Azt már nem kell magyarázni senkinek, mennyivel könnyebbé teszik az emberek életét és otthonait a digitális eszközök, de nem csak a humán létformák élvezhetik a modern kor vívmányait. Mutatunk pár érdekes ötletet, amivel a háziállatokat vezethetjük be a huszonegyedik századba.
Aki valaha is megosztotta az életét valamilyen háziállattal, jól tudhatja, hogy az örömteli pillanatok mellett akad jó pár olyan is, amikor bizony megbonyolítja az életet a kiskedvenc megléte. Nem tudunk rá minden pillanatban figyelni, folyamatosan játszani vele vagy mindenhová követni, a cikkíró személyes tapasztalata pedig az, hogy a home office-ban macskái a nap 24 órájában a gazdi home üzemmódjára kíváncsiak az office helyett. Még jó, hogy a digitalizáció, a mindenhol elérhető kütyük és online szolgáltatások között sok olyan is akad, amely a kiskedvencek mindennapjait könnyíthetik meg. Vagy épp a gazdáiknak segítenek abban, hogy az együttélés minden eddiginél minőségibb lehessen. Az alábbiakban olyan ötleteket gyűjtöttünk össze, amelyeket vagy kifejezetten háziállatok számára fejlesztettek ki, vagy olyan kütyük, amelyek egyéb funkcióik mellett a kedvencekkel kapcsolatban is nyújthatnak extrákat.
Egyedüllét ellen beszélő szemmel
Az otthoni hálózatok korának hajnalán megjelentek azok az IP-kamerák, amelyeket akár külső helyszínről is aktiválhattunk, belenézhettünk az általuk közvetített élő képekbe. Ezek főként biztonsági célokat szolgáltak, de tapasztalatból mondhatom, hogy már a legkorábbi modellek is egész jól működtek macskafelvigyázó eszközként. Ekkor persze még leginkább passzív eszközként lehetett használni egy ilyen kamerát, hiszen csak arra volt lehetőség, hogy az élő képbe időnként becsatlakozva ellenőrizzem, vajon milyen rosszaságban sántikálnak épp a négylábúak a távollétemben. Ha pedig valami gyanúsat láttam, lehetett szólni a szomszédnak, akinél a biztonság kedvéért volt egy kulcs a lakáshoz, hogy nézzen már át, és tegye vissza a polcra az onnan levert cserepet, vagy bogozza ki szerencsétlen Nyomárt az elöl hagyott kábelek közül.
A mai kamerák már sokféle tulajdonságukat tekintve fejlettebbek az első generációknál. Léteznek például olyanok, amelyek nemcsak egy adott irányba képesek “nézni”, hanem távolról mozgathatjuk is őket, hogy egy helyiség minden zugát átfésülhessük. Szintén sok mai kamera képes arra is, hogy sötétben, vagy legalábbis nagyon rossz fényviszonyok mellett egyfajta éjjellátó módra váltson, így a nap bármely szakában ellenőrizhetjük az otthoni állapotokat. Ilyen modelleket a legtöbb általános számítástechnikai webshopban vagy akár a mobilszolgáltatónál az okosotthon-kiegészítők között találhatunk, ráadásul egyáltalán nem kerülnek kisebb vagyonba. Szintén érdemes megemlíteni, hogy egyes kamerák már azt is lehetővé teszik, hogy kétirányú kommunikációt folytassunk rajtuk keresztül – konkrétan tehát megtehetjük, hogy amikor némi “állati őrület” szemtanúi leszünk, a távolból megszólítjuk az otthon randalírozó szőrgombócot, megnyugtatjuk vagy épp rászólunk.
A weben böngészve pedig találunk a kamerákból olyanokat, amelyeket már tényleg főként a kisállatok igényeit szem előtt tartva terveztek. Ilyen például a Red Dot dizájndíjat is elnyerő Petcube Play 2, amely önmagában egy kis kockában megbúvó, 160 fokos látószöget lefedő kamera, amely képes a fent említett hangkommunikációra, de még arra is, hogy a beépített lézerpointerrel elszórakoztassuk a mozgáshiányos kedvencet. Mindezt megtehetjük távirányítós módban manuálisan, de ha elfoglaltak vagyunk, automatára is állíthatjuk az eszközt.
A Furbo névre hallgató eszköz hasonló célból készült, bár itt az alak inkább valamilyen konyhai robotgépre hasonlít. Ennek egyrészt azért van jelentősége, mert a Furbo saját függőleges tengelye körül teljesen körbeforgatható, így távolról is 360 fokban áttekinthetjük a lakást és megkereshetjük az ott bujkáló kutyát-macskát-hörcsögöt. Ez az eszköz leginkább kutyabarát, ugyanis felismeri az ugatást és rögtön jelez a távol lévő gazdinak, hogy az a hangjával segítsen a megnyugtatásban, de beállíthatunk automata reakciókat is, például azt, hogy a kütyü belsejéből egy jutalomfalatot lőjön ki, amely kergetése máris eltereli a figyelmet az egyedüllétről.
Terülj-terülj, appocskám!
Már a Furbo kamerában is megjelent a jutalomfalat-opció, de ha ez az elsődleges funkció, amit keresünk, szintén jó pár ötletes eszközre bukkanhatunk. Ezek közül találomra a Xiaomi Smart Pet Feeder-t próbáltuk ki, ami első látásra szintén egy konyhai segédre hasonlít. A felső tárolórekeszbe száraztápot helyezhetünk, amely az alsó etetőtálkába hullik, méghozzá nem csak kézivezérléssel. Az Android és iOS alatt is működő Xiaomi Home alkalmazással összekapcsolva pontos etetési ütemterveket, etetési mennyiségeket lehet beállítani, az érzékelők figyelik a takarmánytartály állapotát, és hiány esetén fényjelzéssel hívják fel a figyelmet és az alkalmazáson belül is értesítést küldenek. Még áramszünet esetén sem kell attól tartani, hogy a kiskedvencek éhen maradnak, mivel ilyenkor egy beépített vészhelyzeti tápegység veszi át az áramellátást.
Ha több napra kell elutaznunk a háziállatunk nélkül, az étel mellett a friss vízellátás is okozhat gondot. Szintén a Xiaomi kínálatában találtuk a Smart Pet Fountain nevű okosságot, ami nemcsak a beletöltött vizet cirkuláltatja a frissesség és az oxigéndúsítás kedvéért, de többrétegű szűrést is alkalmaz. Így az állatok szőrétől a különféle por-állagú szennyeződéseken át a klór- és szagmaradványokig mindennel elbánik, ami nem az ivóvízbe való. Ezt az eszközt is beállíthatjuk automatikus működésre, valamint vezérelhetjük mobilról.
Ha pedig azt gondolnánk, hogy a kiskedvenc-kütyük köre megáll a macska-kutya vonalon, íme egy praktikus apróság azoknak, akik halakat tartanak. A Tesla márkájú haletető készítője persze nem a Musk-féle autógyár, ellenben az akvaristáknak legalább ekkora szenzáció lehet az, hogy innentől nyugodtan elutazhatnak akár napokra is anélkül, hogy a szomszédot kellene bevonni a vízivilág ellátásába. Az USB-s csatlakozású egységbe 200 milliliternyi táp fér, akár szemcsés, akár pelyhes kivitelben. A kütyüt könnyen felfogathatjuk az akvárium szélére, és előre programozott időszakban a megadott mennyiségű tápot szórja ki a “lakóknak”.
Kóborlóknak és eltévedőknek
Akinek már valaha is veszett el kisállata, ismeri azt a tehetetlenség-érzést, amelyet a környék teleplakátolása közben érez. Érdemes inkább előre gondolkozni, ugyanis egy csomó megoldás létezik, amellyel mindig tudni fogjuk, merre jár az önjelölt felfedező. A legjobb választás egy olyan nyomkövető, amely GPS segítségével figyeli az állat helyzetét, de saját SIM-kártyával tud csatlakozni a mobilhálózatra, ezáltal nem kell Bluetooth vagy Wi-Fi hatótávolságán belül maradni. A Telekomnál is kapható Alcatel Movetrack GPS nemcsak ezeket tudja, de a társ-alkalmazásban előre beállíthatunk biztonságos területeket, így kijelölve egyfajta virtuális kertet, ha pedig innen kilép a kedvencünk, máris érkezik a riasztás. Egy ilyen apróság mérete miatt nem zavarja még a kisebb testű állatokat sem, és könnyen rögzíthető a nyakörvhöz. Strapabíró szilikon tokja csepp- és porálló, tehát egy jóféle tócsa-hempergéstől sem adja meg magát, tölteni pedig legfeljebb kétnaponta kell.
Egyetlen jótanács, amit szintén saját tapasztalat ihletett: bármilyen digitális nyomkövetőt is választunk, azért arra figyeljünk, hogy egy filctoll segítségével írjuk rá a legfontosabb adatokat könnye nészrevehető helyre, akár a kütyü környékére, esetleg a nyakörvre vagy medálra. Egyszer sikerült egy olyan cicát elkapnunk, amelyik jó messzire elcsatangolt otthonról, és jó ideje úton lehetett, mert már lemerült a nyomkövetője. Csak szerencse, hogy megtaláltuk az eszköz hátuljára írt telefonszámot, amely a szőrhöz dörzsölődve már eléggé lekopott. Végül egy szkenner és némi Photoshop-mágia alapján vissza tudtuk fejteni, így az elcsigázott felfedező visszakerülhetett a gazdájához. Szóval a digitalizáció a barátunk, de sose feledjük az analóg védvonalakat!
