Nem mai találmány a podcast, de mostanában kezdett igazi terjeszkedésbe. A Telekom által létrehozott platform pedig olyan területen segít, amely eddig komolyan hiányzott a “webes rádiós” világból.
A podcast a rádió és az internet szerelemgyereke: már a 90-es években, az mp3 hangfájlok megjelenése nyomán elkezdődött a letölthető formában terjesztett beszélgetős műsorok készítése, de az igazi fellendülést csak az elmúlt évek hozták. Egyrészt a mindenhol elérhető gyors internet és a mobil eszközök elősegítik, hogy bárhol elmerüljünk egy minket érdeklő műsorban, akár munkába menet a metrón vagy az autóban is hallgathatjuk a podcastokat, de az otthoni nyugalomban is jól eshet egy érdekesebb adás.
Az sem csoda ezek után, hogy manapság már lépten-nyomon bukkannak fel új podcast-platformok. Jelennek meg új adások például az alapvetően videókra szakosodott YouTube-on, a Spotifytól az Apple Music-ig a különféle zenei streamszolgáltatásokon, és akadnak teljesen saját lejátszóval és rendszerrel ellátott kezdeményezések is. Emellett pedig olyan gyűjtőoldalak is felbukkantak, ahol különféle tematikus vagy épp személyek köré épített módon lehet böngészni az adások között. Egyfajta káosz alakult tehát ki podcast-fronton, hiszen elsőre úgy tűnhet, manapság a tízéves Ferikétől az önjelölt kalózrádiós szomszédon át a levitézlett, egykori médiaszereplőkig teljes mellszélességgel ráfordult a podcastra, így aztán egyre nehezebb megtalálni egyrészt a valóban színvonalas műsorokat és tartalomkészítőket. Pont ez a két probléma hívta életre a podcast.hu ötletét, amely egy jelenleg is fejlesztés alatt álló, de hamarosan bemutatkozó gyűjtő-szolgáltatás. A Magyar Telekom égisze alatt készülő újdonságról Barna Péter szegmenskommunikációs-vezető és Korpa Melinda, a Magenta Podcast egyik hostja beszélt nekünk.
A minőség jegyében
“Kissé messzebbről indulok, de úgy érzem, a podcast.hu mögötti gondolatok megértéséhez fontos ez a felvezetés” – magyarázza Barna Péter. “A Magyar Telekom egyik fontos célkitűzése, hogy társadalmi szinten is meghatározó márkát építsen. A nemzetközi tanulmányok és felmérések is egyértelműen arra jutnak, hogy az emberek igénylik a velük együtt élő nagyvállalatoktól a komoly társadalmi szerepvállalást, másrészt mi magunk is úgy gondoljuk, hogy egy modern piac felépítéséhez is szükség van a márka társadalom-jobbító szerepére. Ebbe beletartozik az is, hogy kultúraformáló szerepet vállaljunk fel az alapvető tevékenységünkhöz, jelen esetben a digitalizációhoz kapcsolódó területeken.”
Korábban már több hasonló missziót felvállalt a vállalat, ilyen volt például a Telekom Electronic Beats, amely nem csak a képviselt zenei stílusokban igyekezett a minőségi produkciókra felhívni a figyelmet, de az események turisztikai és egyéb kulturális kapcsolatokkal is bírtak. A fiatalok körében értéket teremt a Telekom Kraft is, amely segít őket eszközökkel és lehetőségekkel ellátni ahhoz, hogy szintet léphessenek az életükben. Barna Péter szerint egyébként maga a Magenta Podcast is ilyen: a két éve indított adássorozatban ugyanis mindenkit érdeklő társadalmi problémákról, kulturális érdekességekről, edukációs lehetőségekről is szó esik a digitalizációhoz kapcsolódva. „Ezzel a műsorral szerettünk volna új platformon is szólni a közönséghez, mert azt gondoljuk, a digitalizáció olyan téma, ami értékes, érdekes párbeszédeket generál. Az a célunk, hogy 1-1 epizódban egészen hétköznapi, sokak által ismerős, átélt témákkal foglalkozzunk, kezdve a tévé nézési szokásokkal, át a home office-on egészen az 5G-ig, vagy az e-sportokig” – teszi hozzá Melinda.
“A fenti példák alapján a podcast.hu is egy ilyen kultúraformáló projekt, mivel úgy látjuk, a világszinten már évek óta fontos területté növekedett podcast-kultúra Magyarországra is begyűrűzött, kutatások szerint itthon nagyjából 800 ezren hallgatnak ilyen jellegű tartalmakat. Viszont az általad is említett zajban könnyen eltévedhet a potenciális közönség, ezért úgy véltük, a digitalizáció terén játszott szerepünk és a kultúraformáló küldetésünk metszetében egyfajta szelektorrá válhatunk. Ezáltal egy olyan platformot tudunk indítani, amelyben az általunk kiválasztott podcastek előtérbe helyezésével segíthetünk a hallgatóknak igazán minőségi tartalmakat mutatni, amelyek valamilyen szinten többé tehetik őket ” – foglalta össze Barna Péter. „Azzal pedig, hogy mi magunk is gyakorló podcast-erek vagyunk, tapasztalatot, ötleteket és eszközöket is tudunk adni a podcast hallgatóknak és azoknak is, akik saját műsor készítésbe is belevágnának” – fűzte hozzá Melinda.
Podcast a podcastról
A Magenta Podcast új epizódja is a podcast témával foglalkozik, Csepely Adrienn, a WMN Popfilet házigazdája, Sági Ferenc, az NRC kutatója és Román Balázs, a Betone stúdió producere volt a műsor vendége, a podcast piacon tettek egy virtuális kirándulást. Mellettük pedig a Hihetetlen történelem podcast két hostja is elmondja, miért, hogyan és milyen célokkal vágtak bele a műsorkészítésbe. Korpa Melinda és Mantz László hostok itt beszélgetnek a vendégekkel:
Kereshető középpont
A podcast.hu domain már működik, és jelenleg egy jelentkezési űrlap látható rajta. Ez is egy módszere annak, hogy a csapat megtalálja azokat a tartalomgyártókat, akik a keresett minőségi szempontoknak, az előremutató témáknak megfelelnek. Barna Péter szerint az új platform a magyar podcast-világ epicentruma szeretne lenni, egy olyan kiindulási pont, ahol a közönség minőségi tartalmakat talál.
A kiválasztás módszere nem kőbe vésett, hiszen a platformot kialakító csapat tagjai sem ugyanazt keresik, amikor ők maguk podcasteket hallgatnak. „Nem célunk és nem is feladatunk, hogy nagyon szigorú szabályok alapján besoroljunk műsorokat. Ez a médium velünk együtt fejlődik, tanuljunk mi is, ami a szelektálásban segít, az a tapasztalatunk, a kíváncsiságunk és az az igényünk, hogy értékes, izgalmas dolgot adjunk az érdeklődőnek, releváns találatokat adjunk a kereséseikre” – mondja Melinda, aki a hétköznapokban inkább a rövidebb, szerkesztett adásokat kedveli. “Szerintem a podcast-hallgatás egy nagyon intim dolog, ezért nagyon megválasztom, kiket engedek be az autómba, a fülembe és az agyamba. Egy rádióműsor hallgatható a háttérben, vagy az érdektelenné válás pillanatában eltekerhető, de a podcastet a hallgató választja, ezért fontos, hogy számára ne váljon unalmassá, vontatottá. Persze lehetnek számomra is kivételek, ilyen például a női témákat nagyon közvetlenül és mélyen elemző, beszélgetős Párnacsata – itt a résztvevők stílusa és személyisége kitölti a teret és nem érzem, hogy sok lenne hosszabban hallgatni őket.”
Barna Péter ehhez képest épp ellenkező álláspontot képvisel: “Korábban nagyon szerettem a 600-700 oldalas könyveket. Akkor még olyan volt az életem, hogy ezekbe bele tudtam lassulni. Ma már más a helyzet, nem nagyon van erre időm. A podcastek viszont képesek visszahozni ezt az érzést, hiszen például ingázás közben is jól tudom hallgatni a hosszabb adásokat is. Kedvelem a mélyinterjúkat, de még egy fontos szempontom is van, ez pedig az atmoszférateremtés. Számomra akkor jó egy podcast, ha felépített íve, dinamikája van, ha akár zenei inzertek, közjátékok is színesítik. Személy szerint a külföldi műsorokat is szívesen hallgatom, az egyik kedvencem a The New York Times podcastje, a The Daily, amelyet hihetetlenül jól szerkesztenek, és nagyon jó műsorvezetők segítik a témák átadását. Külön élmény volt egyszer átesni egy olyan műsorukon, ahol épp a világot megváltoztató emberekről volt szó és ennek kapcsán Karikó Katalinnal beszélgettek.”
Látszik, hogy az új szolgáltatásban sokféle szempont szerepet játszik majd a kiválasztás során, de egy érdekes eleméről még nem esett szó: ez pedig a szöveges kereshetőség. Dolgoznak ugyanis egy olyan rendszeren, amely a podcast.hu alá behúzott kiválasztott adások teljes hosszát mesterséges intelligencia segítségével írott szöveggé alakítják – ez persze nem azt jelenti, hogy a hallgatók tudják majd cikk-formátumban, gigantikusan hosszú szövegként is elolvasni az elhangzottakat, ez ugyanis a kereshetőséget szolgálja. Ha valaki egy bizonyos témakörre kíváncsi, vagy egy adott eseményre reagáló adást keres, hagyományos keresőkifejezéseket használva találhatja meg az őt érdeklő műsort, így nem kell akár órákat hallgatnia különféle tartalmakat ahhoz, hogy rábukkanjon. A szöveges indexelés emellett a podcastek egyik legnagyobb jelenlegi rákfenéjét is kezelni tudják, ugyanis a legfontosabb internetes keresők – a Google-t is beleértve – jelenleg nem kínálnak olyan lehetőséget, amellyel videók vagy hangfájlok tartalmában kutakodhatunk, erre legfeljebb az adott adás címe és a rövid leírása adhat valamiféle könnyítést.
Felszállás 3… 2… 1…
“A podcast.hu ötletét és fejlesztésének indítását az idei Internet Hungary keretében jelentettük be, amely a lehető legjobb fórum volt az üzenet közzétételére” – magyarázta Barna Péter. “Az idei évben egyrészt elkezdődött és jelenleg is folyik a résztvevő tartalomgyártók felkutatása, valamint egy olyan szakmai beszélgetés is elkezdődik, amellyel mi, mint kurátorok és ők, mint a tényleges készítők véleményeket cserélünk, ötletelünk, megismerjük egymást. Jövő év elején elindul a podcast.hu weboldal 2.0 változata, itt már megjelennek azok a podcastek és csatornák, amelyeket első körben beválogattunk, tehát a közönség már el tudja kezdeni az ismerkedést és a műsorok hallgatását. Ez után tervezzük elindítani azt a funkciót, melyben 50 csatorna adás-palettája teljesen kereshetővé válik.”
A beszélgetés során több minőségi, érdekes és előremutató podcast neve felmerült, de a platformon elsőként megjelenők leleplezésére januárig várni kell: egy biztos, a sokféle stílusú, minőségű, megannyi témát jól vagy rosszul érintő podcast-káoszból kiemelkedik majd egy olyan gyűjtőoldal, amellyel nem lőhetnek mellé sem a már most is podcast-hallgatók, sem pedig azok, akik csak most ismerkednének a műfajjal, de nem tudják, hol ugorjanak bele.
