Érdekes kutatás eredményei láttak napvilágot az év elején: bár Magyarország kereskedelmében sokféle területen érezhető komolyan a recesszió, az online felületeken mégis úgy költenénk, mintha nem lenne holnap. De mi az oka annak, hogy weben szívesebben vásárlunk még a sötétebb időkben is, és hogyan profitálhatnak ebből az e-kereskedők?
Visszaesés, infláció, a megtakarítások felélése, spórolás – manapság szinte minden nap olvasható olyan hír, amelyben ezek a kifejezések, esetleg valamelyik rokon értelmű megfelelőjük szerepel. A nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok tükrében egyáltalán nem számít furcsának, amikor egy magyar vásárló sokkal jobban meggondolja, mit és miből mennyit visz haza a boltokból. Egyre többen döntenek úgy, hogy egyelőre lefaragnak az igényeikből, nem költenek extrákra, az eddiginél nagyobb időközönként cserélik a ruhatárukat, pénztárcabarátabb élelmiszerekre váltanak.
Tavaly tényleg nem volt rózsás a helyzet
Elsőre úgy tűnt, a helyzet általános, és még az online kereskedelemben is érezteti a hatását. Egy tavaly ősszel nyilvánosságra hozott felmérés szerint az e-kereskedelmi cégek 49 százaléka tapasztalt visszaesést a forgalmában, egyharmaduk esetében ennek mértéke elérte akár a 30 százalékot is. Az olcsobbat.hu árösszehasonlító portál megbízásából, közel száz magyar webáruházat vizsgáló kutatás szerint a visszaesés fő oka a vásárlóerő csökkenése: ezt az üzemeltetők 41 százaléka jelezte, ami a bevezetőben említett, sajnos egyre jobban ismert tények miatt elvileg nem csoda.
A spórolás miatt a vásárlásaikat visszafogó ügyfelek mellett a webáruházak működtetők 20 százaléka azt is megjelölte, hogy a vevők az általános piaci bizonytalansága miatt inkább kivárnak. A válaszadók 91 százaléka szerint a forint árfolyamának mélyrepülése is komoly oknak számított, 63 százalékuk egyenesen kiemelt fontosságúnak nevezte ezt a faktort.
Az sem segített túl sokat a szektornak, hogy az általunk már többször körbejárt logisztikai problémákkal, áruhiánnyal, szállítási fennakadásokkal kellett megküzdeniük, tehát aki még vásárolt is volna tőlük, bizonyos esetekben nem találta meg az általa keresett termékeket. A kereskedők közül minden ötödik érezte úgy, hogy a szállítási problémák jelentős mértékűek. A felmérés egyik sokatmondó pontja szerint a webáruházak 62 százaléka a fenti okok miatt nem is készült akciókra a karácsony előtti szezonban és ezen belül a Black Friday idején.
Az őszi kutatásban azt is megkérdezték, ki milyen változásokra számít a közeljövőben. A válaszokban láthatóan a pesszimizmus uralkodott: 54 százalékot képviselt az az álláspont, hogy a helyzet tovább romlik komoly recesszióval, 21 százalékot kapott az óvatos romlás, 24-et az aktuális helyzet stagnálása, majd a lassú kilábalás, és csupán 1 százalék érezte azt, hogy a helyzet rövid stagnálás után gyorsan javulóra fordul. Aztán eltelt mindössze három hónap és egy másik felmérés máris meglepő változásokat mutatott.
Fel, támadunk!
A GKID piackutató az eMAG megbízásából januárban végzett kutatást, amely ezúttal a célközönség szemszögéből vizsgálja az online vásárlás helyzetét. Persze a megkérdezettek köre más, de a jelek szerint a tavaly őszi negatív jövőképet nem igazolja a vásárlóközönség véleménye.
A kérdőívet kitöltők 69 százaléka ugyanannyi alkalommal rendelne online, mint tavaly, a másik oldalon a rendelések számát csupán ötödük csökkentené. Igaz, nekik a többségük minden szinten lejjebb ad a vásárlásból, hiszen csak 4 százalékuk jelezte, hogy online helyett fizikai shoppingolásra vált, a többiek viszont online és offline egyaránt spórolni terveznek.
A megkérdezettek 10 százaléka egyenesen úgy nyilatkozott, hogy többször rendelne webáruházakból idén. Az okok között az üzemanyagárak drágulása (17%), a könnyű ár-összehasonlítás lehetősége (39%) és egyéb kényelmi okok (49%) motiválják. 29 százalékuk szimplán kevesebbszer szeretne vásárlás miatt kimozdulni, 25 százalék pedig azt jelölte meg, hogy van a közelében olyan csomagautomata, amely megkönnyíti számára a termékek átvételét.
Hogyan rendel a magyar?
Érdemes persze megnézni, mit is jelentenek az arányok, tehát milyen tavalyi számok alapján lehet jósolni az idei növekedést vagy csökkenést. A GKID adatai szerint 2022-ben a vásárlók közel fele (47%) 6 és 20 alkalom között rendelt webes forrásokból, a második legnagyobb csoport (16%) esetében ez a szám 1 és 5 alkalom között mozgott. 13 százalékuk 21 és 30 alkalom között, míg 9 százalékuk 31-40 alkalom között döntött online vásárlási forma mellett. Átlagban ez vásárlónként 21 alkalmat jelent 2022-ben: a legaktívabbak ezen a téren a harmincas korosztály tagjai voltak, akik átlagosan 27,2 alkalommal rendeltek webes felületről.
Az is tanulságos, mik azok a termékkörök, amelyet tavaly csak online rendeltek. A kérdőívet kitöltők 23 százaléka számítástechnikai eszközt csak ilyen módon szerzett be, 20 százalékuk szórakoztatóelektronikai termék, 19 százalékuk könyv, 17-17 százalék háztartási, konyhai eszköz, valamint mobiltelefont, tabletet és kiegészítő vásárlását bonyolította csak online formában. Az idei webshopos tervek között a könyv vezet 38 százalékkal, ezt a kategóriát a játék (32%), a számítástechnikai eszköz (32%) és a szórakoztatóelektronika (32%) követi.
A kutatás arra is rávilágított, hogy egyesek épp a spórolás vagy az óvatosabb vásárlási előkészítés miatt használnának inkább webes felületeket. A megkérdezettek 48 százaléka szerint így sokkal egyszerűbb az árak összehasonlítása és a valóban legjobb ajánlat gyors kiválasztása. 47 százalékuk szerint így könnyebb megvenni olyan termékeket is, amik akár az ország másik felén érhetőek el, és 40 százalékuknak fontos az így megspórolt idő és befektetett energia. 30 százalék külön kiemelte, hogy így nem kell a drága üzemanyag árát is beleszámolnia a vásárlás összértékébe.
Vonjuk le a következtetéseket!
A két kutatás között természetesen jelentős különbségnek számít, hogy a korábbinál magbukat a webshop-üzemeltetőket, míg a pozitívabb képet festő újabbnál a lehetséges vevőket kérdezték meg. Épp ezért viszont talán nem is az a legfontosabb, hogy a “hányszor tervez 2023-ban online vásárolni” kérdésre adott válaszokat vegye készpénznek a piac, inkább a miértekre érdemes odafigyelni.
Tanulságos például az árösszehasonlítás fontossága: míg egy fizikai bevásárláson ritkábban jár be több boltot az érdeklődő a legjobb ajánlatokra vadászva, az online felületeken pillanatok alatt kideríthető, hol jár a legjobban ugyanazon termék esetében. Rögtön látszik az is, van-e raktáron az áru, de a felhasználói értékelések, ajánlások alapján még az is sokkal könnyebb, hogy bizonytalankodás esetén több termék közül kiválasszuk a számunkra leginkább megfelelőt. Ugyanígy a variálható szállítási lehetőségek is sokat nyomnak a latban. A hazai szabályozások változásával ráadásul sokkal világosabb, trükközésmentesebb a vásárlók tájékoztatása, az árak és akciók egyértelműsítése, ami szintén a bizalmat erősítheti.
A webáruházak tehát valóban találhatnak olyan területeket, amelyek javításával vagy hangsúlyozásával még a továbbra sem túl acélos gazdasági környezetben is növelhetik vásárlói körüket és biztosabb lábakon állhatnak: hangsúlyozni kell az online vásárlás előnyeit, valamint minél bátrabban élni az így elérhető kényelmi, tájékoztatási extrákkal, hiszen a jelek szerint a vásárlók szívesen élnének ezekkel.
