Életmentő számjegyek: 5 dolog, amit a 112-ről tudnod kell

Miért tilos feleslegesen hívogatni a segélyhívót?

Főoldal/EMBER, TIPPEK/Életmentő számjegyek: 5 dolog, amit a 112-ről tudnod kell

Belegondoltunk már abba, miért áll annyira kézre a 112-es segélyhívószám? És hogy a telefon feltalálása után még sokáig, egészen 1968-ig nem is volt egységes segélyhívó a tengerentúlon, Európában pedig egészen 2002-ig? Mi előzte meg a létrejöttét anno és mi akadályozza legjobban a működését most?

1. Európában már felnőttkorba lépett a 112.

Talán a filmekből ismerős lehet a telefonközpontok és az előretárcsázós eszközök mechanizmusa, amikor egy kezelő kapcsolta össze a hívót és a hívott felet – legyen az rendőrség, tűzoltó vagy mentő. Mondanunk sem kell, hogy hatalmas felelősség hárult ezekre a kezelőkre, így amikor automatizálni kezdték a tárcsázórendszereket, a felhasználók gyakran aggódtak azon, hogy az így kért segítség nem érkezik meg. Épp ezért bevezették az egységes segélyhívórendszereket: először 1937-ben Londonban indult el a folyamat a 999-es hívószámmal, amit rövid időn belül az egész országra kiterjesztettek. Ezt követte a 911 az Egyesült Államokban 1968-ban. A 112 egységes használata Európában már 1972-ben felmerült, az Európai Unió Tanácsa aztán 1991-ben hozott róla döntést, amelyet 18 éve, 2002-ben hagytak jóvá, ekkor kezdték el az összes tagállamban bevezetni a használatát. Magyarországon ez a folyamat a hívásfogadás és a tevékenységirányítás szétválasztásával, 2014-ben fejeződött be. A 112-es hívószámot ugyanakkor nem csak Európában, világszerte összesen 89 országban tárcsázhatják, több helyen más hasonló funkciójú számok mellett.

2. Nem véletlenszerű számsor a 112.

A segélyhívószámok megalkotásánál kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy praktikusak, könnyen beüthetők és megjegyezhetők lehessenek. Külön szempont volt, hogy a telefonszám legalább két különböző számjegyből álljon, ezzel is elkerülve a félretárcsázást – bár a modern eszközökben ezt nehéz kiküszöbölni, hiszen az új iPhone 8 és iPhone X készülékekben megjelenő gyorstárcsázó szolgáltatás bevezetésével jelentősen emelkedett a véletlenül tárcsázott segélyhívások száma. Ezen felül a telefonbetyárkodásnak, illetve egyéb külső hatásoknak, például a véletlen „zsebtárcsázásnak” sem szabad félreértést okoznia. Az Egyesült Királyságban használatos segélyhívón épp ez utóbbi okból magas a téves hívások száma, hiszen a 999-es számot akár véletlenül is beüthetjük. A 112-es szám továbbra is nagyon egyszerű, tehát valós vészhelyzet esetén villámgyorsan beüthető, de a kissé megvariált számjegyek miatt máris kevesebb a fals hívás.

3. Mikor tárcsázzuk a 112-t?

A 112-es segélyhívószám létrehozásakor az volt az elsődleges cél, hogy a bajbajutottaknak csak egyetlen segélyhívószámot legyen szükséges megjegyezniük, függetlenül attól, mely készenléti szerv – rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem – érintett a segítségadásban. Vészhelyzetben ugyanis könnyen leblokkol az áldozat vagy a szemtanú, és ilyenkor minél jobban érdemes megkönnyíteni a dolgát például azzal, hogy nem kell fejben végigvinnie egy gondolatsort és kikövetkeztetnie, pontosan milyen szervnek is kellene most telefonálnia. Szintén fontos mindez akkor, ha bonyolult esetben kell dönteni – ilyen például az, ha egy közlekedési balesetben egyszerre van szükség például a mentők és a tűzoltók segítségére. Ilyenkor a segélyhívó szám tárcsázása után a képzett kollégák szervezik meg, kik induljanak a helyszínre.

A segélyhívó általános elterjedésének szélesítésére a tagállamok további intézkedéseket tettek, és igyekeznek mindenkiben egyértelműsíteni, hogy milyen esetekre szolgál ez a segélyhívó. A 112-t akkor tárcsázzuk, ha a mentők, tűzoltók, rendőrök vagy katasztrófavédők beavatkozását igénylő helyzetekben találjuk magunkat: például, ha súlyos közlekedési balesetnek, esetleg bűncselekménynek vagyunk tanúi vagy elszenvedői, esetleg egy lángokban álló épületet látunk.

4. Mikor NE tárcsázzuk a 112-t?

Fentebb már említettük azokat az eseteket, amikor nem kívánt forgalom terheli a segélyhívók rendszerét. Azonban ezek közül legsúlyosabb talán az indokolatlan tárcsázások kategóriája, amikor szándékosan megtévesztő, téves segélykérő hívásindítás történik különböző háttérrel: lehet ez gyerekcsíny, tájékozatlanság, vicc vagy téves információkérés. Fontos tudnunk, hogy ezek a hívások túlterhelhetik a segélyhívó rendszert, ezáltal veszélybe sodorhatjuk azoknak életét, akiknek valóban sürgős segítségre van szükségük.

Épp ezért NE hívjuk a 112-t, ha: forgalmi információkat, időjárás-jelentést vagy egyéb, általános tájékoztatást szeretnénk kapni, esetleg új telefonkészülékünket szeretnénk tesztelni. Elsőre persze még akár logikusnak is hangzik, hogy valakinek segélyt jelent az, ha valaki elárulja neki a matek házi megoldását, vagy megmondja, hogyan lehet eljutni az Állatkertbe, de az ilyen segítségkérésre van egy csomó sokkal hasznosabb megoldás, miközben ezekkel a hívásokkal is csak a valóban veszélyben lévőktől vesszük el a minél hamarabb érkező segítség esélyét. A fals hívások okozta túlterhelés megakadályozása miatt több ország úgy döntött, hogy blokkolja a SIM kártya nélküli mobiltelefonokból bejövő 112-es hívásokat. Továbbá azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a segélyhívószám indokolatlan hívása büntetőjogi felelősségrevonást eredményezhet Magyarországon is, több EU-s tagállambeli gyakorlattal megegyezően.

5. Pár éve már nem csak embereké a segélyvonal

A segélyhívások hatékonyságának növelése érdekében, egy korábbi kutatásra alapozva az Európai Bizottság 2018. április 1-jén bevezette a gépjárművekbe épített automata rendszerekkel kompatibilis eCall lehetőségét. Felmérésük szerint évente legalább 2500 emberélettel többet menthetnek meg a készenléti szervek, ha a segítség a gyors értesítésének köszönhetően időben érkezik. Márpedig egy baleset során sokféle olyan lehetőség is adódhat, amikor a sofőr, vagy akár az utasok nem képesek segítséget hívni, ilyenkor az automata megoldás kincset ér. Az EU-rendelet értelmében immár csak olyan új gépkocsi kaphatja meg a típusjóváhagyást, ami rendelkezik automata segélyhívó rendszerrel, ami baleset esetén automatikusan és azonnal vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra. A kötelezettség jelenleg személyautókra és a 3,5 tonna alatti teherautókra vonatkozik. 2020-tól a szabályt a nehéz haszongépjárművekre, a motorkerékpárokra és az autóbuszokra is szeretnék kiterjeszteni.

által|2020-05-11T16:02:03+02:002020.05.11|EMBER, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek