Gondoskodók, nyitottak és nem félnek hibázni: ilyenek 2020-ban a női vezetők

Főoldal/EMBER, ÜZLET/Gondoskodók, nyitottak és nem félnek hibázni: ilyenek 2020-ban a női vezetők

Az első Forbes Women’s Summit eseményen jártunk, ahol többek között a női vezetői lét sajátosságairól, a kvótáról és az esélyegyenlőségről beszélgetett Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Blaskó Nikolett az ACG tulajdonos-ügyvezetője, Vidus Gabriella, az RTL Klub vezérigazgatója, Máté Krisztina producer és Bánlaki D. Stella, a Forbes főmunkatársa.

A nők szerepvállalása és ereje 2020-ban megkérdőjelezhetetlen. Elég csak az üstökösként feltűnő Greta Thunbergre gondolni, aki egymaga sarkallta cselekvésre a világ vezetőit. De a Forbes évente megjelenő, a világ legbefolyásosabb nőinek nemzetközi listáján rendre az élen végző Angela Merkel vagy az amerikai álom megtestesítője, Oprah Winfrey hatalma is megkérdőjelezhetetlen. Kétségtelen, hogy vannak erős női karakterek, vezető szerepekben, ez is azt bizonyítja, hogy az esélyegyenlőség felé tett első lépése(ke)n már túl vagyunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy messze még a cél. Hogy hogyan juthatunk el odáig? Pontosan ezt boncolgatták a színpadon a beszélgetés résztvevői és ezen gondolkozhatunk utána és azóta mi is.

A „díszzsebkendő” szerepét már rég magunk mögött hagytuk

Máté Kriszta dobta be a fenti fogalmat, aki pályája elején még bőven szembesült azzal, hogy a nő csupán csinos kiegészítő lehet a férfi oldalán. Abban azonban mind a négy top vezető egyetértett, hogy az elmúlt 8-10 évben nagyot változott a nők helyzete és megítélése. „Demokratizálódott a vállalati kultúra. Nyitottabbak lettünk, az, hogy ma valaki nőként vezető pozíciót tölt be, már természetes. De nem csak ezen a téren mutathatunk fel fejlődést, más társadalmi csoportok is nagyobb szerephez juthatnak ma, mint pár évvel korábban” – mondta Szabó Melinda. Blaskó Nikoletta jegyezte meg azt, hogy ha egy nő vezetőként lép fel, sokszor még mindig erőszakosnak titulálják. A vezető nő egyenlő kemény nő képe tehát még mindig tartja magát. Ugyanakkor a kemény (női) főnök szereppel párhuzamosan felbukkant a gondoskodó, coaching szemléletű (női) vezető attitűd is, ami nem csoda, hiszen az autoriter modell egyre több ágazatban lett meghaladott forma. A rendszeres visszajelzés, az együtt gondolkodás és a nyitott kérdések a modern vezető eszköztárának legfontosabb kellékei.

Harmóniában a szerepek

A női vezetői lét sajátosságai téma kapcsán a karrier kontra család kérdés, bár bőven indokolatlan 2020-ban, mégis rendszeresen előkerül. Ezer és egy példa bizonyítja, hogy nem szükséges választani a két út között, a nők, ugyanúgy, ahogy a férfiak is képesek egyszerre több szerepben is remekül helyt állni. De mi kell ehhez? A beszélgetésből arra derül fény, hogy elengedhetetlen a támogató háttér, a női vezetői lét ugyanis egyfajta családi vállalkozás, ahol fontos, hogy mindenki kivegye a részét a gyereknevelés körüli feladatokból. Az esélyegyenlőség terén tett lépések és változások eddigi egyik talán legnagyobb nyeresége, hogy a férfiak újraértelmezik a családban betöltött szerepüket. És nem csak kényszerűségből. Az „apaforradalom” hatására az elmúlt években egyre több kezdeményezés látott napvilágot, elég csak a Léder László vezette Apa Akadémiára vagy akár a népszerű apa bloggerekre gondolni, mint amilyen az Apapara szerzője, Szél Dávid. Egyértelműen látszik, hogy a nők karrier fronton való helytállása egyensúlyt teremt a családban is, ami számtalan pozitív változást hozhat még magával a jövőben.

„Elég jó vagyok?”

De térjünk csak vissza a jelenbe. Ahhoz, hogy a nők továbbra is merjenek nagyot álmodni, vezetői szerepbe lépni, mindennél fontosabb, hogy erősítsük a nők – egymás – önbizalmát. A beszélgetés és egyben a nap talán legfontosabb témája volt ez, ami újra és újra előkerült. A délután folyamán Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója és a Budapest School vezetője elmondta, ha egy anonim matek teszt előtt arra kérik a lányokat, hogy írják fel a nemüket a papírra, rosszabbul teljesítenek, mintha nem lenne fontos a nemük. De köztudott az is, hogy a nők többsége csak akkor jelentkezik egy-egy állásra, ha a kritériumok nagy többségének eleget tud tenni. Ezzel szemben egy férfi sokkal lazábban kezeli az elvárásokat. A nők önbizalmán tehát van mit fejleszteni.

Az „Elég jó vagyok?” kérdés mantrázása és a bizonytalanság sokunk életét teszi nehezebbé. Az egészséges kétely persze hasznos és előrevisz, ugyanakkor fontos, hogy ne gátoljon meg bennünket a cselekvésben. Blaskó Nikolett hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy merjünk hibázni, ne akarjunk tökéletesek lenni, hiszen még a nagy cégek vezetői is félnek néha, kételkednek néha, és ez így természetes. Szabó Melinda szerint a kulcs a kellő önismerethez és önbizalomhoz abban rejlik, hogy maradjunk mindig nyitottak és elfogadók. Ha már azt elérnénk, hogy mi nők ne bántsuk és ne ítéljük meg egymást, sokat tehetnénk az önbizalmunkért.

202 év

Az eseményen többször elhangzó szám kulcsfontosságú. De már csak azért is tűnik soknak ez a két évszázad a teljes esélyegyenlőségig, mert (még) nem találták fel az örök élet elixírjét. Azoknak a 20-as, 30-as, 40-es, 50-es nőknek, akik most szeretnének érvényesülni, ugyanolyan lehetőségekhez jutni és elismeréseket szerezni, mint a férfi társaik, nincs idejük várni. Az egyenlőséghez azonban talán az első lépés, amit akár a jelenben megtehetünk, hogy mi magunk elhisszük, egyenlőek vagyunk. Minden nehezítő körülmény dacára. Vidus Gabriella a beszélgetés elején egy fontos gondolatot fogalmazott meg és hangsúlyozott: ha keményen dolgozunk, akkor nincs különbség, az, hogy valaki nő vagy férfi (szinte) lényegtelenné válik. A szemléletváltás, ez az új nézőpont segíthet bennünket, nőket abban, hogy megfeledkezzünk a hátrányunkról, legyőzzük a sztereotípiákat és önbizalommal felvértezve lendüljünk túl a ránk váró akadályokon.

által|2020-09-10T14:10:48+02:002020.09.10|EMBER, ÜZLET|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek