Néha az élet tényleg nem habostorta, még akkor sem, ha annak tűnik. Spekulánsoktól cégeken át magánemberekig sokan ráugrottak a metaverzumokban vásárolható javakra, mondván, a szép új világ hajnalán beleugorva a virtuális befektetésekbe majd szépen fial, ha a technológia általánossá válik. Csak hát… a jelek szerint ez nem akar elérkezni.
A technológia furcsa dolog abban a tekintetben, hogy néha egy-egy teljesen hihetetlen ötletből, apró újításból lesz világraszóló divatőrület, máskor viszont akár teljesen egyértelmű sikerrel kecsegtető jövőképek válnak köddé, mert egyszerűen nem harapnak rá az emberek, vagy a gyakorlatban nem úgy néz ki valami, mint a tervezőasztalon. A metaverzumokkal kapcsolatban pár éve még olyan szintű hozsannázást lehetett hallani, hogy a fal adta a másikat, aztán szép lassan leapadt a csodavárás szintje, és úgy tűnik, akik óriási hasznot reméltek nem létező házakból, telkekből és virtuális boltokból, végül hoppon maradnak.
A metaverzum szót sokan talán Mark Zuckerbergtől hallották először, de nem a Facebook (pontosabban ma már Meta) vezetője találta ki a fogalmat. Modern változatának eredetéről még ma is tartanak a viták, egyesek szerint metaverzumnak számítanak például azok a klasszikus MMO játékok is, mint a World of Warcraft vagy a Second Life, hiszen a fogalom lényege, hogy egy virtuális világban valamilyen avatár segítségével élünk, mozgunk és lépünk interakcióba másokkal, saját javakat halmozhatunk fel, építkezhetünk, vásárolhatunk és szórakozhatunk.
A néhány éve beindult meta-madness ennek legújabb megfogalmazása alapján úgy néz ki, hogy egy ilyen metaverzum amellett, hogy virtuális környezetet kínál, közvetlen kapcsolatban van a valódi világgal is. Zuckerberg víziója például az, hogy egymástól távol élő ismerősök számítógép által megalkotott környezetben, avatárjaikat használva tudnak csevegni egyszerű Messenger-pötyögés vagy csak a fejüket mutató videóhívás helyett. Mások pedig egész konkrétan arra építették fel metavilágaikat, hogy az itteni vagyontárgyakat valódi pénzért lehet adni-venni, a házaknak, telkeknek és boltoknak, ruháknak és kiegészítőknek valós fizetőeszközben is kifejezhető értéke van.
Nagy remények után hangos arcraesés
Az egyik legnagyobb ilyen szolgáltatásnak a Decentraland számított: ebben az online világban már 2020-ban és 2021-ben is millió dollárokért vásároltak felhasználók virtuális ingatlanokat, sőt akár olyan telkeket, amelyeken még egy pixelnyi “épület” sem volt, ellenben a jó elhelyezkedésük miatt befektetésként azt remélték, hogy még többért tudják majd továbbadni őket. A platform és a köré épülő szolgáltatások, kriptopénzes megoldások teljes értékét tavaly ősszel 1,3 millió dollárra becsülték a szakemberek, szóval első látásra úgy is tűnhetett, hogy valóban az ilyesféle világok jelentik az üzleti élet új sztárját.
Eközben viszont elkezdtek érkezni a rossz hírek. Eleve a metaverzumok reklámarcaként is értelmezhető Mark Zuckerberg egyre kevesebb konkrétumról beszélt saját megoldásával kapcsolatban, a tesztelői körnek már elérhető demó verziót kipróbálók szerint még minden nagyon kezdetleges és igazából nem is igazán tudják, mire kéne ezt tényleg használni, valamint mi mozdíthatja meg az embereket afelé, hogy tényleg bele is akarjanak kóstolni. A befektetői célú metaverzumoknál szintén csúnyán alakultak a felhasználószámok: a Decentraland hiába közölt csodálatos használati adatokat, a CoinDesk statisztikái szerint már tavaly ősszel (tehát az 1,3 milliárdos értékbecslés idejében) mindössze néhány tucatnyian bolyongtak a rendszerben naponta.
Egy újabb riport szerint mostanra még rosszabb lett a helyzet, a Decentraland bevételei a padlóig süllyedtek, mindössze 20-30 kétségbeesett befektető maradt a platformon, akik NFT-alapú üzleteket kötve adják-veszik egymás között a virtuális ingatlanokat, hetente mindössze 50 ezer dolláros értékben. Ez pedig hihetetlen visszaesés a 2021-2022 fordulóján mért heti millió dolláros nagyságrendhez képest.
A bukdácsolás ráadásul egyáltalán nem csak a Decentralandet érinti. Láthatóan a hasonló indíttatású The Sandbox is komoly lejtmenetre állt, a tavalyi virtuális divateseményük, a Fashion Week még 100 ezer látogatót vonzott, idén viszont csak negyedannyian néztek be a folytatásra. A legnagyobb ruhamárkák gyártói közül többen is jelezték, hogy esélyesen ilyen számok mellett nem támogatják tovább a rendezvényt (és esélyesen hasonlókat sem máshol). Az érdeklődés lanyhulásával az egyes platformok saját fizetőeszközei is rohamosan értéktelenednek el, a Decentraland tokenjei 2021 végén még 5 dollárt értek, ma már alig 60 centre számolhatóak át.
Hol van a következő generáció?
Egyesek még attól várhatják a metaverzumok felfutását, hogy majd a legfiatalabb korosztály szépen “belenő” a technológiába és ők már alapértelmezetten érdekesnek találják, divatot csinálnak belőle. Valószínűleg a legtöbb befektető, aki még megmaradt az egyes platformokon, rájuk számít – de úgy tűnik, egyelőre ők is hiába teszik.
Egy friss felmérés szerint az amerikai tizenévesek nagy részét teljesen hidegen hagyja a metaverzum, vagy legalábbis bizonytalanok a kérdésben. Eleve még mindig nem indult be a metaverzumok legjobb átéléséhez használható VR/AR eszközök piaca sem: a Piper Sandler 5600 tizenévest érintő felmérése szerint a megkérdezetteknek eleve csak 29 százaléka rendelkezett VR-képes eszközökkel, és még nekik is csak 4 százalékuk számolt be róla, hogy azokat napi szinten használja.
Ezen persze még változtathat péndául az Apple, amely már máskor is sikeresen emelt át technológiai profik játékszerének tartott eszközt az általános divatba (lásd mobiltelefon vagy médialejátszó), most pedig egyre biztosabb, hogy érkezik a saját fejlesztésű virtuális és kiterjesztettvalóság-szemüvegük, ami kevésbé bumfordi, ám sokkal felhasználóbarátabb lesz a jelenlegi versenytársaknál, na meg ott lesz rajta a csábító almás logó. De azt továbbra sem várják az elemzők, hogy ettől hirtelen minden fiatal berúgja a metaverzumok ajtaját, már csak azért is, mert az Apple headsetje kifejezetten drágának ígérkezik, így első körben biztosan nem lesz szatyorban hazahordott átlagtermék.
A fiatalok érdektelensége pedig látszólag elvette több próbálkozó kedvét is. A Disney nemrég teljesen leépítette a metaverzumos megoldásokon dolgozó üzletágát, a Microsoft is bezárta az AltspaceVR nevű közösségi platformját, de még Zuckerberg is gyanúsan más területekről beszél, például a ChatGPT nyomán fejlesztett generatív mesterséges intelligencia jövőjéről. Az elmúlt évek járványidőszaka és gazdasági visszaesése miatt ráadásul az összes olyan vállalat, amely annak idején fejest ugrott valamilyen meta-fejlesztésbe, szembesül a befektetők akaratával, akik inkább biztos sikerrel kecsegtető tevékenységeket várnak el tőlük.
Hogy mindez csak egy időszakos folyamat, és néhány év múlva azért beindul valamelyest, vagy végleges zsákutcának bizonyul, azt természetesen előre nem lehet biztonsággal megjósolni. Az viszont már egyre biztosabb, hogy aki néhány éve spekulálni kezdett azon, hogy kezdeti befektetései hamar, valamint sokszorosan megtérülnek a metaverzumokból, most épp vastag mínuszokkal számolhat.
