Az elektronikus sportok megítélése lassan átcsap leszólás és semmibe vétel helyett elfogadásba, sőt támogatásba. Magyarország ráadásul régiós szinten is egész jó eredményekkel büszkélkedhet, és ez még csak a kezdet. A hazai e-sport legfontosabb szervezetének vezetőjével beszélgettünk a hamarosan induló Esport CUP powered by Telekom kapcsán.
Bár még mindig biztosan akadnak, akik az e-sport kifejezés hallatán csak felvonják a szemöldöküket, a fogalom szép lassan általános ismertségre tesz szert. Ráadásul egyre több lehetőség áll azok előtt, akik szeretnék magukat kipróbálni a képernyők előtti sportok területén: az internetes amatőr bajnokságoktól a komoly, nemzetközi versenyekig sok szinten be lehet csatlakozni, aki pedig igazán tehetséges, arra klubok, edzők, támogatók várnak.
De vajon milyen az e-sport helyzete ma Magyarországon, milyen jövő áll az amatőr tehetségek és a profizmusra vágyó, eltökélt versenyzők előtt? A kérdéseket Bíró Balázs, a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) elnöke válaszolja meg.
Magyarországon egyre több neves vállalat és szervezet áll be az e-sport mögé, ez azt jelenti, hogy lassan a “pattanásos kiskölykök furcsa szórakozása” sztereotípiát végre felváltja egy egészségesebb szemlélet?
– Igen, egyre jobb a helyzet ezen a téren, hiszen eleve nagy az alulról jövő igény erre. Itthon a felmérések szerint 3 és fél millióan játszanak valamilyen videójátékkal, ami persze még nem kapásból e-sport, de ezáltal még azokban is lassan átalakul az e-sportról alkotott kép, akik maguk nem játszanak versenyszerűen. Az eNet idei kutatása szerint nagyjából 640 ezerre tehető azok száma, akik már konkrétan az e-sporttal foglalkoznak, vagy olyan szinten, hogy az ide sorolható játékokkal játszanak, vagy behatóbban követik az ezzel kapcsolatos híreket, figyelik a versenyeket.
Értelemszerűen egyfajta generációs élményként is felfogható, hogy egyre többen érdeklődnek az e-sport iránt, és persze az elmúlt évek kényszerű visszahúzódása is azt eredményezte, hogy sokan a valós élmények, az igazi sportesemények helyett valamilyen virtuális pótlékot kerestek maguknak – ez pedig a nyitás után is sokaknak megmaradt amellett, hogy újra “élőben” is megélhettek sokféle szórakozási formát.
A kérdésben is említett sztereotípiák pont a fentieknek köszönhetően szép lassan megdőlnek: az emberek látják, hogy a játék nem csak egy szűk réteg elfoglaltsága, ráadásul azzal, hogy maguk is kipróbáltak akár teljesen általános játékokat, már azt is látják, hogy aki profi szinten foglalkozik ezzel, annak bizony sokféle képességgel kell rendelkeznie a gyors reakcióidőtől a logikai és stratégiai gondolkodáson át a szem-kéz koordinációig.
Most hogy látod a különbséget az e-sport megítélésében Magyarország és a világ többi része között?
– A sztereotípiák döntögetésében és az e-sport népszerűbbé válásában nagyjából a világ minden országa végigjárja ugyanazt az ívet, ez nálunk sem különbözik a többi országtól, bár persze tény, hogy időben lemaradásban vagyunk olyanoktól, mint az e-sport bölcsőjének számító Dél-Korea, vagy Európában a skandináv országok vagy Németország, amely a kontinensen jelenleg a legfontosabb bázisnak számít.
A közép-keleti régióban Lengyelország egyértelműen vezet az elfogadottság és az eredmények szintjén is, de rögtön utánuk Magyarország következik, tőlünk már valamelyest lemaradva állnak a csehek és szlovákok. Tény, hogy még nem vagyunk ott a legnagyobb e-sport országok között, de jól látható a felzárkózás biztató üteme.
A pandémiás időszak alatt például nagyon sokat emelkedett a szimulátor-játékok népszerűsége, elég itt például Michelisz Norbert versenysorozatára gondolni, vagy az országos autószimulátor-bajnokságra, amelyet a HUNESZ a Magyar Nemzeti Autósport Szövetséggel együtt indított. Ugyanígy az egyéb sportok, mint például a futball vagy a kosárlabda, szintén komolyan megjelentek a virtuális térben, hiszen a teljes leállás miatt egyre többeknek hiányoztak az efféle szórakozási formák.
Jól látom, hogy az e-sport versenyek lassan kettéválnak nagy, profi csapatokat felvonultató eseményekre és amatőr kihívásokra? Van átjárás a két világ között, lehet valaki lelkes amatőrből egy profi csapat tagja, aki ebből él?
– Mindenképp van átjárás, senki nem születik e-sportolóként. Első körben az kell hozzá, hogy valaki tényleg elhivatottan, sok időt ráfordítva, tudatosan fejlessze a képességeit. A profi szint eléréséhez nagyon fontos például, hogy a próbálkozó minden szinten tisztában legyen az általa választott játék minden trükkjével, játékmechanikailag készségszintre fejlessze magát. Ehhez egyértelműen sok időre van szükség, amit persze a profiknak már megadnak azok a klubok és szervezetek, akik a tehetség felismerése után felkarolják őket.
Viszont pontosan ezért érdemes már otthon fókuszáltan készülni és gyakorolni, mert a profi szervezetek folyamatosan figyelik az amatőr versenyeket és az online megmérettetéseket, a játékok toplistáit, kutatják azokat, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak ezen a szinten, hogy aztán a megfelelő háttér és képzés segítségével profi szintre emelhessék őket.
Példaként ott van például Torzsás Ádám, aki tavaly megnyerte az év felfedezettje és az év FPS-játékosa címet is az Év esportolója 2020 szavazáson. Ő egy kiemelkedő Counter-Strike játékos, aki a 2019-es V4 bajnokságon tűnt fel egy csapat tagjaként. Mivel ezen belül is kiváló egyéni teljesítményt mutatott, több nemzetközi szervezet is felfigyelt rá, nem sokkal ezután le is igazolta a hazai Budapest Five, ahol komoly továbbképzést kapott, végül pedig a nagy, klasszikus sportolókhoz hasonlóan “eladták” a neves nemzetközi Mouz NXT csapatnak.
De hogy az Esport CUP powered by Telekom eseményhez is kapcsolódjunk, ahol a League of Legends játéké a fókusz, egy jól ismert magyar sikertörténetet is érdemes megemlíteni: Kiss Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri, Vízicsacsi annak idején egyetemistaként került be a fősodorba, és teljesen amatőr szintről verekedte be magát a LoL élvonalába.
Ahhoz, hogy egy országban minőségi e-sport élet alakuljon ki, kell a jó hálózat is, Magyarországon milyennek látod a műszaki hátteret?
– Kifejezetten fontos a jó internet-ellátottság ahhoz, hogy valaki eljusson az élőben megrendezett versenyekig, hiszen mind a gyakorlás, mind pedig a versenyek selejtezői online formában működnek. Itt nem csak arra van szükség, hogy viszonylag jó sávszélességen tudjunk játszani, de elengedhetetlen a megszakításmentes hálózati kapcsolat és az alacsony válaszidő is.
Az szerencsére jól látszik, hogy Magyarország európai, sőt világszinten is kifejezetten jól áll ezen a téren, a legtöbb településen könnyedén elérhető olyan szintű internet, amely már bőven elegendő az e-sport játékok futtatásához. Az 5G hálózat terjedése pedig még több lehetőséget ad majd arra, hogy bárhonnan, bármikor csatlakozni lehessen a játékokhoz gyakorlás vagy akár kvalifikáció céljából is.
Ha valaki otthon kíváncsiságból kipróbálná magát az e-sportban, milyen felszereltség és milyen hálózati háttér kell hozzá minimálisan?
– Hardveres szinten attól függ a dolog, milyen játékban próbálkozna az illető, hiszen több fontos e-sport játék konzolos alapú, ez esetben nem igazán kell konfigurációs finomságokklal törődni, hanem az újgenerációs játékkonzolok megvásárlásával, valamint a fent említett jó internetkapcsolattal máris bele lehet vágni. A PC-s színtér persze már komolyabb rákészülést igényel, hiszen itt olyan szinten lehet összeválogatni a komponenseket processzortól grafikus kártyáig, mint ahogy valaki egy versenyautót finomhangol. Azt azért érdemes tudni, hogy a PC-s e-sport játékok legtöbbje azért az optimalizációra céloz, tehát nem feltétlenül az elérhető legerősebb gépek, kártyák és egyéb komponensek szükségesek hozzá, inkább a megbízható, egymással tökéletesen együttműködő hardverek, valamint a megfelelően frissített, karbantartott rendszer kérdése a sima működés.
Az e-sportban talán a külső kiegészítők lehetnek kritikusak, hiszen egy ócska, összevissza érzékelő egérrel, egy nehézkesen nyomkodható billentyűzettel nagy hátrányba kerülhetünk a versenyekben, és monitorból is érdemes olyat választani, amelynek minél alacsonyabb a késleltetési rátája, mert például a lövöldözős játékokban a másodperc tört része is számít.
Mit lehet tudni a mostani, Esport CUP powered by Telekom eseményről?
– Ez a rendezvény a beszélgetés korábbi részére visszautalva szintén nem a legprofibbakat próbálja megszólítani, hanem azokat, akik eléggé elhivatottnak érzik magukat ahhoz, hogy az ismeretlenségből kitörve komolyabb hírnevet szerezzenek maguknak, vagy épp kipróbálják, milyen egy valós versenyhelyzetben helyt állni. A League of Legends verseny hasonló formátumban zajlik, mint a legnagyobb világversenyek, tehát ötfős csapatok küzdenek majd egymással, a nap különlegességét pedig az adja, hogy az ismert okok miatt lassan két éve nem volt lehetőség arra, hogy élőben játszhassanak a versenyzők. A Telekom Irodaházban (Budapest, XI. ker. Fehérvári út 66-68) egészségügyi szinten is kontrollált, biztonságos körülmények között lehet újra átélni a LAN-versenyek élményét november 7-én, 10 órai kezdettel.
Külön öröm, hogy nagyon gyorsan beteltek a versenyzői helyek, ami mögött egyrészt pont ez a régóta szunnyadó igény áll, és persze értékes díjakat is nyerhetnek a sikeres játékosok. Az pedig simán előfordulhat, hogy épp ez a verseny lesz az, ahol egy eddig csupán amatőr szinten próbálkozó játékosra felfigyelnek a komolyabb szervezetek, és később elmondhatja: az Esport CUP powered by Telekom volt az az esemény, ahonnan elindult “a csillagok közé”.
