Óriási tétje volt a legutóbbi frekvenciaárverésnek, melynek során a Telekom végül megerősítette piacvezető pozícióját. Kövesi Gabriella csoport szabályozási vezető és Taszner István, a mobile access tribe vezetője szerint a sikeres szerepléshez 3-4 hónap elszánt csapatmunkára volt szükség, és nem mellesleg jól jött a számtalan lehetséges aukciós stratégia szoftveres modellezése is.
Múlt héten zárult a legutóbbi frekvencia aukció, melynek eredménye nagymértékben meghatározza a hazai távközlési piac következő 10-20 évét. Elégedettek az eredménnyel?
Kövesi Gabriella: Határozottan. Egy ilyen tender nagyon fontos esemény az iparág életében; jelen esetben például összesen 150 milliárd forintot költöttek az árverésen résztvevő szereplők. A hatalmas összeg is mutatja, hogy ebben a „játszmában” rendkívül magasak a tétek. Az aukció eredményétől függ, hogy melyik szereplő milyen szolgáltatást kínálhat az ügyfeleinek, és az mennyire lesz jó minőségű. A távközlési vállalatok piaci helyzete, pozíciója jelentős részben összefügg a frekvencia tenderen való szereplésükkel. Véleményem szerint a Telekom nagyon jó eredménnyel szerepelt, hiszen mind az elnyert frekvenciakészlet összetétele, mind az ára tökéletesen megfelel az igényeinknek.
A sajtóban voltak olyan hangok, melyek a Telekom egyik versenytársát ünnepelték az aukció győzteseként.
Taszner István: Aki így vélekedik, nem a teljes képet látja. Nem azt érdemes vizsgálni, hogy az épp aktuális tenderen ki mekkora szeletet szerzett meg magának, hanem azt, hogy mennyit költött rá és hogy ennek eredményeképp mekkora lesz a rendelkezésére álló teljes portfólió. Van olyan szereplő, aki most nagyobb szeletet vásárolt magának – de ezzel csak részben kompenzálja a GHz alatti tartományban a hátrányát, amelyet egy korábbi akción szerzett.
Ha objektíven nézzük, nehéz másként olvasni az eredményeket, minthogy a Telekom egy jövőbiztos spektrumkészlet megszerzésével, kifejezetten költséghatékonyan biztosította be vezető piaci helyzetét.
Milyen stratégia vezetett a jó szerepléshez?
K.G.: Tudni kell, hogy az aukció szabályait a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alkotja, és ezek a szabályok természetesen minden résztvevőnek azonos esélyeket biztosítanak. Az ördög azonban a részletekben rejlik. A szabályok maximális betartása mellett, lehetőség van úgy taktikázni, hogy jobban jöjjünk ki, mint mások.
T.I.: Egy-egy blokk esetében többmilliárd forint lehet az a különbség, ami kizárólag az árverési stratégiából következik, ezért minden forgatókönyvre fel kellett készülnünk. Komoly hazai és nemzetközi csapatmunka zajlott az aukciós szereplésünk hátterében; bonyolult számítógépes szimulációkkal dolgoztuk ki a legelőnyösebb licitstratégiát.
Előre modellezni lehet, különböző körülmények között hogyan érdemes licitálni?
T.I.: Pontosan. Számtalan variációt dolgoztunk ki, és részletes útmutatóval a kezünkben mentünk az aukcióra.
K.G.: Úgy kell elképzelni, mint egy bonyolult térképet: ha a versenytársaink egy adott lépést tettek, mi tudtuk, hogy erre válaszul nekünk milyen irányba kell mozdulnunk. Ahogy haladtunk előre az aukció folyamatában, úgy dobtuk félre a már „bejárt” lapokat.
Az aukció a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciatartományra vonatkozott. Mire használhatóak ezek a spektrumok?
T.I.: A 900-as tartomány nagyjából 25 éve a GSM-szolgáltatás gerincét adja, tehát elsősorban hang és kisebb részben adatforgalom épül rá. A GHz alatti – vagyis a 700, 800 és 900 MHz-es – sávok főként az országos és a beltéri lefedettség megteremtéséhez használhatóak. Ezzel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a jelenlegi aukció után a három nagy távközlési szolgáltató mind nagyjából kétszer 30 MHz-es blokkal rendelkezik majd, tehát teljesen kiegyenlítettek lesznek az erőviszonyok. Ha viszont azt is számításba vesszük, hogy integrált szolgáltatóként nekünk a gigabites vezetékes hálózat is rengeteg beltéri szolgáltatáshoz – például VoLTE/VoWIfi – nyújt kiváló hátteret, máris egyértelműen az élre kerülünk.
Az 1800 MHz-es frekvencia már a középtartományba tartozik, mely inkább a szolgáltatás kapacitását, a mobilhálózat adatforgalmának sávszélességét biztosítja. Ahhoz például, hogy sok ügyfél számára egyidejűleg fenntartsuk a nagy sebességű mobilhálózatot, erre a spektrumra van szükség. Mivel nekünk van a legtöbb ügyfelünk, a szolgáltatás minősége szempontjából fontos, hogy rendelkezzünk a kiszolgálásukhoz szükséges középtartományú frekvenciákkal. Szerencsére ezen a téren piacvezetők vagyunk, és most még növekedni is tudtunk.
A most megvásárolt blokkok tehát nem tipikusan 5G-szolgáltatásra használhatóak. Nem abban az irányban lenne érdemes bővíteni a kapacitásokat?
K.G.: A jelenlegi aukción ezeket a spektrumokat értékesítették, így ez a kérdés fel sem vetődött. 5G-s frekvenciákkal kapcsolatban tavaly tavasszal zárult le az a tender, amin megszereztük a szolgáltatás elindításához szükséges blokkokat. Ez azonban nem egy végleges állapot; amikor a hatóság legközelebb kiír 5G-szolgáltatáshoz használható hullámhossz-tartományra vonatkozó aukciót, mi biztosan ott leszünk.
T.I.: A távközlési iparág egyik szépsége, hogy folyamatosan fejlődik, így semmilyen pozíció nincs kőbe vésve. Létezik egy nemzetközi testület, a World Administrative Radio Conference (WARC), melybe a nemzetállamok delegálnak küldötteket, s mely időről időre döntéseket hoz azzal kapcsolatban, hogy mely rádióhullám-tartományokat milyen célokra lehet felhasználni. Az 5G-technológia lehetőségeit ismerve, számítani lehet rá, hogy néhány éven belül megnyitnak olyan spektrumokat a kereskedelmi távközlési szolgáltatók előtt, melyek ma még nem elérhetőek. Ha ez megtörténik, a nemzetállamok illetékes hatóságai újabb tendereket fognak kiírni az értékesítésükre. Ez azonban még a jövő zenéje.
