Hogyan szerezzük be tudatosan az elektronikai eszközeinket?

1

Amikor valamilyen új műszaki cikk vásárlását tervezzük, a legtöbbször az jár a fejünkben, mennyibe kerül és mit tud most. Pedig érdemes lenne előre gondolkozni és azt is belekalkulálni, mennyire lesz használható pár év múlva, valamint mi lesz vele, ha mi már lecseréltük.

Egyre többen beszélnek a közösségi médiában a tudatos vásárlásról. A fogalom igazából annyit takar, hogy még akkor gondoljunk át mindent a kiszemelt termék nálunk töltött idejéről és “élete végéről”, mielőtt a kasszához fáradunk. Miért fontos ez? Egyrészt magunk miatt, hiszen egy kicsit előre tekintve, a hosszabb távú életutat, hatékonyságot, az elavulás körülményeit számba véve talán kiderülhet, hogy az első lelkesedésünk tárgya helyett olyat is találhatunk, amelyre évek múltán sem kell bosszankodva tekintenünk. Másrészt pedig érdemes azt is tudni, hogy ugyan manapság már nagyon széles körűek a termékvisszaküldés különféle formái, ezzel azonban nem mindig segítünk a világon.

Ebben a cikkben először gyorsan összefoglaljuk, hogyan alakult ki a mai helyzet, amikor a vásárlók már teljesen gondtalanul nyomnak rá a kiszállítás gombra a webshopokon, mert ha valami nem a tervek szerint alakul, úgyis visszaküldhetnek mindent. Utána pedig megnézzük, mit okoz ez a gyakorlat, és hogyan tehetjük tudatosabbá a rendeléseinket, hogy ne legyen szükség az áruk második útjára.

Megéri öt perccel tovább gondolkodni

Több napos, akár hetes visszaküldési garancia a vételár teljes visszatérítésével, vagy levásárlási lehetőségével – elsőre egy ilyen kitétel épp erősíti a vásárlói bizalmat, ha valamilyen termék mellett meglátjuk a webshopban. A fejünkben ilyenkor egy idealizált kép formálódik, mely szerint mi aztán nem pocsékolunk, hiszen amikor megveszünk valamit és kiderül, hogy mégsem felel meg valamiért, csak visszaküldjük a kereskedőnek, aki szépen újracsomagolja, leporolja, visszateszi a raktárba és végül eladja olyasvalakinek, aki tényleg szeretni fogja. Mindenki jól jár, igaz?

Nos, a Business Insider nemrég megjelent összeállítása szerint egyáltalán nem ez a helyzet, és még a teljesen új termékek is szemétlerakóba kerülhetnek visszaküldés után – egész egyszerűen azért, mert a kereskedőnek nem éri meg foglalkozni velük.

Azt már sokan, sokféle megközelítésben leírták (például mi is), hogy az elmúlt években az egész világon végigsöprő járvány komolyan tönkretette a kereskedelmet, méghozzá azért, mert a logisztika elé komoly akadályokat gördített. A pandémia alatt bezáró gyárak, a határzárak miatt veszteglő szállítmányok, beragadt régi készletek és elakadó alkatrészek miatt a legtöbben az úgynevezett forward logistics területére figyeltek, tehát arra, ahogy az áruk eljutnak a rendeltetési helyükre (tehát az alkatrészek a gyártókhoz, a kész termékek pedig a kiskereskedőkhöz és a végfelhasználókhoz). Pedig a probléma visszafelé is megjelenik: a járvány évei alatt egyre több online vásárlás történt, ezzel pedig egyenes arányban nőtt a visszaküldött termékek aránya is. Az úgynevezett reverse logistics pedig emiatt szintén nagyobb terheléssel nézett szembe.

A folyamat még jó pár évvel ezelőtt kezdődött, amikor a kereskedők igyekeztek a webáruházakba terelni a tőlük gyakran messze lakó vásárlókat. Az egyik csábító tényezőként pedig az ingyenes visszaküldést használták, hiszen ezzel azokat is meggyőzték, akik addig csak úgy vettek meg bármit, hogy előbb megfogdosták, megszagolták, kipróbálták, megkapirgálták, tehát közvetlenül bizonyosodtak meg arról, hogy minden tekintetben megfelel nekik az áru. Ha viszont megvan a lehetőség a térítésmentes, ráadásul a teljes vételárat megtérítő visszaküldésre, miért ne shoppingoljanak online? A felfutás érezhető is, még a magyar felmérésekben is egyre többen terveznek weben vásárolni, az amerikai eMarketer szerint pedig odaát 14 százalékkal növekedhet az e-kereskedelmi költés – viszont az elmúlt évek tapasztalatai szerint az USA-ban az online rendelt termékek közel 40 százalékát vissza is küldik a boltokba.

Ez a 40 százalék pedig irdatlan mennyiség. Ha összeget nézünk, csak az amerikai visszáru mennyisége 816 milliárd dollárra rúgott tavaly. A kereskedők pedig, ugyan beleragadtak a járványhelyzet előtt tett ígéretekbe a visszárukkal kapcsolatban, de már képtelenek kezelni a teljes mennyiséget. Az Optoro becslései szerint már 2021-ben is majdnem 4,4 millió tonnányi teljesen új, a kézhezvétel után visszaküldött termék került rögtön szeméttelepre. Hogy könnyebben elképzelhessük, ennyi “új szeméttel” 10 500 Boeing 747-es gépet lehetne csurig megtölteni. A tavalyi, 816 milliárd dolláros visszáru 2021-hez képest 7 százalékkal növekedett, de az egy évvel korábbi növekedés sokkal durvább volt, elérte a 78 százalékot.

És ha azt gondolnánk, hogy ezekből tényleg csak olyanok kerülnek szeméttelepre, amelyek ártalmatlanok, vagy majd egyszer újra felhasználhatók, mint amilyen egy póló vagy egy ing, nagyon tévednek. A kereskedőknél ez szimpla matek: ha valamit többe kerül újra eladhatóvá tenni, mint kidobni, akkor nem foglalkoznak vele. Így járnak például az egyenként kisebb értékű elektronikai kiegészítők, például töltők, kábelek, alkatrészek, amelyek csak macerát jelentenének, ezért inkább mennek a “levesbe”. Ez persze veszteség a kereskedőknek, de szépen beépítik az általános árrésbe – a világ szeméttárolóiban pedig egyre csak gyűlik a ruhák és olcsó divatkiegészítők mellett a műanyag, a fém és az elektronikai hulladék.

Nem csak a “mégsem tetszik” lehet az ok

A visszaküldések egyik oka természetesen az is lehet, hogy élőben megszemlélve vagy kipróbálva egy adott terméket rájövünk, hogy mégsem olyan, mint vártuk, napfényben más a színe, mint a webshop apró fotóján, esetleg csak magunkat áltattuk a 36-os mérettel és még bevajazva sem csúszik fel ránk a nadrág. De sokszor szimpla figyelmetlenség vagy az előre gondolkodás és körültekintés hiánya vezet oda, hogy csak a futár távozása után szembesülünk a ballépésünkkel.

Ilyen pedig tech-termékekkel, szórakoztatóelektronikai eszközökkel kapcsolatban is előfordulhat. Mondjuk akkor, ha túl gyorsan csapunk rá egy hihetetlen ajánlatra, mondjuk egy olyan töltőre, ami az eddiginél kétszer nagyobb teljesítményű. Igen ám, de csak a kibontása után jövünk rá, hogy USB-C csatlakozós, nekünk pedig Lightning kéne. Hasonló csalódás érhet, ha egy olyan okoskütyüt rendeltünk, amiről megérkezése után derül ki, hogy nem kompatibilis a felokosított lakásunk többi elemével. És persze az is előfordulhat, hogy az áru megrendelése és a kiszállítás között eltelt idő alatt megakad a szemünk egy frissen bejelentett újabb, szebb és jobb változaton, így hát a megérkező terméket már postázzuk is vissza a feladónak.

Segítsünk, hogy ne kerüljenek szemétre új áruk

Néhány egyszerű tippel segíthetünk egyrészt saját magunknak abban, hogy ne kelljen az átvett termékben csalódnunk, majd a visszaküldéssel bíbelődnünk. És persze segítünk ezzel a környezetünkön is, hiszen a teljesen új termékek nem miattunk fejezik be “életüket” még azelőtt, hogy bárki is használatba venné őket, ezzel pedig a bolygó egyre nagyobb hulladék-terhelését növelve.

Egyrészt tényleg szánjunk rá pár perccel többet az egyes rendelésekre. Olvassuk el a pontos leírásokat (USB-C vagy Lightning? Fehér vagy fekete?), böngésszük át a többi vásárló által hagyott értékeléseket. Vegyük igénybe árösszehasonlító oldalak segítségét a legjobb ajánlatok megkeresésében, és figyeljünk oda a legapróbb eltérésekre is, például a Húdenagyonjó Telefon A2023 és a Húdenagyonjó Telefon A2023 Lite között.

Kerüljük el azt a gyakorlatot, amikor “biztosra megyünk”, és valamiből megrendelünk többfélét is – például ruhából egy adott méret mellett az eggyel kisebbet és az eggyel nagyobbat, hogy valamelyik majd csak jó legyen, a többit meg úgyis vissza lehet küldeni. Az angol zsargonban bracketing néven ismert módszerrel már akkor visszárut generálunk, amikor még el sem indul hozzánk a csomag. A másik ilyen felfogás a wardrobing, amely eredetileg ruhákkal kapcsolatban vált közismertté: ilyenkor a megrendelt darbokat egyetlen alkalommal veszi fel valaki, majd a türelmi időtartam lejárta előtt visszaindítja a boltba, hiszen még nem látszik rajta a használat. Ezt azonban már műszaki termékekkel kapcsolatban is használni kezdték, így bárki kipróbálhatja ezeket mindenféle fáradozás nélkül.

Ha mégis óvatlanul rendeltünk olyasmit, amiről hamar kiderül, hogy visszaküldenénk, a kereskedők szerint ne várjunk vele: ha napokon belül, az eredeti csomagolásban indítjuk ezeket útnak, azok nem évülnek el, és nem is sérülnek annyira, hogy az ismételt forgalomba hozataluk okafogyottá válna vagy nehézkes, költséges lenne.

1 hozzászólás

  1. Megrendeltem az egyik legújabb mobiltelefont a szolgáltatómtól de visszaküldtem mert a főkamerájával nincs minden rendben (közeli képeknél elmosódás). A piacon vannak olyanok is amik nem küzdenek ilyen problémával. De fogalmam sincs hogy a rossebbe tudnék egy olyanhoz hozzájutni. Simán rá vagyok kényszerítve arra, ha ilyet szeretnék, hogy megint vagy esetleg többször is eljátsszam ugyanezt a visszaküldözgetést mert tudtommal nincs mód egy új telefonkészülék vásárlás előtti kipróbálására. Illetve még megjegyzést se lehet írni a rendelési felületen hogy küldjetek már egy hibátlant és akkor nem fogok élni az elállás lehetőségével. Szóval semmi kedvem ehhez a visszaküldözgetéshez és ily módon a szolgáltatóm szivatásához is, de mégis ezt kellett illetve esetleg újra ezt kell tennem, mert ilyen a rendszer

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét