Így működnek a kontaktuskövető appok

Főoldal/EMBER, TIPPEK/Így működnek a kontaktuskövető appok

Nem meglepő módon az utóbbi fél évben egyre többet hallunk a kontaktuskövető alkalmazásokról. A világ egyik fele azt vallja, hogy ez egy szükséges rossz, míg a másik fele egész egyszerűen az alapvető emberi szabadságjogok lábbal tiprásának véli. Az igazság pedig, mint ahogy az lenni szokott, valahol középúton van.

Az idei koronavírus-járványra cikkünk írásakor még nem létezik sem megelőző kezelés, sem gyógyszer, épp ezért a védekezés több alternatív megoldás alkalmazását jelenti. Alapvetően a személyes kontaktusok minimalizálását, a távolságtartást helyezik előtérbe a szakértők, és persze azt, hogy egy esetleges fertőzött megtalálásakor az is gyorsan és hatékonyan kiszűrhető legyen, kinek adhatta át a betegséget.

A kontaktkövetés tehát alapvető a fertőzés terjedésének meggátolása szempontjából, és 2020-ban erre már tökéletesen alkalmasak az erre szolgáló mobilalkalmazások. Alapvető funkciójuk az, hogy a telefonunkon “csücsülve” követik a készülékünk mozgását és ezen felül rögzítik azt is, hogy milyen más eszközökkel kerültünk kapcsolatba, feltételezve, hogy ezeknek a más eszközöknek (jelen esetben okostelefonoknak) szintén egy ember a gazdája. Tehát a kontaktuskövetők arra a teóriára épülnek, hogy a telefonjainkkal a zsebünkben járunk-kelünk a világban, tesszük a dolgunkat és éljük a mindennapi életünket, és ezzel együtt folyamatosan kapcsolatba kerülünk másokkal.

Persze az ilyesféle kapcsolatot nem úgy kell elképzelni, hogy a napunk során mindenkivel, akivel pár méternél közelebb kerülünk egymáshoz, azonnal kezet fogunk, névjegykártyát cserélünk és megkérdezzük, merre jártak, mit csináltak és hogy érzik magukat. Elég furcsa, valamint lássuk be, kifejezetten kivitelezhetetlen mindez egy átlagos hétköznapon – gondoljunk csak bele, hány különböző emberrel kéne ilyen szinten „összebarátkoznunk” a metrón, buszon, zsúfolt utcán, hivatalokban, ebédlőkben és így tovább. És itt jönnek képbe cikkünk tárgyai: ezek az appok ugyanis automatikusan és digitálisan megteszik helyettünk ezt a virtuális összeismerkedést és névjegykártya-cserét.

Megtudnak mindent, ami kell – de csak azt

Fontos persze, hogy ezek az alkalmazások csak azt rögzítik, hogy milyen más eszközökhöz kerültek közel, tehát elvben nem tudhatják sem a mi, sem pedig a többi eszköz tulajdonosának nevét és személyes vagy egyéb adatait. Ennyit tesznek és nem többet, azonban sokan gondolják úgy, főleg az elmúlt pár év óriási adatszivárgási, személyiség jogi és egyéb tech botrányaiból kiindulva, hogy nem garantálható a mozgási adatok gyűjtése és feldolgozása közben a teljes anonimitás.

Úgy nagyjából egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy akár az Apple vagy az Android mögött álló Google azt mondja, hogy az operációs rendszer szintjén építi bele a kontaktuskövetés lehetőségét az Androidba és az iOS-be, de ugye mindannyian tudjuk, hogy sokat fordult a világ és oka van, hogy miért került előtérbe ez a dolog, és végül miért kerülhet ez mégis egy mobil operációs rendszer szintjére.

Egy olyan járvány, amiről – bárki bármit is mond – igen keveset tudunk, nagyon nehezen tartható féken. Létezik azonban egy több száz éves bevált gyakorlat a megfékezésére, de legalábbis a lassítására: egyszerűen nem adjuk át egymásnak. Ugye milyen pofonegyszerű a dolog? A világ országai teljes vagy részleges kijárási tilalommal és/vagy maszkkal, különböző távolságtartási szabályokkal oldják meg, hogy ne kerülhessen fertőző és egészséges egymáshoz közel. Az alapelv mindenhol az, hogy ha nem tudjuk megakadályozni, hogy az emberek egymás „veszélyzónáin” belülre kerüljenek, akkor legalább azt fejtsük vissza, hogy honnan, hogyan és kitől indult el egy komolyabb fertőzési lánc, és kikkel kerültek kapcsolatba a potenciális vírushordozók. Persze alapvetően itt csakis az eszközök egyedi azonosítóját ismerhetjük, nem pedig a tulajdonos adatait.

Mennyire hatékony a kontaktuskövető appok használata?

A digitális korban azt gondolnánk, hogy ennél nem is lehetne könnyebb a dolog, hiszen pl. Európában átlagosan 10-ből 6 embernek biztosan okostelefonja van, tehát ha mindenki telepíti az alkalmazást, könnyen megfigyelhető, követhető és hatékonyan lassítható a vírus terjedése. Sajnos azonban eddig nem jeleskednek ezek a contact tracing appok. Néhol a fejlesztés kezdetleges, Anglia például tonnányi pénz elégetése után dobta is a saját követő app ötletét, Portugáliában pedig többszázezer felhasználónak akadtak kompatibilitási problémái. Máshol a tájékoztatás nem megfelelő a kormányok részéről, így például Franciaországban sokkal, de sokkal kevesebben töltötték le az appot, minthogy az hatékony lehessen.

Természetesen felmerültek személyiségi jogi és adatkezelési problémák is, többek közt Norvégiában és Franciaországban, mely utóbbi esetében leginkább a központosított adatkezelés ad okot a homlokráncolásra. Új terület ez mindenkinek, ahol ráadásul kapkodnia kellett mind a hatóságoknak (ahol normál esetben egy sok-sok területet érintő államapparátuson kellene hónapok vagy évek alatt végigmennie egy engedélyeztetési folyamatnak), mind pedig a fejlesztőknek. Ezek után nem csoda, hogy alig akad terület, ahol tényleg minden szinten működik a dolog: Izland, Svájc és Olaszország lehet üdítő példa.

Pedig, ha valamikor, akkor most lenne tényleg értelme a kontakt appoknak (ezért is várja szinte minden ország vezetése az Apple és a Google “gyári” megoldását), megváltozott ugyanis a védekezés módja és szintje. Míg az év eleji járvány kirobbanásakor csak az akut, orvosi beavatkozást igénylő esetekről tudtunk, addig most azzal, hogy szinte minden ország kisebb-nagyobb sikerrel folyamatosan tesztel, még a tünetmentes, de fertőző vírushordozókat is hatékonyan elérhetnénk ezekkel az alkalmazásokkal. Márpedig ennél a módszernél (jelen tudásunk szerint) jobb megoldás a pandémia megfékezésére – a tökéletesen működő, általánosan elérhető vakcina megjelenéséig – nincs.

A decentralizált adatkezelési megoldásoknak és a komoly fejlesztői háttérnek köszönhetően ezek a contact tracing appok lehetnek a jövő járványainak első és legfontosabb bástyái, így mindenkinek, döntéshozónak, fejlesztőnek és felhasználónak egyaránt érdeke, hogy használjuk őket. Persze csak addig, amíg nem kezdi el majd valaki rosszra használni. De ugye, a baltával is lehet fát vágni, hogy meleg legyen otthon, ugyanakkor fejbe lehet verni vele a szomszédot is egy elmérgesedett vitában. Szóval csak rajtunk múlik, mi sül ki a dologból, de egyelőre a kontaktuskövető appoknak nagyon kellene a népszerűsítés, esetleg a nagy gyártók felől érkező hátszél, mert a második hullám a jelek szerint már itt van a nyakunkon.

által|2020-09-28T13:29:28+02:002020.09.28|EMBER, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek