Az idézet szerint a rock’n’roll az nem egy tánc, de a DiSzKo – ebben az írott formában – biztosan nem az. Ehelyett egy olyan törekvést takar, amely a felhasználókat segíti még jobban abban, hogy eligazodjanak az online térben.
Az internet és az online szolgáltatások manapság már nem úgy kerülnek be az életünkbe, hogy rá kell készülnünk a használatukra. Kis túlzással mondhatjuk, hogy egy mostani generáció már mobillal a kézben, közösségi oldalakat látogatva, felhőszolgáltatásokat használva nő fel. Ez egyrészt csodás dolog, mert egy sor modern készséget nem tanulniuk kell, hanem olyan természetesen szednek magukra, mint a beszédet. Viszont épp ezért sok mindenre nem készíti fel őket senki az online világ veszélyeivel kapcsolatban.
Védőháló nélkül sok területen lehetnek óvatlanok az internethasználók: például készpénznek vehetik a legmegdöbbentőbb álhíreket, mert “az internet írta, tehát biztos úgy van”. Könnyen becserkészheti őket olyan rosszakaró, aki a bizalmukba férkőzve adatokat csal ki tőlük, vagy teljesen más területeken használja ki a naivitásukat. Nemtörődöm módon kattinthatnak adathalász üzenetekre, megtévesztheti őket egy biztonságosnak tűnő letöltőoldal és így tovább.
Az internetet használó felhasználókra és az online felügyeleti szervekre egyaránt új jogokat, szerepköröket határoz meg egy új, jövőre érvénybe lépő uniós jogszabály, a Digital Services Act (DSA), amely főként az adatvédelemmel, személyiségi jogi kérdésekkel foglalkozik, míg a Digital Markets Act (DMA) fogyasztóvédelmi kérdésekben hoz szabályozási előrelépéseket. De az új törekvések nem csak jogi oldalról fednek le egyre több területet, fontos a tudatosság, az oktatás kérdésköre is: ezt az EU szerint minden tagországban kompetens szervezeteknek kell koordinálni. Erre az úgynevezett Digitális Szolgáltatási Koordinátor (rövidítve DiSzKo) szerepkörre Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) jelölték ki, amely már meg is kezdte a munkát, hogy felkészülten várja a 2024-es változásokat.
Ismerd meg, hogy védekezhess ellene
Az NMHH közleményben jelentette be, hogy a hatósági feladatain túl olyan tudásközpontot szeretne létrehozni, amely minél szélesebb körben tudja támogatni a felhasználókat az online világban való biztonságos eligazodásban, a különféle platformok tudatos használatában.
Ennek első lépéseként elindult az onlineplatformok.hu weboldal, amely egy folyamatosan bővülő tudástár. Itt az NMHH szakértői sokféle témában jelentetnek meg magyarázó, edukációs célú tartalmakat. Vannak itt rövidebb, egy-egy adott témakörre fókuszáló, figyelmeztető írások, hosszabb ismeretterjesztő cikkek és kapcsolódó kutatások egyaránt.
Megtudhatjuk például, hogyan tudjuk jelenteni a közösségi oldalakon található sértő vagy épp jogellenes tartalmakat. Arról is született már összefoglaló, hogy pontosan mit is vállalunk akkor, ha elkezdjük használni a Facebookot, Twittert és más oldalakat és egy laza kattintással elfogadjuk a szolgáltatás felhasználói feltételeit.
Közvetlen és közvetett felügyelet
Az uniós törvény azt is szabályozza, milyen esetekben járhat el közvetlenül az NMHH akkor, ha valamilyen vizsgálatot kell kezdeményezni egy online szolgáltatóval vagy egyéb techvállalattal kapcsolatban. Eszerint, ha panasz érkezik, a havi átlagot tekintve 45 millió aktív felhasználónál kisebb bázissal rendelkező, helyi letelepedésű (tehát az országban leányvállalattal rendelkező) cégekkel szemben a hazai szervezet is eljárhat, viszont a nemzetközi platform-óriások és keresőcégek kapcsán már az Európai Bizottság az illetékes – tehát ha a Meta, a Google vagy hasonló kaliberű vállalat kerül a célpontba, az NMHH információval szolgál az európai szintű lépésekhez, de közvetlenül Magyarország nem fogja megbírságolni a big tech szereplőket.
Az itthon is elindítható eljárások során a szabályozás jelenlegi értelmében “hatékony, arányos és visszatartó erővel rendelkező” bírságokat lehet kiszabni. Ezek általános mértéke legfeljebb az adott vállalat előző pénzügyi évére vonatkozó globális árbevételének 6 százaléka. Ha a cégek elmulasztják a kötelező információk szolgáltatását, akkor ugyancsak az előző pénzügyi év globális árbevételének 1 százaléka, kényszerítő bírság esetén pedig a globális napi bevétel 5 százaléka szabható ki.
A jövőre életbe lépő új rendszerben tehát elviekben egyszerre lesz jelen a felhasználók tájékoztatása, lehetőség a helyi szintű vizsgálatokra és szankcionálásra, valamint nagyobb horderejű ügyek esetén a központi, európai felügyeleti szervek erejének alkalmazása. Ha ez a gyakorlatban is jól működik, a felhasználók mindenképpen nyernek majd ezen.
