Meghalt a rádió, éljen a podcast?

//Meghalt a rádió, éljen a podcast?

Azt már rég elfogadtuk, hogy a zenés rádiókat legfeljebb autózás közben tekergetjük, a helyüket átvették a webes megoldások. De lassan a beszélgetős és tematikus tartalmakra is lesz népszerűbb felület.

A Radio Ga Ga című dalban már 1984-ben arról énekelt a Queen, hogy a sok évtizedes dicsőség után múlik a rádió népszerűsége, pedig hol volt akkor még az internet, az mp3, a Spotify és a YouTube? A szöveges, vagy épp szakmaibb jellegű műsorokat viszont lassabban érintette a változás, mára viszont ezen a téren is felnőtt az utód: a podcast.

Persze maga a podcast sem egy újkeletű találmány. A születésénél pedig akarva-akaratlanul az Apple bábáskodott, nem is csoda, hogy a “broadcast” (közvetítés) és az iPod szavak összevonásával kapott nevet. Első korszakában azonban viszonylag óvatos szinten maradt a népszerűsége, leginkább technikai okokból.

De mi is a podcast? Teljesen egyértelmű definíciója nincs, olyan internetes formában elérhető műsorokra használják, amelyek között ugyanúgy találunk sima beszélgetős típust, de akadnak tematikus zenei összeállítások, egyszemélyes “hangos blogok” és szakmai oktatóanyagok egyaránt. Szóval a podcast olyasmi, mint azok a rádióműsorok, ahol nem (vagy nem csak) a zene volt a lényeg, hanem valamilyen extra tartalom, például a beszélők, résztvevők, a körüljárt téma, vagy zenék esetén a válogatás mikéntje.

Siker második próbálkozásra

A podcastek első generációja már a kilencvenes években megjelent, és ekkor is hordozta ugyanazt az előnyt, amit az ugyanekkor divatossá váló zenei mp3-ak: nem kell megvárnunk, amikor egy rádió kötött műsorrendjében elérkezik az általunk várt adás, hanem elérhetjük az interneten akkor, amikor csak szeretnénk, hallgatás közben megállíthatjuk, beletekerhetünk és így tovább.

Viszont a podcastek terjedése első körben azért volt lassabb, mint a letölthető és könnyen cserélgethető mp3-aké, mert az ilyesféle műsorokat leginkább nem letölthető formában, hanem valamilyen kliensprogram segítségével, aktív webes kapcsolat mellett hallgathattuk. A folyamat tehát úgy nézett ki, hogy fogtunk valamilyen podcast-kezelésre is alkalmas médialejátszót, például az egykor kifejezetten népszerű Winampot, és megnyitottuk vele a podcast adásait tartalmazó XML hírcsatornát, amely hivatkozásokat tartalmaz a podcastot közzétevő szerverén található digitális médiaanyagokra.

Ez a módszer érthető okokból csak a hozzáértők és lelkes geekek játékszerévé tette a podcastokat, de a nagyközönség igazából mostanában, egy második nekifutás után találkozott először a fogalommal, hogy ezúttal már megszeresse.

A siker kulcsa az egyszerűség

A podcastek másodvirágzásához az az internetes átalakulás kellett, amelynek során teljesen átlagossá, egyszerűvé és mindenki számára kezelhetővé vált a webes streaming. Ahogy manapság már magától értetődő megkeresni egy YouTube videót, élő közvetítést elindítani Facebookon, vagy rádiót helyettesítő Spotiffy, Deezer, Apple és Google Music lejátszási listákat hallhatni, a podcastek is kaptak egy csomó új, közkedvelt csatornát ahhoz, hogy minden eddiginél jobban elterjedhessenek.

A mai podcasterek sokfelől érkeznek. Vannak például olyan adások, amelyek YouTube-műsorokból váltottak audió-formátumba, mivel a videós beszélgetéseket amúgy is sokan inaktív böngészőablakokba száműzték, és csak hallgatták az adást (úgyis tudták az első képkockákból, kik ülnek a mikrofonok előtt). De akadnak olyan műsorok is, amelyek eleve az alapvetővé váló audó-streaming platformok felbukkanásával indultak be, ilyen például a mi oldalsávunkban is helyet kapó TechMánia. Nem nehéz ugyanis most már az sem, hogy egy elkészült műsort feltöltsünk a legnagyobb streaming-szolgáltatók oldalára, ahonnan aztán könnyen, mindenféle trükközés nélkül eléri őket bárki, ráadásul a követők értesítést is kapnak arról, amikor egy újabb epizódot tudnak meghallgatni.

Podcastok mindenhonnan, mindenkinek

Magyar nyelvű adásokból már most is Dunát lehet rekeszteni. Induláshoz érdekes lehet például a podkaszt.hu adatbázisát böngészni, ahol témakörönként is válogathatunk, de rendezhetjük a műsorokat frissességük szerint is. Ugyancsak jó kiindulási pont a kaszt.hu, ahol szintén többféle témakörben találunk érdekes műsorokat.

Tech-kedvelőknek ott a már említett TechMánia, ahol aktuális eseményekről, trendekről, termékekről beszélgetnek a szerkesztők, és üde színfolt a geekséggel és szóviccekkel operáló 20 perccel a jövőbe is. Közéleti szinten nagyot megy az egykori rádiós műsorvezetők által interneten továbbvitt Balázsék, vagy ott a Párnacsata, amely nőknek szól párkapcsolatokról, “női dolgokról” fiatalosan és nyitottan. A számítógépes játékok, főleg a klasszikusok kedvelőinek melegen ajánlott az IDDQD blog szerkesztői által terelgetett Checkpoint sorozat, aki pedig hosszú, személyes beszélgetéseket hallgat szívesen, próbálkozzon meg Kiss Imi unlIMIted nevű csatornájával, ahol másfél-két órás kötetlen, de mély és érdekes diskurzusok folynak a YouTube-ról már közismert Imi és mindenfelől érkező vendégei között.

Nemzetközi szinten pedig aztán tényleg határtalanok a lehetőségeink. A streaming-platformokon kezdhetjük a böngészést aszerint, milyen nyelvben vagyunk annyira otthon, hogy követni tudjuk az adásokat. Akár valamilyen speciális zenei szubkultúrában szeretnénk elmélyedni egy bennfentes szerkesztő segítségével, akár valamilyen körülhatárolt témában keresünk könnyedebb vagy szakmaibb beszélgetéseket, az internetre költözött rádió bármikor rendelkezésünkre áll.

Szerző: |2019-08-21T11:15:29+00:002019.08.21|EMBER|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek