Így ismerd fel a kamu oldalakat az interneten

/, TIPPEK/Így ismerd fel a kamu oldalakat az interneten

“Igaz, hiszen az internet is megírta” – hallhatjuk még mindig sokfelől. Egykor azt hittük, a világháló nyílttá és okossá tesz minket, de kétélű fegyverré vált. Segítünk, hogy olvass a sorok között.

A technológia sokszor gyorsabban fejlődik az embernél, ezt már megtanulhattuk az elmúlt, egyre gyorsuló évszázadok során. Az evolúció évmilliók alatt alakította át a testünket arra, hogy a földön járjunk, vadásszunk, beszéljünk, és így tovább. Ehhez képest a technológia száz év – vagy még annál is kevesebb – alatt gyorsított fel minket a hangsebességen túlra, megtanított minket a csillagok közé, vagy épp az atomok szintjére látni, a telekommunikáció és a számítástechnika pedig abban segít, hogy akár a világ túloldalára is elhallatsszon a hangunk. Mi magunk is teljesen új módszerekkel szerzünk információt a környező világról, de ma már azt is látjuk, hogy ez utóbbi változás talán túl gyorsan zajlott le; a legtöbben még mindig nem tudnak hozzá alkalmazkodni, és ennek gyakran látják kárát.

Ex-katedra akkor és most

Néhány száz éve még egyértelmű volt, milyen információt fogadjunk el valósnak. Egyrészt azt, amit látunk, közvetlenül tapasztalunk, hiszen itt nincs közvetítő. Másrészt pedig kifejlődtek azok a médiatermékek, amelyek javarészt ellenőrzött hírekkel, profi írókkal, szerkesztőkkel, a valódi közszolgálatot szem előtt tartva tudósítottak a világ dolgairól. Ezt a témát persze nagyon nehéz politikamentesen kezelni, de annyit mindenképpen leszögezhetünk, hogy a nyomtatott sajtó és a klasszikus televíziózás korszakában, az internet előtt, a világ nagy részén az emberek még biztosak lehettek abban, hogy “ha valamit megírt az újság, vagy bemondott a Híradó, akkor az úgy is történt”.

Ez egyfajta ex-katedra mentalitás, csak épp nem a katedra, hanem a hallgatóság oldaláról. A “nagy embernek”, a “fentről szólónak”, a “hivatalnak” elhiszünk mindent, hiszen az ő feladatuk az információközlés, a miénk pedig annak meghallgatása. A probléma akkor kezdődött, amikor az internet, a közösségi média és egyéb modern telekommunikációs módszerek mindenkit potenciális médiaforrássá változtattak.

A hét és félmilliárd híroldal világa

A mostani kamuoldal-káoszhoz nem csak az internet megjelenése kellett, inkább annak második fázisa, amikor a különféle blogszolgáltatások, egyszerűen kezelhető weblapszerkesztők, valamint a híreket bármekkorára duzzasztani képes közösségi média is megjelent. Manapság már pár óra alatt bárki, akár nulla számítástechnikai ismerettel is összerakhat egy profinak kinézhető webes magazint vagy híroldalt, egy hozzá tartozó Facebook fiókot, aztán elkezdheti a hírgyártást.

És itt jön vissza az előzőekben említett ex-katedra érzés, valamint a technológiát csak lassan követő emberi evolúció. Hiába ír ugyanis komplett marhaságokat egy hihetetlenhirekanagyvilagtitkairol.eu oldal, csak egy kicsit kell hiszékenynek és könnyen befolyásolhatónak lenni ahhoz, hogy megtévesszen a profinak látszó fejléc, egy hivatalosnak tűnő forrás. Ja, hogy gyíkemberek szervezkednek a Marsról annak érdekében, hogy megdöntsék a világ kormányait és chemtraillel mérgezzék az embereket? Hát persze, ez az internetes magazin írta, naná, hogy elhiszem!

Könnyű belátni, hogy az újfajta kommunikációs környezet újfajta olvasókat is igényel. A híroldalak és közösségi oldalak manapság politikai és gazdasági szinten is komoly fegyvernek számítanak, hiszen akár már némi óvatos pöckölgetéssel, a hírek közlésének hangvételével, egy-egy jól beszúrt hangulatfestő kifejezéssel is lehet kamuhírt gyártani, s ezeket még a gyakorlottabb, felkészültebb olvasók sem feltétlenül veszik észre. Jöjjön tehát néhány árulkodó jel, amiből kiderítheted, hogy egy kevéssé megbízható hírforrást vagy konkrét kamuoldalt olvasol!

1. Furcsa webcím

Egy érthető, legfelsőbb szintű domainnév viszonylag alapvető egy megbízható webes sajtótermék számára. Tehát ha nem egy valami.hu címet látsz, érdemes fenntartásokkal kezelni az oldalt, főleg akkor, ha valami.mégvalami.eu, esetleg valami.com/mégvalami formátumot látsz a böngésző címsorában.

2. Zárt lakat = biztonság

Adatlopó oldalak, megbízhatatlanul kommunikáló, beazonosíthatatlan webes szolgáltatások miatt vezették be annak idején a https szabványt is. Ha a böngésző címsorában a weboldal címe előtt http:// helyett https:// előtagot, valamint egy zárt lakat ikont látsz, biztos lehetsz abban, hogy ellenőrzött szervezet által készített, leinformálható oldalról van szó. Ezt a protokollt annak idején még a Netscape fejlesztette ki a webes kommunikáció titkosítására és autentikálására, manapság pedig alapvető elvárás, hogy a felhasználói adatokat kezelő oldalak (például netbankok, webáruházak, fórumok és közösségi szolgáltatások) már ezt használják.

3. Források hiánya vagy hamis források

Brit tudósok kimutatták. Ahogy azt mások is megírták. Orosz források szerint. No, az ilyesmi nem igazi forrás, mert nem visszakövethető. Bármikor megírhatnánk mi is, hogy szuahéli lapértesülések szerint a Hold átköltözik a Mars mellé, aztán lehet szépen keresgélni, mik is ezek a források. Egy megbízható oldal minden hírt és információt weben követhető vagy legalábbis konkrétan megnevezett forrásmegjelöléssel lát el. És persze azt is érdemes megnézni, ha valaki csak annyit ír, hogy például dr. Borislav Manchopulov, a Szófiai Radiológiai Egyetem docense a forrás – semmibe nem telik beírni egy keresőbe, hogy van-e Szófiában ilyen egyetem, vagy létezik-e ilyen szakember. Ha nincs róluk információ, akkor bizony csak megpróbálnak csőbe húzni minket egy kitalált forrással.

4. Máshol is írnak róla?

Persze forrást feltüntetni nem kötelező. Meg aztán, ha valaki azt mondja, hogy sajtóértesülések szerint, az lehet szimplán lustaság is, de ettől a hír még igaz. Viszont ilyen esetekben szintén vegyük igénybe a Google, a Bing, a DuckDuckGo vagy egyéb keresők segítségét, és írjuk be az általunk olvasott téma kulcsszavait. A keresőkben már beállíthatjuk azt is, hogy csak az elmúlt napok vagy hetek hírei közül válogasson, így még konkrétabb eredményeket kapunk. Ha pedig azt vesszük észre, hogy az adott témában nincs más találat (vagy csak más nehezen hihető oldalak bukkannak elő), akkor nyugodtan vehetjük ismét kamunak a hírt, és az azt leközlő oldalt is.

5. A hejessirás fONtos!

Egy csomó kamuoldal csupán annyi energiát öl saját működésébe, hogy valamilyen automata fordítóval magyarít máshol megjelent írásokat. Ezeket könnyen észrevehetjük, hiszen magyartalan szövegek, furcsán központozott mondatok kerekednek ki az ilyen módszerből. Ha pedig valaki tény leg ugy ir hogy veszö hibákal és hejes irási hibákal raklya teli a szőveget, akkor hiába néz ki elfogadhatóan az oldala, bizonyára nem egy profi szerkesztőség művei az ott megjelent írások.

6. A függöny mögött

Egy weboldal valódiságát és megbízhatóságát az is igazolhatja, ha találunk rajta valós adatokat, élő kontaktokat, beazonosítható személyeket feltüntető impresszumot. Ha ehelyett csak egy odavetett levelek@valami.com és egy lekövethetetlen üzemeltető cég neve bukkan fel, vagy még annyi sem, érdemes fenntartásokkal kezelni, ki is szeretne hozzánk szólni az oldalon keresztül.

Szerző: |2019-08-15T15:46:30+00:002019.08.15|EMBER, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek