A manapság használt bankkártyák már nem csak egy “buta” mágnescsíkra épülnek, az okos funkciókhoz chip is kerül beléjük. Ez pedig most épp nem a legjobb ómen, hiszen jó ideje komoly chiphiánnyal küzd a világ, ami a PC-k és mobilok után a plasztikkártyákat is elérheti.
Arról már több szempontból is írtunk, hogy az elmúlt egy-másfél évben komoly szállítási gondok alakultak ki a chipek piacán. Alapvetően a világjárvány borította meg az addigi rendet, hiszen egyrészt a gyárakban nem tudtak teljes kapacitáson termelni a kijárási korlátozások miatt, de ehhez hozzájött a szállítási nehézségek által okozott készlethiány is. Emellett egyes területeken a hardvergyártók pont felturbózták a rendeléseiket, mivel például az otthoni munkavégzés és a távtanulás miatt megnőtt a kereslet a modernebb laptopok és PC-k iránt.
Keletkezett tehát egy egyre erősebb vákuum: igény egyre inkább lett volna a félvezetőkre és a különféle chipekre, de a legnagyobb piaci szereplők épp ekkorra egyre kevesebbet tudtak szállítani. Ennek egyik első jele az lett, hogy (más okokkal együtt) a chiphiány teljesen szétzilálta a PC-s grafikus vezérlők piacát, ahol hiába jöttek ki újabb és egyre jobb modellek, a boltokig már alig jutott el belőlük, ami még az árakat is az egekig lökte. Mindez talán még nem szólaltatta meg a vészcsengőt mindenkinél, legfeljebb a legújabb játlékokra vágyó fiatalok használtak egyre keresetlenebb kifejezéseket.
Az már kissé többeket érintett, hogy laptopokból és PC-kből is egyre nehezebben csordogáltak az új modellek – bár itt az a legnagyobb érdekesség, hogy ennek ellenére az eddig folyamatosan csökkenő PC-piac képes volt növekedésre kapcsolni (ehhez persze az is kellett, hogy a gyártók szárazra ürítsék régebbi készleteiket is). Most viszont jöhet egy olyan terület is a chiphiány áldozatainak listáján, amit már jóval többen megérezhetnek, hacsak gyorsan nem születik megoldás.
Romló lapjárás
A mobilos és kártyás fizetési szolgáltatók szövetsége, a Smart Payment Association (SPA) közleményben figyelmeztette a piaci szereplőket arra, hogy hamarosan eljön az ideje annak, hogy a bankkártyák (és egyéb fizetésre, valamint kupongyűjtésre és hasonlókra szolgáló kártyák) gyártói is felkészüljenek a hiánygazdálkodásra. Ráadásul az informatikai piac elemzői szerint a félvezetők terén legkorábban is csak 2022-ben enyhülhetnek az ellátási problémák, nagy valószínűséggel nem lesznek elegendőek a kártyák előállításához rendelkezésre álló alkatrész-készletek, így bizony a végfelhasználók is megérzik majd a dolgot.
Ez pedig nagyon kellemetlen lesz olyan téren is, hogy egy csomó áthidaló intézkedést kell megtervezni ahhoz, hogy a lakossági fizetési folyamatokban ne legyen fennakadás. Manapság ugyanis a felmérések szerint a nem készpénzes fogyasztói fizetések 90 százalékához kártyákat használunk, és az online fizetések 40-60 százaléka is kártyákon alapul (a fizetési területektől függően). És persze azt se felejtsük el, hogy a legtöbben szerencsére nem a párnahuzatban vagy az alsó fiókban tartják a fizetésüket, így a készpénzes fizetésekhez is először kártyával húzzák le a szükséges összeget a számlájukról.
A bankok és egyéb fizetési szolgáltatók a kártyák és ügyfelek típusaitól függően 2-4 éves időtartamra érvényes kártyákat adnak ki, amelyek lejárta után vagy automatikusan kapja az ügyfél a következőt, vagy igényelnie kell egyet ahhoz, hogy tovább tudja használni. Ha viszont nincs utánpótlás, vagy csak hónapokkal a céldátum után érkezik, értelemszerűen nem kevesen fogják melegebb éghajlatra kívánni a kártyakibocsátókat és bankokat.
A káosz előszele
Az SPA elnöke külön kiemelte, hogy már most több millió bankkártya hiányzik a rendszerből az ellátási gondok miatt, de ha belegondolunk abba, hogy évente közel 3 milliárd fizetési kártyát adnak ki világszerte, az is jól látható, hogy még egy kisebb fennakadás is hatalmas tömegeket foszt majd meg a kártyájuktól. A szervezet előrejelzése szerint az idei év második felében már konkrétan elfogyhat több gyártónál is a szükséges alkatrész-készlet, és akkor még hol van a jövő év, amikor (elvileg) újra fellendül a félvezetők gyártása.
A piacnak most tehát vészterveket kell gyártania és villámgyorsan neki is kell állniuk egy ideiglenes működési rendre. Egyrészt például el kell érni, hogy a chipgyártók elsődlegesen a kártyák előállítóinak rendeléseit teljesítsék, például a PC-s igények előtt. Ez persze a laptopok és asztali gépek felhasználóit érintheti kellemetlenül, de valahol (nagyon sarkosan fogalmazva) egy pár éves géppel még mindig tökéletesen lehet dolgozni, játszani, kommunikálni és minden egyebet elvégezni, de ha a lakosság kártyaállománya elévül, az a teljes fizetési rendszert visszalövi a sötét középkorba.
Másrészt arra is érdemes felkészülni, hogy amikor a lakosság komolyabban szembesül a hiánnyal, megnő a kártyákkal kapcsolatos csalások száma is. “Nyiss nálunk számlát, nekünk még van bankkártyánk”, esetleg “Segítünk meghosszabbítani a régi kártyád érvényességét, csak az adatokra van szükségünk” – ha valaki ilyesmikkel találkozik, nehogy bedőljön az ígéreteknek. Azt viszont a jelenlegi banki és egyéb fizetési rendszerek nem igazán teszik lehetővé, hogy a már kiadott, és a pénztárcákban lapuló kártyák eredeti lejárati idejét meghosszabbítsa, ez ugyanis a belső követési és biztonsági rendszereket kavarná meg. Tehát egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy a chipgyártók tényleg belemennek a szállítási kapacitásaik priorizálásába – és csak azoknak nem kell tartaniuk fennakadásoktól, akiknek a kártyáin 2023-as, vagy azt követő lejárati idő szerepel.
