Ha egy mozifilmen ott a 18-as karika, jó eséllyel a jegyszedő nem engedi be az ennél fiatalabbakat. De a weboldalakra hiába írnak ki életkori megkötéseket, egyelőre ezek nagy része könnyen kijátszható, és még a kifejezetten kisebbekre szabott szolgáltatásokkal sincs minden rendben.
Az természetes, hogy nem tudunk ott állni a gyerekünk mellett minden percben, amikor épp internetezik. Nem csak azért, mert ez a csősz-magatartás sokszor ellenérzéseket szül és pont ellentétes eredménnyel jár, de az ilyesmi már gyakorlati szinten sem lehetséges, hiszen a zsebében ott a telefon, internetezni bármikor, bárhonnan tud. És ugyan vannak különféle megoldások az internethasználat korlátozására, családi beállítások alkalmazására és távoli monitorozásra, de ezek sem helyettesítik azokat a szabályozásokat, amelyeket a tartalomszolgáltatóknak kell, vagy inkább kellene bevezetniük és figyelemmel kísérniük.
Az átlátszó tizenhármas karika
A legnehezebb talán a közösségi oldalak életkori beállításának kérdése, ugyanis itt a kiskorúak nem csak olvashatnak olyan tartalmakat, amelyekre a weben is rábukkanhatnak, miközben nem nekik való. Egy közösségi oldalon kétoldalú kommunikáció folyik, és ez az internetezésben, valamint akár a való élet személyes kapcsolataiban járatlanok számára sokkal több veszélyforrást jelent. Folyamatosan olvashatunk híreket a világ minden tájáról a közösségi szolgáltatásokon keresztül megtévesztett gyerekekről, zaklatásról, pedofilok kísérleteiről, de voltak visszás esetek különféle “kihívásnak” álcázott káros tevékenységekről is, amelyek aztán akár tragédiához is vezettek.
Alapvetően a közösségi oldalak erre azzal reagálnak, hogy kötelező minimális életkort adnak meg a használathoz, a Facebooknál mindez jelenleg 13 év. De a regisztráció során csupán annyit kell tennie az ezt átugorni vágyó fiatalnak, hogy valótlan születési dátumot ad meg, és esetleg nem saját fotót tölt fel, hanem egy rajzfilmkarakter fejét, vagy egy digitálisan elváltoztatott avatárt. Lebukni innentől csak úgy lehet, ha valaki jelenti az illetőt az adminok felé, esetleg valamilyen megosztást megtalál az oldalt ellenőrző mesterséges intelligencia, ilyenkor aztán valós fotót és igazolvány-másolatot kérnek a fiók fenntartásához. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy viszonylag ritka az ilyen lelepleződés, a gyerekek egy része kifejezetten élvezi is, hogy “kijátszotta a rendszert”.
Nem minden az, aminek látszik
Persze nem csak az a gond, ha a gyerekek olyan szolgáltatáshoz férnek hozzá, amihez talán még “nem elég felnőttek”. Olyan járulékos veszélyforrások is megjelennek ezzel, amik ugyan a felnőttek irányában is léteznek, de ők talán egy fokkal hatékonyabban és felelősségteljesebben tudnak védekezni az ilyenek ellen, vagy elhárítani a következményeit. És itt leginkább az adatszivárgásokról, hanyag adatkezeléssel kapcsolatos esetekről beszélünk, amely ugyan leginkább a Facebook tavalyi, Cambridge Analytica nevével összeforrott botránya óta közszájon forgó téma, de a jelek szerint szinte nincs olyan szolgáltatás, amely legalább egyszer ne esett volna hasra valamilyen kapcsolódó esetben.
Ott van például a gyerekek körében manapság kiemelten népszerűnek számító TikTok esete. A furcsa kis alkalmazás viszonylag gyorsan meghódította ezt a korosztályt: eredetileg Musical.ly néven indították és arra a vicceskedő ötletre épült, hogy slágerek vagy filmek hangjaira szelfivideón tátognak és táncikálnak benne a felhasználók. Aztán 2017-ben az egészet megvette a kínai Bytedance nevű cég kerek egymilliárd dollárért, és saját, hasonló megoldásával összevonva TikTok néven pörgette tovább. A Facebookról már egyre inkább lemaradó legfiatalabb korosztály imádja a szolgáltatást, ám úgy tűnik, a kínai cég simán megismételte a Facebook adatkezelési bakiját, amiért az Egyesült Államokban épp komoly pert indítottak ellenük. A beadvány szerint például, hogy az app időről időre megerősítést kér felhasználóiktól különféle adataikkal kapcsolatban, és aktuális fotót is igényel a használathoz, márpedig ezekből több személyes adat is kitalálható. Ráadásul egy időben követte a felhasználók helyadatait is, amelyek akár a tudtuk nélkül láthatóak voltak mások számára. Ekkor egy olyan funkció is elérhető volt, amely My City néven listázni tudta az adott júzertől legfeljebb 50 mérföldes sugarú körben található többi felhasználót.
Szintén sérelmezik, hogy amikor valaki regisztrál a TikTok-ra, alapból publikus profillal indul, és ezt a megfelelő tájékoztatás elmulasztása miatt sokan nem is állítják privátra – ha pedig megteszik, attól még bizonyos adataik, így a felhasználónév, profilkép, vagy a rövid leírás magukról továbbra is publikus és kereshető marad. Nem ez ráadásul az első TikTok és Musical.ly elleni beadvány, utóbbit egyszer már 5,7 millió dollárra büntette az amerikai szövetségi kereskedelmi kamara hasonló vádak miattés a mostani ügyben is jelzik, hogy “szülők ezrei” jelzik folyamatosan fenntartásaikat a TikTok adatkezelésével kapcsolatban, amely akár segítheti rosszindulatú személyek, sőt szexuális bűnözők “munkáját” is.
Itthon is kiemelten fontos a gyerekek online biztonsága
A szolgáltatók, és közöttük az internet- és távközlési szolgáltatók felelőssége is érthetően nagy a témában, és ezt a Telekom is felismerte. A vállalat kiemelt témaként kezeli a fiatalkorúak védelmét. A Tettek hálózata kampányban többek között a tartalomfüggőség, a lájkfüggőség, a félrevezető hírek és a cyberbullying volt a fő téma, a Legyélteis! MOST program egyes elemeit kifejezetten erre a témakörre szabta. E kezdeményezés aloldalán külön-külön foglalkoznak az első saját mobiltelefonhoz kapcsolódó kérdésekkel, az online zaklatással, a közösségi médiában leselkedő veszélyekkel, de azzal is, hogyan tarthatja a legújabb internetező generáció biztonságban adatait, valamint mire kell figyelnie az online vásárlás során.
Lassú védelmi vonalak
Úgy tűnik, a közösségi és tartalomszolgáltatók csak mostanában kezdenek ráébredni, hogy a kiskorúak védelmére valami konkrétabbat is ki kell találniuk, de egyelőre a szakértők szerint inkább puhatolózó próbálkozásokkal találkozunk. A Facebooktól egyre gyakrabban érkeznek olyan hírek és közlemények, hogy mostantól sokkal komolyabban rágyúrnak a valós személyazonosság, és ezzel együtt a valós életkor ellenőrzésére, és ezzel együtt a cégcsoporthoz tartozó Instagramon is elkezdték bekérni az életkori adatokat az új regisztrációk esetében. Eközben már egy ideje működik a Messenger üzenetküldő kifejezetten gyerekeknek szánt változata, a Messenger Kids, ahol csak a szülők által jóváhagyott felhasználók (jellemzően osztálytársak, családtagok, rokonok, tanárok) tudnak kapcsolatba lépni a kiskorúakkal.
Időközben még a YouTube is elkezdett valamiféle mozgolódást az ügyben: az új videók feltöltésekor már kötelező bejelölni, hogy gyerekek számára is nézhető, vagy nekik nem szánt tartalomról van szó, és a videómegosztó a csatornák üzemeltetői felé komoly szankciókat helyezett kilátásba, ha ezt elmulasztják, vagy tévesen adják meg. Olyan hírekről is hallani, hogy ez a szigorítás csak egy első lépés egy olyan folyamatban, ahol különválasztanának egy YouTube Kids (vagy valami hasonló) nevű szolgáltatást, ahol kizárólag a gyerekbarátnak jelölt tartalmak lennének elérhetőek, míg a hagyományos YouTube-ot csak valamilyen életkori megerősítés után lehetne használni.
Az viszont tény, hogy az ezekhez hasonló intézkedések továbbra sem jelentenek bombabiztos védelmet az ellen, hogy kiskorúak férjenek a szolgáltatásokhoz. Nem csoda, hiszen ezt sem technológiailag, sem pedig valamilyen központi ellenőrzés kötelezővé tételével nem igazán lehet megvalósítani, ezért továbbra is fontos a szülők és a környezet felelőssége. Persze itt sem az a lényeg, hogy mindenki kémkedjen a gyereke után és tiltson a gépén, amit csak lehet – inkább a nyílt kommunikáción, a türelmes és empatikus közösségi életre nevelésen múlik minden.
