30 éve mobilon – és innen sincs megállás!

Főoldal/ABLAK/30 éve mobilon – és innen sincs megállás!

Három évtizede telefonálhatunk mobilon Magyarországon: 1990 októbere előtt nem volt más megoldás, mint a vezetékes készülékek otthon vagy a fülkékben. Hatalmas szabadságot hozott az új technológia, és a 30 év alatt sok területen fejlődött tovább. És még most sem értünk a technológia tudásának végéhez.

A hazai mobilos fejlesztések kezdeteként a legelső bázisállomásokat és kapcsolóközpontot az 1988-ban felépített, ma is Budapest harmadik legmagasabb építményének számító, 154 méter magas, Száva utcai távközlési adótoronyban helyezte üzembe a Matáv (a Magyar Telekom jogelődje) és a US West International által vegyesvállalatként működtetett Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft. A 450 MHz-es, analóg rendszer, illetve a mai megfogalmazás szerint 1G egészen 2003-ig működött, de persze közben érkeztek mellé az újabb és újabb megoldások.

Először a digitális technológia, a nagyobb készülékválaszték és az ezekkel járó szélesebb körű funkcionalitás érkezett meg a 2G formájában, majd jött a mobil szélessávot kínáló 3G. Ma pedig a mobilhasználatnak már csak egy része a konkrét hanghívás, hiszen a telefonok a szinte mindenhol elérhető 4G/LTE hálózaton alkalmasak a videótelefonálástól a videóstreamingen át a távmunkáig megannyi feladatra, és már épül a hazai 5G hálózat is, amely Budapest egyes területein és Zalaegerszegen kívül nyáron a Balaton környékét és néhány megyeszékhelyet (Szombathely, Debrecen, Szeged, Kecskemét) hódított meg, és a terjeszkedése folytatódik.

Az analóg monstrumok és nagy felfedezések kora

Taszner István, a Magyar Telekom vezetéknélküli üzletágának vezetője a 30 évből közel húszat töltött el a vállalatnál, ezért a folyamat nagyobb részéről már személyes “belső” tapasztalatai is vannak. Ebben az időszakban már elérhető volt a GPRS mobilhálózat, a WAP rendszerű adatmegjelenítési technológia, és a mobilkészülékek, valamint előfizetések terén óriási fejlődés volt tapasztalható; az addigi években sorra érte el a cég az egy, kettő, majd hárommilliós ügyfélbázist.

A fejlesztések között persze voltak olyanok, amelyek utólag inkább amolyan puhatolózásként értelmezhetőek, ilyen volt például a világon először a Westel szolgáltatásaként elinduló MMS és a WAP. Előbbi a közvetlenül, hívószámokra elküldött multimédiás üzeneteket takarta, utóbbi pedig egy olyan, erőteljesen adatmennyiség-kímélő mobilos internet-protokoll volt, amely az akkori sávszélesség, valamint a pár karaktersoros mobilkijelzők korlátai mellett igyekezett valamiféle webes információátvitelt megvalósítani. Ezeket természetesen csak a kíváncsi, tech-fókuszú ügyfélkör használta ki, ám Taszner István szerint ezek is fontos lépcsőfokok voltak a későbbi fejlesztések megkönnyítésére.

“Számomra minden ilyen újdonság hatalmas ugrást jelentett annak ellenére, hogy már a vállalathoz csatlakozásom előtt is érdekelt a technológia: első saját készülékem egy Ericsson 198-as modell volt – olyan 1996 környékén. Akkori munkaköröm nagyon sok mozgással járt és nélkülözhetetlen volt, hogy út közben is tudjak kommunikálni, de akkor még mindenki elképzelhetetlennek tartotta volna azt, ahová akár pár éven belül eljutott a technológia” – meséli a szakember. “Amikor a vállalathoz kerültem, épp a GPRS bevezetését ünnepeltük, és nem sokkal ezután érkezett a 2G-t kibővítő Edge technológia. Emellett ekkoriban kezdtük bevezetni azokat az első megoldásokat, amelyek nagyobb belső terek, például középületek, bevásárlóközpontok lefedettségét tudták megvalósítani. Épp ezért folyamatosan szükség volt egy amolyan felfedező, innovátori gondolkodásmódra, amellyel újabb és újabb kihívásokat oldottunk meg – olyanokat, amelyekre kis idővel azelőtt még talán nem is gondoltunk, hogy lehetséges.”

Mobilok magyarul

Bár azt hihetnénk, hogy a mobilok elterjedése nemzetközi szintű folyamat, de Taszner István szerint több területen is speciálisnak számított Magyarország ezen a téren. Egyrészt élen jártunk több fontos szolgáltatás bevezetésében, így a GSM szolgáltatás, vagy az MMS világszinten kifejezetten korán jutott el az országba. A másik oldalról pedig hatalmas “felhajtóerőt” jelentett az, hogy a mobil nem csak a kommunikáció új formáját hozta el a legtöbbeknek, hanem a kommunikációt önmagában. A mobilok megjelenése előttről talán még sokan emlékeznek a sok éves sorbanállásra, amíg kiutaltak számukra egy vezetékes telefonvonalat – ehhez képest egy mobilkészülék és egy előfizetés megvásárlása azonnali és minden addiginál flexibilisebb lehetőséget jelentett az emberek számára.

Épp ezért az első időszakban hihetetlen nagy igény mutatkozott a készülékekre még akkor is, ha az akkori átlagkeresethez képest kifejezetten drágák voltak, ráadásul az analóg hálózaton még a fogadott hívásokért is fizetni kellett. Emellett a hazai fejlesztő és üzemeltető csapat már a legelejétől hihetetlen minőségű hálózatot hozott létre, tudván, hogy nem kiegészítő, hanem alapvető szolgáltatást építenek. Taszner István szerint ez a mentalitás azóta is megmaradt, és a vállalat méltán büszke arra, hogy világszinten folyamatosan a leginkább minőségi hálózati szolgáltatást nyújtja.

30 év után sincs megállás

Az elmúlt évtizedekben sok lépcsőfoknyit ugrott a technológia: a nyomógombos készülékek helyett általánossá váltak a széleskörűen használható okostelefonok, a GPRS-ből 3G, majd 4G lett – amely már az egész országot lefedi – és jelenleg már az ötödik generációs mobilhálózat kiépítése folyik. A telefonok mellé megjelentek a tabletek, és a mobilkommunikációban is felsorakozott a hang mellé egy sor másfajta szolgáltatás: a szöveges chattől a videókonferenciáig.

Jelenleg párhuzamosan halad a 4G korszerűsítése és az 5G bevezetése, de Taszner István szerint ez utóbbi már nem csak annyiban észlelhető az ügyfelek számára, hogy még gyorsabban tölthetnek le adatokat mobilon vagy minden eddiginél nagyobb felbontású streamelt videókat nézegethetnek útközben. Az 5G első igazán nagy áttörése az ipari alkalmazások terén jelentkezhet nemsokára, ahol a folyamat-automatizálásban, mezőgazdasági tevékenységek irányításában hozhat óriási hatékonyság-növekedést a villámgyors és gyorsan reagáló hálózat. Az idei év történései kapcsán is egyre többet esik szó az egészségügyi rendszerek vagy épp a távoktatás rendszereinek kommunikációs és adatéhségéről, amelyet szintén tökéletesen kiszolgál az 5G.

Azt persze nehéz megmondani, hová fut ki a mobiltechnológia egy újabb 30 éves korszak végére, de azért évtizedes vagy annál is távolabbi tervezésre így is szükség van – többek között a hálózat jövőbeni kapacitására, képességeire, kiterjedésére való felkészülés miatt. Tehát ha azt nem is lehet még pontosan megmondani, 2050-ben mit tud majd a mobiltechnológia, Taszner István úgy véli, nagyon sok mindent lehet – és kell is – előre látni.

Miután a Magyar Telekom sikeresen szerepelt az 5G frekvencia-aukción, arra mindenképpen lehet számítani, hogy a társaság a jelenlegi és most kiépített hálózatok minőségét, sőt a lineáris fejlődést is évtizedekig biztosítani tudja. Erre már csak azért is szükség van, mert egy olyan új “felhasználótípus” érkezett az elmúlt években, és érkezik egyre nagyobb számban a mobilhálózatokra, amely minden eddiginél erősebb kommunikációs igényeket támaszt: az interneten kommunikáló gépek, szenzorok és “kütyük”, vagyis az úgynevezett IoT eszközök. Ezek épülnek be az okosvárosok vérkeringésébe, az intelligens otthonokba, az önvezető autókba és az üzleti élet sokféle automatizációs, adatszerző folyamataiba. Jelenleg a bolygón hét és félmilliárd emberrel számolunk a mobilkommunikáció terén, de a hálózatra csatlakozó eszközöket is bekalkulálva ez a szám rögtön a sokszorosára emelkedik. A jövő egyik legfontosabb feladata lesz, hogy egy olyan hálózat működjön gyorsan és zökkenőmentesen, amely ezt a robbanásszerűen megnövekvő kommunikációs igényt is kiszolgálja.

által|2020-10-14T14:33:58+02:002020.10.14|ABLAK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek