságot illető kérdésekről, elsősorban azokban az esetekben, mikor a jogszabályokban rögzített rendelkezésektől eltérnének.
A szabadságot kiveszem vagy kiadják?
Bár a mindennapokban „kivesszük” a szabadságot, a helyes szóhasználat szerint a szabadságot a munkáltató jogosultsága kiadni, azaz az ő felelőssége, hogy a munkavállaló megkapja az őt megillető szabadságot. A jogosultság azonban nem jelent egyet a korlátlansággal, hiszen bizonyos szabályok korrektségre kötelezik a munkáltatót, pl.: meg kell beszélni a szabadságolás időpontját a munkavállalóval, legkésőbb a szabadságot megelőző tizenöt naptári napig.
Az etikus szabadság szabályai
Bár a jog támogatja az akár két hétig nyúló szabadságot is, emberként, munkavállalóként nem tehetjük meg, hogy nem működünk együtt a munkáltatóval. Épp ezért több helyen már bevett szokásként töltik a munkavállalók éves szabadságolási tervüket, aminek segítségével a felek előre és tisztán láthatják, hogy ki mikor érhető el, ezzel számtalan előnyt kovácsolva. Előre láthatjuk az egész évben rendelkezésünkre álló kapacitást, így az előre látható munkákat ennek megfelelően tudja ütemezni a munkáltató, illetve az előre kikért szabadságot csak kivételes esetekben vonhatja vissza a munkáltató, épp ezért nem kell aggódnunk, elengednek-e az adott napokra, vagy sem. Előre láthatjuk a helyettesítés igényét, megelőzhetjük a terhelés egyenlőtlen eloszlását a munkavállalók között.
Miért olyan fontos, hogy aktívan pihenjünk a szabadság alatt?
Azok számára, akik kompetitív szakmákban dolgoznak, a nyaralás gondolata egyenlő lehet a stresszel. Határidők, mérföldkövek, elégedett ügyfelek között úgy érezhetik, soha nincs idő pihenni, hiszen rögtön elrobog mellettük az élet. Valószínűleg épp ezért sorolta a leggyakoribb munkahelyi betegségek közé a kiégést is a WHO. Az email megjelenése óta folyamatos a harc a figyelmünkért és szabadidőnkért, egyesek szerint az online munkavégzés annyira hozzáláncolt bennünket a munkahelyünkhöz, hogy a stresszt már nem is tudjuk levetkőzni. Mások szerint a digitalizáció lehetővé teszi, hogy karriert építsünk, miközben mondjuk épp felfedezzük a világot.
Egy 2018-as felmérés az előbbi csoportnak ad igazat, hiszen eredményeképp kijött, hogy a válaszadók 24 százaléka bár nem akar dolgozni a szabadsága alatt, mégsem képes megállni, hogy főnöke telefonhívására, levelére ne válaszoljon. Ezek nem tűnnek olyan nagy dolognak, azonban minden munkával töltött idő a szabadságunkból pörög, ezzel rontva annak hatékonyságát. Akárhogy is, a digitális világban töltött vakációra fel kell készülnünk: a munkavállalók egy stresszkutatásban számosították, mennyien tapasztalnak(54%) magas, vagy kiemelten magas stresszt a vakáció előtti napokon egy normál munkanaphoz képest, ez pedig alátámasztja a fentebbi állításunkat, miszerint a jó előre bejelentett vakáció egyfajta felkészültséget hordoz magával.
Két apró dolog, ami nagyban megváltoztathatja a szabadság hatékonyságát munkavállalóként
Bár megoszlanak a vélemények digitalizáció szerepéről, a pihenés és az offline idő fontosságát senki nem vitatja. Épp ezért, ha szabadságra készülünk, van néhány óvintézkedés, amivel zavartalanná tehetjük a pihenésre szánt napokat: az előkészületek és a helyettesítés szervezéséről már beszéltünk fentebb, azonban van egy sarkalatos pontja a vakációnak, ami rengeteg nem kívánt értesítéstől megkímélhet bennünket: az out of office üzenetek irodán belül és kívül is tudatják majd a feladókkal, meddig nem tudnak bennünket elérni, illetve kit kereshetnek amíg nem tartózkodunk az irodában. Ezt nem is szükséges jobban túlgondolni, mint a levelezőrendszerben táplált sablon, amit kiegészíthetünk a szabadság végének dátumával, illetve a helyettesünk elérhetőségeivel.
Sajnos a vakáció előtti stressz nem az egyetlen nehézség a szabadság körüli időszakban. A fentebbi kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 45%-a a munkahelyre visszatérésen is sokat aggodalmaskodik, hiszen a beérkezett üzenetek mennyisége, azok feldolgozása és megválaszolása tetemes időt vesz majd igénybe. Az alaposság viszont nem elengedhető, hiszen így győződünk meg róla, hogy a szabadság alatt kialakult helyzetek, ügyek mind elrendezésre kerülnek. Csökkenthetjük a felzárkózás okozta stresszt, ha a vakáció időtartamára egyetlen kommunikációs csatornára összpontosítjuk és tereljük át a beérkezett üzeneteket olyan eszközök használatával, mint például a Zapier. Egy korábbi Pont-Most cikkünkben részletesebben is beszámoltunk a nyaralás utáni digitális káosz kezeléséről és többek között arról, hogyan rendszerezheted leveleid, ha nem szeretnél erre külön platformot használni.
Mit tehet a munkáltató, hogy egy szabadság „sikeres” lehessen a munkavállaló számára?
A technológia már minden társadalmi csoport vérkeringésébe bekerült, beszéljük akár mikro, vagy makro szintűekről, ebből következik, hogy olyan kérdéseket sem hagy értinetlenül, mint a vállalati kultúra. A digitális korban a cégeknek adaptálódniuk kell a technológiai megoldásokhoz, újfajta munkahelyi gyakorlatokat kell kidolgozniuk, hogy munkavállalóikat megtartsák, elégedetté tegyék. Ebben az eddig soha nem tapasztalt transzparens korszakban egyre nagyobb nyomás nehezedik a szervezetekre, hiszen az ő feladatuk, hogy egy pozitív és produktív digitális kultúrát alakítsanak ki – igen, a vállalat sikeréhez ez legalább olyan esszenciális, mint a stratégia – munkavállalók számára offline és online egyaránt.
A munkáltatók számára egy sikeres munkavállalói szabadság jóval korábban kezdődik, mint a vakáció első napja: már az együttműködés első pillanatától éreztetnie kell a dolgozókkal, hogy csapattagok, akiknek teret és növekedési lehetőséget biztosít a munkahelyük. Egy ilyen támogató kultúra hozzájárul, hogy kapcsolatban maradjanak egymással a szervezet tagjai, legyenek bárhol is a világon. Ez, bár leírva komolyan hangzik, gyakorlatban olyan egyszerű szolgáltatásokkal elérhető, mint a Slack, a Yammer vagy a Microsoft Teams használata.
A vállalatnak olyan munkakultúrával kell rendelkeznie a munkaerő megtartásához, ami az egyértelmű dolgok mellett (nyugdíj, egészségügyi ellátás) a hatékony szabadságolásra is kiemelt figyelmet fordít, meghagyva az esélyt a munkavállalónak az aktív pihenésre. A menedzsmentnek ebben is komoly példamutató szerepe van: azok a munkavállalók ugyanis sokkal hajlamosabbak a vakáció alatti munkavégzésre, akiknek a munkáltatójuk is hasonlóképp cselekszik saját szabadsága alatt. Kiemelten igaz ez a millenial generációra, akik 36%-kal hajlamosabbak ezt a rossz szokást utánozni, mint az érettebb nemzedék tagjai, ráadásul 37%-kal jobban érzik magukat bűnösnek, ha szabadságot vesznek ki.
A szabadság a munkahelyi wellbeing része
2012-ben Leslie Perlow, a Harvard Business School vezető professzora kutatómunkát végzett a Boston Consulting Csoport 24/7-ben dolgozó tanácsadói között, melynek során feltárta, hogy mennyire kontraproduktív tud lenni a csoport munkájára a folyamatos kapcsolódás. Épp ezért a munkavállalók szokását megszakítva bevezettek egy kijelölt estét, amit mindenki kizárólag kikapcsolásra használhatott, ez pedig nemcsak a munka minőségére volt pozitív hatással, de észrevették, hogy az alkalmazottak egyre jobb viszonyt kezdenek egymással ápolni, majd az eredményes munkájuk miatt egyre jobban, magabiztosabban és elégedettebben érezték magukat.
A legfontosabb stratégia talán, amely a vezetők és alkalmazottak számára egyaránt hasznos lehet, hogy világos elvárásokat és célokat határozzanak meg a szabadsággal szemben. Ha például egy kritikus fontosságú projekt közepén megyünk szabadságra, előre meghatározott időpontokban adjunk meg elérhetőségeket, kövessük nyomon az eseményeket és fogalmazzuk meg előre, milyen helyzetek számítanak sürgősnek. Paradoxnak hathat, hogy épp a szigorú szabályok vezetnek majd egy eredményes szabadsághoz, azonban a vakáció a munkavállalói és a munkaadói wellbeing része, épp ezért kritikus fontosságú egy hosszú és sikeres munkakapcsolat kialakításában.
Ha a repjegyed és a helyettesítőd is megvan a nyaralás idejére, már kész is vagy az indulásra, nem? Szerintünk azért még van pár tennivaló, amit érdemes elintézned, mielőtt útnak indulsz: pakolás, felhőben tárolt dokumentumok mellett a legfontosabb tájékozódási, egészségügyi és pénzügyi szolgáltatásokra is kitérünk, hogy elkerülhesd a váratlan szituációkat nyaralás alatt! Olvasd el a nyaralás előtti teendőkkel kapcsolatos tanácsainket itt!
